Lenne-e értelme iskolában a különböző mértékegységek becslését is gyakorolni azon túl, hogy kiszámoljuk?

Volt ahol, és amikor így tanítottak. Nekünk például komplex kísérleti matematika néven. Csupa játék volt, nekem vizuális kisgyereknek rengeteget adott.

Mikor is? Nagyon régen.( 1968 as kezdettel) A saját gyerekeim már sokkal fafejűbb, mondhatni merev matek tanításban részesültek. A mértékegységek ráadásul alsóban rendre kimaradtak: "jajj itt az év vége, nem maradt rá idő"

A matek minden szépsége oda, ha nem hagyjuk meg benne a gyerekeknek a felfedezés örömét.

Csak egy kérdésem van. Mi helyett lenne ez?

Mert napi 30 tanórára elegendő "akár ezt is hasznos lehetne tanítani" dolgot lehetne kitalálni. És valószínűleg ez nem lenne előkelő helyen ezen dolgok között.

Egy kicsit félrevezető a kérdés megfogalmazása. Szerintem nem a mértékegységek becslése a kérdés, hanem adott objektumok fizikai paraméterei. Hogy egy bögre mekkora, egy demizson mekkora és egy mosógép mekkora. Térfogatra mekkora. És súlyra mekkora. És üresen. És ha tele van? Tele van vízzel. És tele van higannyal... Hogy ezeket reálisan meg tudja-e saccolni a mai fiatalság.

Mert nálunk egyszer egy fiatal tűzoltó százados a laborasztalon egy literes vegyszeres üveget arrébb akart tenni - hogy a jegyzőkönyv íráshoz legyen helye - de nem tudta. És azt kérdezte:

- Ez az üveg miért van leragasztva az asztallaphoz?

- Nincs az leragasztva, hanem a látszat csal. Egy literesnek és könnyűnek látszik, és Ön úgy próbálta meg megemelni. De higany van benne a polarográfhoz, és 14 kiló!

[Én a 70-es években középiskolában még logarléccel számoltam. Nem csak a fizikai paramétereket tanultuk meg megbecsülni, de a számítások során a nagyságrendet is állandóan fejben kellett tartani. Mert egy logarlécen pontosan ugyanúgy kell összeszorozni az 1200*452-t mint az 1,2*4,52 századot. A két szám logaritmusát lehetett a logarléccel összeadni. És hogy a leolvasott eredményben hova kell a tizedesvesszőt tenni, azt neked kellett fejben nyilvántartani. Nem csak számolni, de nagyságrendet becsülni is örök életre megtanultunk. Ami azért elég szép feladat, főleg vegyészként, mert az Avogadro szám elég nagy.]

Összegzésképpen: szerintem szükség lenne rá. De látok jó jeleket. Jelenleg a legkisebb fiam nyolcadikos, és vannak ilyen feladatok a munkafüzeteiben, hogy előbb megbecsültetik a végeredményt és utána kiszámoltatják. Én szoktam még plussz azzal gyötörni a gyereket, hogy na akkor azt is számoljuk már ki mennyit tévedtél. Esetleg természetes törtben is, meg százalékban is fejezzük ki a tévedés mértékét. Szóval kedves kérdező, nem ment ki a divatból a becslés. Csak nem veszik olyan szigorúan, és néha még egy tűzoltó századost is megtréfál a látvány és a valóság közti különbség...