Amikor kitör egy háború, akkor más országok miért szólnak bele, miért nem hagyják, hogy azok ketten lerendezzék egymás között az ügyet?

"Az ókorban ha jól tudom a népek nem szóltak bele egymás háborúiba."

Hát nem annyira. A peloponészoszi háború például pont arról szólt, hogy mind Athén, mind Spárta szövetségi rendszert épített ki a görög városállamok között. Sőt, a háború végén a spártaiak még a perzsákkal is szövetkeztek.

Vagy a második pun háború során a karthágóiak szövetkeztek a keltákkal, de még a makedónokkal is (első makedón háború).

"Ha jól tudom, így keveredtek bele magyarok a 15 éves háborúba is."

Mivel a 15 éves háború szinte kizárólag Magyarország területén zajlott, nem annyira.

"Minden egyes háborús beleszólással egy állam a saját népe életét is veszélyezteti."

Ez nyilván igaz, de adott esetben a kimaradás ugyanúgy veszélyeztetheti a népet.

Egyébként meg az egyáltalán nem mindig igaz, hogy ha több ország bekapcsolódik, tovább tart a háború.

"Miért gondolják, hogy ez a középkori hagyomány jó?"

Nem középkori hagyomány, és még ha az lenne, akkor sem azért szállnak be más országok.

Az ókorban nem voltak nagyon elhúzódó háborúk, és az információs rendszer sem volt kiépítve rendesen.

A középkorban már jellemzőbbek az elhúzódó háborúk, értelemszerűen a védelmi eszközök fejlettségének köszönhetően, valamint az információ is gyorsabban tudott haladni. Ennek megfelelően mindkét fél nagyobb eséllyel tudott további szövetségeseket bevonni a háborúba.

Sok mindentől függ, hogy egy másik ország beleszól-e. Elsősorban annak karonai erejétől. Aztán ott vsn, hogy neki „megéri-e” beszállni; ha egy erősebb ország megvédi a megtámadott szomszédját, akkor nagyobb befolyást tud abban az országban szerezni, ami nyilván érdeke a védelmező országnak. Persze nem egyszer golt már, hogy elszámolta magát valamelyik fél, és annak megvoltak a következményei is.

Szóval a lényeg: mindig az érdek és a várható jutalom alapján döntik el az országok, hogy beszállnak-e egy háborúba.

Miért szólnak bele?

Érdekből. Lehet, hogy nem az adott ország, hanem a vezetők érdekéből.

"Az ókorban ha jól tudom a népek nem szóltak bele egymás háborúiba."

Hát rosszul tudod. Már az ókorban is bonyolult diplomáciai kapcsolatok voltak az egyes országok között, és ha egy hatalom háborúzott a másikkal, elég sokáig jártak az előkészítő követségek, hogy ki tud kivel szövetséget kötni a térségben, nehogy hátba támadják, illetve az utánpótlási vonalak, tengeri és szárazföldi útvonalak biztosítva legyenek. Pl. amikor Hannibál megtámadta Rómát, az nem annyi volt, hogy átkelt az Alpokon, hanem azt is bonyolult diplomáciai előkészítés előzte meg a Földközi-tenger medencéjében, többek között a makedón királlyal is szövetséget kötött Hannibál, hogy Róma hátában legyen még egy hatalom (akikkel azután a rómaiak háborúztak is). Csak attól, hogy ezt nem tanítják, még ne gondold, hogy az ókorban ezek a dolgok olyan egyszerűek voltak!

Már az ókorban is kirajzolódtak a hatalmi viszonyok, minden hatalom a saját érdekeit nézte, és ha valahol konfliktus volt, a saját érdekei mentén akár be is szállhatott a háborúba, ha az veszélyeztette a pozícióit (vagy úgy ítélte meg, hogy előnye származhatna belőle). Megvolt az is, hogy egy nagyobb hatalom egy adott térségben ellenőrizte a kisebb országokat, érdekszférának tekintett területeket, és ha ott háború volt, akkor már csak azért is beszállt, hogy éreztesse, hogy itt ő fogja megmondani, hogy mi az irány, az ő akarata fog érvényesülni. Ez már az ókori Egyiptomtól kezdve és a Hettita Birodalomtól kezdve így működött a Közel-Keleten, és ma sincsen másképp.

"Senkit sem érdekelt, hogy a perzsák bekebelezik Lüdiát, Babilont vagy Egyiptomot"

De nagyon is érdekelte őket, ezt a már akkor létező európai formációk igenis figyelemmel követték, az más kérdés, hogy nagyon beleszólási lehetőségük nem volt.

Egyébként a perzsák onnantól kezdve megjelentek a hellén világ politikai világában is, és még a görög-perzsa háborúk után, a peloponnészoszi háborúban és még azután is bele-beleszóltak a görög ügyekbe, hol az egyik, hol a másik görög polisszal kötöttek szövetséget, mert a hatalmi érdekeik úgy kívánták. Nem tudom, mi alapján gondolod, hogy az ókorban elszigetelt konfliktusok voltak. Hát korántsem.

"Ha jól tudom, így keveredtek bele magyarok a 15 éves háborúba is."

:D :D

"Miért gondolják, hogy ez a középkori hagyomány jó?"

Ez nem hagyomány kérdése. :D Ez hatalmi kérdés, amelynek megvannak a maga törvényszerűségei. Minden korban egy adott állam annak mentén helyezi el magát a környezete hatalmi viszonyaiban, hogy mi az ő aktuális érdeke. Ennek megfelelően vagy részt vesz a környék konfliktusaiban, és megpróbál alakító résztvevője lenni, vagy pedig elszenvedi azokat, és akkor máshol fognak dönteni az ő sorsáról. Kortól függetlenül ez magától értetődően így működik, amióta az ember államszervezetekben él. A #3-as válaszolóval értek egyet, ha hallgattál volna...