A magyar kormány családtámogatási programjai csökkentették a népességfogyást vagy statisztikailag az nem bizonyítható?

Rövid távon azoknál, akik épp akkor tartottak a gyerekvállalásnál talán okozott többletet. De középtávon, vajon hány mai fiatal vállal később első gyereket és ezáltal potenciálisan kevesebbet a felvert lakásárak miatt?

Nehéz, kb lehetetlen megmondani a hosszútávú hatásokat.

[link]

(Az általad linkelt forrást kiegészítettem a KSH frissebb táblázata alapján a 2021–2023-as időszakkal. Lásd: [link] . 2000 előttről hirtelen nem találtam éves szintű adatokat, így ezzel nem tudtam szélesíteni a képet.)

A piros szaggatott vonal a 2000–2010-es időszak alapján számolt exponenciális trend.

1. Mint látható valamiféle lassulás megfigyelhető a 2017–2020-as időszakban, de így a kormányváltást követő 13 éves időszakban a népességfogyás nem hogy lassult volna, de még gyorsult is.

2. Viszont ez így nem feltétlenül korrekt statisztika, mert számos olyan folyamat van, ami befolyással lehet a népesség változására. (Kivándorlás, Covid, globális társadalmi, gazdasági változások stb…) Ha teljesen korrektek akarnánk lenni, akkor azzal kellene összevetni a 2010 utáni adatokat, hogy azok hogy alakultak volna, ha a kormány nem vezet be családtámogatási intézkedéseket. De mivel nincs kristálygömbünk, sem statisztikánk egy párhuzamos univerzumból, így ezt aligha lehetséges.

3. Bizonyára van az a statisztika, ami alapján ki lehet hozni, hogy a helyzet javult. Mondjuk lehet, hogy ha a termékenységi arányszámot vagy az élve születések számát néznénk, akkor kedvezőbb kép alakulna ki (nem tudom hogy így van-e, mert azt nem nézegettem, csak azt mondom, hogy akár lehetséges) De mivel népességfogyásról van szó, így mégiscsak a népességnek az ő mennyiségét a legrelevánsabb vizsgálni, hogy az növekszik-e, csökken-e, ha csökken – márpedig csökken –, akkor a csökkenés lassul-e vagy gyorsul. Így nézve viszont az, hogy lassult volna a népességfogyás, az kimondottan nem igaz. (Ha igaz lenne, akkor még lehetne kérdés, hogy a kormány családtámogatási programja miatt, vagy más okok miatt történt ez, de mivel az nem igaz, aminek az okát firtatnák, így ezen kérdés értelmét veszti.)

4. Ennek ellenére a családtámogatási programot nem kizárólag ennek tükrében kell értékelni. Hogy a népességfogyás csökkenésére az intézkedések nem voltak alkalmasak vagy elégségesek, attól még lehet társadalmi érdek a családok támogatása, nem valamiféle remélt hatás, előny vagy haszon miatt, hanem mert igény és szükség van rá, és ezen igény bizonyos szintű kielégülése lehet társadalmi érdek, lehet érdeke azoknak is, akik amúgy nem, vagy még nem vállaltak gyereket.

Na jó, annyira átkapcsoltam a KSH új rendszerére, hogy nem is néztem, hogy az általad linkelt régi rendszerben megvannak a népesség adatok 2000 előtt is. De így 1990-től – kvázi a rendszerváltástól – sem rózsásabb egy cseppet sem a kép.

Lásd: [link]

Megnéztem a termékenységi arányszámot is. Ugye ez mondja meg, hogy a szülőképes korú (15–49 év) nők számához képest mennyi az élve születések száma, amiből kalkulálva megadva azt, hogy az adott pillanat adatai alapján egy nő hipotetikusan átlagosan hány gyereket szülne élete során.

Ez mondjuk közelebb áll ahhoz, amilyen hatást várnánk a családtámogatási intézkedésektől. És ez alapján jóval szebb a kép. Lásd: [link]

Innen nézve valóban van pozitív hatás, kérdés, hogy ez mennyiben tudható be a kormány családtámogatási intézkedéseinek (sejtésem szerint azért jelentős hatása volt ennek). Viszont így a kritikám a hatás megnevezésével szemben van, mert az intézkedések nem a népességfogyást csökkentették, hanem a születési hajlandóságot növelték. A kettő azért nagyon nem ugyanaz.

A magyar kormány által bevezetett családtámogatási programok célja az volt, hogy ösztönözzék a gyermekvállalást és csökkentsék a népességfogyást Magyarországon. Ezeknek a programoknak a hatékonyságát értékelni nehéz feladat, mivel számos tényező befolyásolja a népességfogyást, és az eredmények hosszú idő alatt mutatkoznak meg. Az értékelés során figyelembe kell venni az időbeli változásokat, a gazdasági tényezőket, a társadalmi környezetet és a demográfiai tendenciákat.

Az értékeléseknek azt mutatták, hogy a kormány által bevezetett családtámogatási programok részben hozzájárultak a gyermekvállalási arányok növekedéséhez Magyarországon. Például az "Otthon melege" program segített a fiatal pároknak lakáshoz jutni, ami azoknak is segített, akik gyermeket terveztek. Emellett az anyasági támogatások, az adókedvezmények és az iskolakezdési támogatások is segítettek a családok anyagi helyzetének javításában.

Azonban a népességfogyás és a gyermekszám csökkenése összetett probléma, amelyet nemcsak a családtámogatási programok képesek megfordítani. Más tényezők, például a gazdasági helyzet, a munkanélküliség, a munka-magánélet egyensúlya, az oktatási rendszer és az egészségügyi ellátás is befolyásolják a gyermekvállalási döntéseket. Ezenkívül azoknak a programoknak, amelyek a népességfogyás csökkenését célozzák, hosszú távú hatásaik vannak, és csak évek múlva mutatkoznak meg a statisztikákban.

Ezért annak értékelése, hogy a magyar kormány családtámogatási programjai mennyire csökkentették a népességfogyást, összetett és hosszú távú vizsgálatokat igényel. Az eredményeket a jövőbeni években és évtizedekben láthatjuk majd meg a demográfiai statisztikákban.

"A magyar kormány családtámogatási programjai csökkentették a népességfogyást vagy statisztikailag az nem bizonyítható?"

Mihez képest csökkentették? Ha az előző időszak népességfogyásával veted össze, akkor elég egyértelmű, hogy nem csökkent, inkább nőtt a népességfogyás. Ez már a te adataidból is látszik, 2*Sü meg szépen vizualizálta is.

(Mondjuk rögtön megjegyezném, hogy igazából ha mögé nézünk, rögtön nem ilyen egyértelmű a kép. Ha megnézed 2*Sü harmadik válaszában linkelt ábráját, látszik, hogy igazából két jelentősebb csökkenés volt 2010 óta, az időszak elején és a végén, a kettő között meg nagyjából hasonló volt a népesség csökkenésének üteme, mint a korábbi időszakban. Az első csökkenés elég egyértelműen a 2008-2009-es járványnak köszönhető, a másik pedig a COVID járványnak.)

De ahogy már írták előttem, nem feltétlenül a korábbi időszakkal érdemes összevetni a csökkenés mértékét, hanem inkább azt volna jó tudni, mennyi volt a családtámogatási intézkedések hatása. Azt is írták már előttem, hogy ezt nehéz megmondani, de azért ahogy 2*Sü leírt, egyértelműen növekedett az elmúlt időszakban a termékenységi ráta, tehát a szülőképes korú nők átlagosan több gyereket vállalnak, mint az intézkedések előtt. Az persze más kérdés, hogy ezt mennyire tekintjük jelentős változásnak. A populáció állandó szinten tartásához kb. 2,1-es arányszám kellene, attól még elég messze vagyunk.

Egy másik nézőpont, hogy mennyi pénzből sikerólt ennyire növelni a termékenységi arányszámot. Erről most nem tudok pontos adatokat, de azért nem kevés pénzt költött a kormány erre, olyan nagyon nem biztos, hogy hatékony volt a rendszer ennek figyelembevételével. Az EU-ban most kb. a középmezőnyben vagyunk a termékenységi arányszámot tekintve. (Az is igaz, hogy 2010 körül meg a leggyengébbek voltunk, ha jól emlékszem.)

[link]

A családtámogatások eredményessége szempontjából inkább a születések száma lehet releváns mutató. (Hiszen a népesség létszámát a halálozás, és a ki- és bevándorlás is befolyásolja. Mondjuk az is igaz, hogy a kormány is a népességfogyásra szokott fókuszálni a kommunikációjában.) A születések száma meg nagyjából stagnált az elmúlt 12-13 évben. (2010-ben lényegesen kisebb volt, mint a korábbi években, de ez még értelemszerűen nem lehetett az Orbán-kormány hatása, a gazdasági válságra vezethető vissza.) A látszólagos ellentmondásra a termékenységi ráta és a születések számának változása között a népesség korfája ad magyarázatot:

[link]

Látszik, hogy az elmúlt időszakban öregedtek ki a termékeny időszakukból a Ratkó unokák közé tartozó nők. Azaz az utóbbi időszakban drasztikusan csökkent a termékeny korú nők száma a népességben. Így hiába nőtt valamelyest a gyermekvállalási hajlandóság, ez éppen csak kompenzálni tudta a termékenykorú nők számának csökkenését.

Szóval hogy mennyire voltak hatékonyak a kormány családtámogatási intézkedései, az attól függ, mit néz az ember. Mindenesetre én azt mondanám, hogy bár volt hatása a családtámogatási intézkedéseknek (igaz, megkérdőjelezhető a programok hatékonysága az elköltött pénzmennyiség ismeretében), ezek elég egyértelműen nem voltak elegendők a népesség fogyásának megállításához, sőt annak lassításához sem. Nem sikerült igazán kihasználni azt az időszakot, amikor a Ratkó unokák termékenyek voltak.

Könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy a népességfogyás tovább fog gyorsulni. Egyrészt egyre kevesebb a termékeny korú nő, másrészt valószínűleg az újabb válságnak is lesz (nem pozitív) hatása a népesség változására.

#4

Szép elemzéseket csináltál. A népességszámváltozásánál értem is, miért exponenciális függvényt illesztettél. A termékenységi arányszámnál viszont nem nagyon. Ott számomra eleve kérdéses, mennyi értelme van függvényt illeszteni. (A rendszer váltás / Bokros-csomag időszakában volt egy jelentős visszaesés, utána viszont többé-kevésbé állandó volt a termékenységi ráta.) De ha feltételezzük is, hogy volt egy trendszerű változás, miért pont exponenciális függvénnyel írod le? (Amúgy excellel készültek a grafikonok? Mert az tapasztalataim szerint nem mindig illeszt túl pontosan exponenciális függvényt.)

A látszólagos ellentmondást a termékenységi ráta és a születések számának változása között

> A népességszámváltozásánál értem is, miért exponenciális függvényt illesztettél. A termékenységi arányszámnál viszont nem nagyon.

A válasz egyszerű: különösebb megfontolás nélkül egyszerűen csak ráállt a kezem. :-)

Amúgy kicsit belegondolva talán a lineáris trend indokolhatóbb lenne. Esetleg valami polinomiális trend. De igazából mindegy is, mert az exponenciális trend is eléggé egyenes, a lineáris trend sem mutatna lényegileg különböző képet.

> De ha feltételezzük is, hogy volt egy trendszerű változás

Nyilván jobb híján nem nagyon tudunk máshoz viszonyítani, mint az intézkedések előtti adatok extrapolációjához, azaz valamiféle trendhez, akár magyarázható a trendszerűség, akár nem.

> Amúgy excellel készültek a grafikonok?

LibreOffice-szal.

> Mert az tapasztalataim szerint nem mindig illeszt túl pontosan exponenciális függvényt

Márpedig annak megvan a egzakt módja. Hogy mire és milyen függvényt illesztesz, hogyan és mi alapján normalizálod az adatokat, az lehet maximum kérdés. De jelen esetben a népesség is, a termékenységi arányszám is szinte lineárisan változik, kvázi mindegy, hogy milyen trendet és hova illesztesz, az összkép hasonló lesz. Nem teljesen matematikai egzaktsággal leírva persze, de szemmel jól láthatóan.

> A látszólagos ellentmondást a termékenységi ráta és a születések számának változása között

Ez nem lett kerek mondat, így nem tudom pontosan mit akartál mondani. Mindenesetre a kettő nem feltétlenül kell, hogy azonos képet mutassanak. Ugye a népességben számos olyan tényező van, ami a termékenységi arányszámban nincs. Pl. kivándorlás, bevándorlás, a halálozási ráta változása. De még a születések száma és a termékenységi arányszám sem szükségszerű, hogy összhangban legyen. Hiszen ha jelentősen csökken a születéskorú nők száma, akkor annak dacára csökkenhet az élve születések száma, hogy amúgy a termékenységi arányszám növekszik.

Pl. ha 1000 nő szül élete során 1500 gyereket, akkor a termékenységi arányszám 1,5 (egy anya átlagosan 1,5 gyereket szült). Nyilván a megszületett gyerekek kb. fele lesz lány, így egy generációval később már csak 750 potenciális anya lesz, és ha ők 1200 gyereket szülnek, akkor a termékenységi arányszám 1,6 lesz (1200/750). A termékenységi arányszám nőtt, ennek dacára a megszületett gyerekek száma mégis csökkent.

~ ~ ~

Ilyen szempontból viszont kimondottan siralmas a kép. Ideális esetben akkor maradna állandó a népesség, ha egy anya átlagosan 2 gyereket szülne, így tudna önmaga helyére pontosan egy jövendőbeli anyát szülne. A korai halandóság, meddőség, meg hasonlók miatt inkább 2,1-es termékenységi arányszám kellene a népesség szinten tartásához. Ez mg 1977 óta egyik évben sem teljesült.

Mintha 2021-ben tetőzött volna a termékenységi arányszám 1,6-os értéknél. Ez – ha nincs bevándorlás, kivándorlás, és a születéskor várható életkor sem változna, tehát csak ezt vennénk figyelembe, minden mást figyelmen kívül hagyva –, akkor ezzel a tempóval egy generáció alatt 20%-kal, két generációval 36%-kal csökkenne a népesség, a harmadik generációra meg megfeleződne.

Tehát még ha részleges sikernek is tekintenénk a kormány intézkedéseit, az is maximum lelassította a népesség jelentős mértékű csökkenését, a népességcsökkenés megállításához bőven nem elégséges mindez. (Persze kétséges, hogy ez mennyire lenne jogos elvárás, hiszen egész Európában, Nyugat-Amerikában, de már Kínában és lassan Indiában is csökken a népesség, és ez egyrészt a Föld túlnépesedése szempontjából jó, de egy-egy ország gazdasága, társadalma számára probléma, amely problémára sehol nem született hatékony megoldás. Ez eddig oké, csak akkor azt is hazugság az sugallni, hogy milyen ügyesen megoldottuk ezt a problémát, hiszen nem oldottuk meg.)

"Nyilván jobb híján nem nagyon tudunk máshoz viszonyítani, mint az intézkedések előtti adatok extrapolációjához, azaz valamiféle trendhez, akár magyarázható a trendszerűség, akár nem."

Na jó, de:

1. Miért feltételezed, hogy végig trendszerűen kéne változnia? Mert hogy de, tudsz máshoz viszonyítani. Például a korábbi időszak adatainak az átlagához.

2. Miért pont arra az időszakra illesztesz trendet, amire?

"Márpedig annak megvan a egzakt módja. Hogy mire és milyen függvényt illesztesz, hogyan és mi alapján normalizálod az adatokat, az lehet maximum kérdés."

Mondjuk a függvény illesztésnél az sem lényegtelen, ha az illesztő program ismeri a függvény összes paraméterét. Az excel viszont az exponenciális függvénynél csak 0-hoz tartót illeszt. (a*e^b+c helyett a*e^b-t illeszt). (A LibreOffice-t nem ismerem, az lehet, hogy ilyet is tud.) Ami persze sokszor nem baj, de van amikor meg igen. Nem feltétlenül 0-hoz tart egy változó értéke.

"De jelen esetben a népesség is, a termékenységi arányszám is szinte lineárisan változik, kvázi mindegy, hogy milyen trendet és hova illesztesz, az összkép hasonló lesz."

A népességre mondhatjuk (de ott egyébként teljesen jól indokolható az exponenciális), de a termékenységi arányszámnál ezt annyira nem mondanám. Az egyes időszakokra esetleg. De például pont arra az időszakra, amire illesztetted a görbét, nem illeszkedik túl jól az általad illesztett exponenciális (a lineáris meg valószínűleg még rosszabb lenne).

"A látszólagos ellentmondást a termékenységi ráta és a születések számának változása között"

Hopsz, ez benne maradt. Átírtam a mondatot (fentebb meg tudod találni), de az eredetit úgy látom, elfelejtettem kitörölni. :( Elnézést.

"Hiszen ha jelentősen csökken a születéskorú nők száma, akkor annak dacára csökkenhet az élve születések száma, hogy amúgy a termékenységi arányszám növekszik."

Én is ezt fejtegettem fentebb (bár úgy látom, azóta te is észrevetted).

5

Ezt a szöveget a ChatGPT írta, te csak szó szerint bemásoltad ide. Nem veszed észre, hogy teljesen egyértelmű, hogy a szövegeidet a ChatGPT írta? És azt sem, hogy szinte mindig 0% az értékelésed? Sajnos nem −100%, mert még azt sem érdemelnéd meg. Jó volna már befejezni, mert rendkívül unalmas vagy már.