Az ősi Egyiptom a zéró növekedés mintapéldája?
Figyelt kérdés
Mai szemmel nézve nem fejlődtek semmit. Ugyan nem zökkenőmentesen, de egy ~3000 éves folytonos kultúráról van szó.2023. szept. 17. 11:47
1/10 anonim válasza:
Hogyne fejlődtek volna?
2/10 anonim válasza:
Egyiptom a birodalmi léte idejen a vilag vezeto hatalma volt. Kb mint az usa most. 3000 ev baromi nagy ido. A birodalom bukasa ota 2000 ev telt el.
3/10 kürasszír válasza:
Kedves kérdező!
Ahogy az #1 már írta.
Az ókori Egyiptom hosszú történelme során folyamatos technikai, gazdasági, társadalmi fejlődésen ment keresztül.
Például a rézkorból átment előbb a bronz, majd a vaskorba. Technológiailag állandó fejlődés ment végbe, megjelent a fazekaskorong, a szövőszék, a harci szekér, a réz kiszorította a kő eszközöket, majd a bronz a rezet, végül a vas a bronzot.
Tehát az ókori Egyiptom folyamatosan fejlődött, területe és lakossága át Újbirodalom fenykoraig folyamatosan nőtt.
4/10 A kérdező kommentje:
Értem, de nagyjából a vaskori körülmények lennének azok ami még fenntartható, a túlhasználat kiküszöbölésével, mint például az ekehasználat és földforgatás. Nem tudom hogy ez a Nílus ajándéka volt ami tolerálta az emberi mérnökölést, vagy tudtak valamit.
2023. szept. 17. 13:15
5/10 anonim válasza:
Lietaerék arról írnak, hogy ott kettős pénzrendszer volt, ami nagyobb kiszámíthatóságot, és kevesebb gazdasági összeomlást okozott. A Pénz és fenntarthatóságban. Gyulai Iván szerint is fontos szerepe van annak, hogy a pénzrendszer milyen. A növekedés sebessége nem mindegy.
6/10 A kérdező kommentje:
De hogy kezdhetnék hozzá egy élő rendszer létrehozásához. A fogyasztói világ fogja vagyok még falun is. Telekhatárra került, de mérnöki szemszögből bizonytalan építmény. Puttony van a hátamon. Anyámék talán azt hitték, hogy én leszek a megváltó.
2023. szept. 17. 17:10
7/10 anonim válasza:
“Míg a hatvanas-hetvenes években a kapitalizmusnak a rendszeren kívülről érkező energiák feltartóztatása és elnyelése jelentett kihívást, a kérdés ma már az, hogy hogyan működhet tovább azután, hogy sikerült minden “külsőt” inkorporálnia. A kapitalizmus olyan hézagtalanul tölti ki az elgondolható horizontját, hogy Európában és Észak-Amerikában a legtöbb húsz év alatti számára az alternatívák hiánya már nem is téma. Míg Jameson egykor rémülten számolt be arról, hogy a kapitalizmus még a tudatalattinkba is beszivárog, mára a lakosság álomvilágának gyarmatosítása annyira magától értetődővé vált, hogy nincs is kedvünk szót vesztegetni rá.” Mark Fisher: Kapitalista realizmus
8/10 anonim válasza:
Az ókori Egyiptom is átment fejlődésen és válságokon egyaránt.
9/10 anonim válasza:
A valódi kérdés amúgy az, hogy jelenlegi világunk átalakítható-e úgy, hogy hosszú távon folytathatóbbá váljon. Ennek kialakításakor az ember, ha talál történelmi példákat. De ahogy Fisher írja, legtöbbünket még a feltételezés is irritál, hogy a jelen rendszer alternatíváján gondolkodjunk. Holott ez is csak egy elképzelés mentén lett ilyenné, és nem természeti törvények okán.
10/10 anonim válasza:
> Ennek kialakításakor örül az ember, ha talál történelmi példákat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!