A magyar kormány családtámogatási programjai csökkentették a népességfogyást vagy statisztikailag az nem bizonyítható?

> 1. Miért feltételezed, hogy végig trendszerűen kéne változnia?

Annyit azért feltételezek, hogy vannak olyan lassú változások, amik folyamatosan fejtik ki a hatásukat. A népességnél még ez egyszerűbb kérdés, mert a gyerekvállalási hajlandóság azért egy elemi dolog, ami viszont a népességben – mivel ott szorzótényezőt okoz lép fel az előző évi adathoz képest – nyilvánvalóan trendszerű változást okoz.

A termékenységi arányszámnál ez már nem ennyire tiszta, de itt is tudok feltételezni olyan hosszútávú folyamatokat, amik trendszerű változásokat okoznak. (Nyilván annak tudatában, hogy lehetnek rövidtávú vagy éles változások.)

> Mert hogy de, tudsz máshoz viszonyítani. Például a korábbi időszak adatainak az átlagához.

Viszonyíthatunk ahhoz is, a konklúzió kb. ugyanaz lesz.

> 2. Miért pont arra az időszakra illesztesz trendet, amire?

Ezt a kritikát tartom a leginkább jogosnak. Bár a konklúzió szempontjából ez sem meghatározó. Abban, hogy mi az illesztett trend kezdő időpontja, abban csak annyi megfontolás volt, hogy azért legalább egy 10 elemes adatsort vegyek, nehogy hosszútávú trendnek nézzünk be valami rövidtávú hatást. Mondjuk a népességnél ez az, ami kb. tökmindegy, mert majdnem végig lineárisan csökkent a népesség. A másik szempont az volt, hogy azért a rendszerváltás előtti időszakra ne nyúljak vissza.

Az időszak záró éve már kérdésesebb. Itt különösebben át nem gondolva a második Orbán-kormány kezdetét vettem. És lehet hibásan, mert a családtámogatási intézkedések részben már előbb léteztek, részben csak később jöttek be. A családi adókedvezmény ugye 1988 előtt is volt, majd a Bokros-csomag 1995-ben elvitte. A jelenlegi családi adókedvezmény 2011-től indult. 2013-tól jött a rezsicsökkentés (ami nem teljesen ontopic, de hatása lehetett ennek is). A CSOK 2015-ben jött, a babaváró támogatás meg 2019-től. Szóval az, hogy mi része a kérdésben szereplő „családtámogatási programnak”, milyen időszakon kellene nézni a hatását, az tényleg erősen kérdőjeles.

> A népességre mondhatjuk (de ott egyébként teljesen jól indokolható az exponenciális), de a termékenységi arányszámnál ezt annyira nem mondanám. Az egyes időszakokra esetleg. De például pont arra az időszakra, amire illesztetted a görbét, nem illeszkedik túl jól az általad illesztett exponenciális (a lineáris meg valószínűleg még rosszabb lenne).

Ott van valamennyi tétje annak, hogy pl. 1990-től, vagy 2000-től nézzük-e az adatokat, mert utóbbi esetben inkább vízszintes lenne a trendvonal. De a konklúzióra nézve – hogy úgy a piros pöttyök felette vannak-e ennek – ennek már különösebb jelentősége nincs.

~ ~ ~

A röpke laikus elemzésem biztos, hogy messze nem tökéletes, de azt hiszem azért nem is teljesen fals következtetéseket vontam le.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

> Mondjuk a függvény illesztésnél az sem lényegtelen, ha az illesztő program ismeri a függvény összes paraméterét. Az excel viszont az exponenciális függvénynél csak 0-hoz tartót illeszt. (a*e^b+c helyett a*e^b-t illeszt). (A LibreOffice-t nem ismerem, az lehet, hogy ilyet is tud.)

Nem nagyon használom ezt, jelen esetben az illesztés nem tűnt annyira rossznak. De utánanéztem a kedvedért. A LibreOffice – lehet az Excellel való kompatibilitás miatt is – szintén egy a*e^(bx) illesztést használ. Annyit be lehet állítani, hogy kényszerítse-e a y tengellyel való metszést, és ha igen, akkor milyen y értékkel. De ez önmagában nem gyógyír, mert továbbra is egy a^(bx)+0 alakú függvényt fog kiadni.

#11

Nem időrendi sorrendben reagálok.

"A röpke laikus elemzésem biztos, hogy messze nem tökéletes, de azt hiszem azért nem is teljesen fals következtetéseket vontam le."

Alapvetően nem a következtetésekkel vitatkoztam, ebben nem hiszem, hogy nagy véleménykülönbség volna köztünk. A megjegyzéseim pusztán az utolsó ábrádra vonatkoztak.

"A másik szempont az volt, hogy azért a rendszerváltás előtti időszakra ne nyúljak vissza."

Ez érthető, és jogos érv. Viszont szerintem két dolgot nem veszel figyelembe:

1. A születésszámban (és az ehhez kapcsolódó mutatókban) késleltetés van az azt befolyásoló hatások megjelenéséhez képest (minimum 9 hónap).

2. A rendszerváltás utáni időszakban olyan drasztikus változások történtek, amik alapvetően befolyásolták a szülésszámot. Igazából ez egy átmeneti időszak volt, ekkor drasztikusan esett a születések száma (és a termékenységi ráta), míg korábban vagy később, bár szintén volt csökkenés. Ad absurdum akár korábbra, akár későbbre raktad volna a kezdeti időpontot, valószínűleg kevésbé meredek görbét kaptál volna. (Ez a hatás egyébként még a népességváltozás grafikonodon is látszik.)

"Viszonyíthatunk ahhoz is, a konklúzió kb. ugyanaz lesz."

Kb. igen, de azért csak nagyon kb. Ha mondjuk a 2000-2010 közötti átlagokhoz viszonyítjuk az elmúlt évek termékenyégi rátáját, akkor kb.0,2-0,3-al magasabb értéket kapunk, míg ha az általad illesztett függvényhez, akkor 0,5-0,6-al magasabbat.

"A termékenységi arányszámnál ez már nem ennyire tiszta, de itt is tudok feltételezni olyan hosszútávú folyamatokat, amik trendszerű változásokat okoznak."

Nyilván vannak hosszútávú trendek, de ezek sem feltétlenül végig lineárisak (vagy exponenciálisak). Az jól megfigyelhető számos országban, hogy az életszínvonal növekedésével eleinte drasztikusan csökken a termékenységi ráta. Ugyanakkor egy bizonyos életszínvonal fölött eléggé úgy tűnik, hogy ez a csökkenés megáll, sőt, akár kismértékű növekedésbe is átfordulhat (oké, ok-okozati összefüggés nem mutatható ki egyértelműen).

[link]

Egyébként a népesség épp akkor csökkenne pontosan exponenciálisan, ha a termékenységi ráta állandó (és persze 2-nél kisebb) volna. (Legalábbis ha a koreloszlás viszonylag egyenletes.)

De még egyszer, szerintem alapvetően nincs közöttünk véleménykülönbség, csak a termékenységi rátás ábrát én valószínűleg kicsit másként csináltam volna meg.