Ha a fogyasztásra és a növekedésre épülő kapitalizmus hosszú távon nem fenntartható, akkor mi lesz helyette?

Ha a szakadék felé robogunk, sok lehetőség nincs. Vagy belezuhanunk és összeomlik a rendszer, aztán helyi szinten próbálnak túlélni a kisközösségek. Vagy durva vészfékezéssel megállítjuk a folyamatot, és átszervezzük a rendszert, fenntarthatóbbra. Ha nem vagyunk még a szakadék szélén, ez utóbbi lassabban is kivitelezhető.

Szerintem valami ilyesmit próbálgatnak a Coviddal, a háboúval, a mesterséges gazdasági válsággal.

Értelemszerűen egy fenntartható rendszer jön helyette :)

De én nem vagyok ilyen optimista, szerintem inkább megtanulunk alkalmazkodni a nehezebb körülményekhez, mint hogy változtassunk az életmódunkon.

Egyfelől, ha a népességnövekedés megállna, és létrejönne egy körforgásos gazdaság, ahol nagyon nagy százalékban újra lenne hasznosítva a hulladék, az borzasztó nagy segítség lenne.

Másfelől, a nem fizikai termékek, mint a szellemi termékek vagy a szolgáltatások piaca szinte korlátlan mértékben tud nőni.

Tény, hogy a jelenlegi rendszer minezek ellenére se igazán tartható, de ezek mellett lehet, hogy jóval kisebb akár természetes átalakulás is elég lehet.

Hogy mi lesz helyette, azt nem lehet egyelőre tudni.

Csak annyi biztos, hogy ez a rendszer össze fog omlani, és nem is olyan soká.

Persze az összeomlást nem úgy kell elképzelni, hogy egy szép napon felkelünk, a reggeli sz-rás közben a budin olvassuk az indexet, és azt látjuk, hogy breaking hírek, minden összeomlott, mad max, mindenki őrjöng és fosztogat és gyújtogat és gyilkol.

Ez az összeomlás 5-10 év, esetleg 1-2 évtized alatt végbemenő folyamat lesz, egyre gyakoribbá váló gazdasági válságokkal, ebből kifolyólag az életszínvonal hullámzó, de alapvetően aránylag gyorsan csökkenő tendeciájával, és minden olyan következménnyel, amivel ez együtt szokott járni a megfigyelések alapján: növekvő bűnözés, társadalmi elégedetlenség, növekvő frusztráció és erőszakosság az emberekben, politikai instabilitás, tüntetgetések, akár polgárháborúkig elfajulóan.

Plusz erre rárakódik és ezt gerjeszti tovább a klímaváltozás.

Az egyre szélsőségesebb időjárási események egyre nagyobb károkat okoznak még a mérsékelt klímájú helyeken is, mint pl. európa. Villámárvizek, földcsuszamlások, hőhullámok, fagyhullámok, aszányok. Egyre nagyobb terhet jelent a gazdaság számára a kármérséklésre fordítandó erőfeszítés(pénz/idő/energia), nőnek a biztosági költségek, egy drágább az élelmiszer, stb., ez mind-mind a növekedés elől vonja el a pénzt.

Ebbe a mintába tökéletesen beilleszkedik az, ami most a COP 27-en történt - a fejlett országok kompenzációt fizetnek a fejlődő országoknak.

Ennek persze mindenki örül, mint majom a farkának, csak épp abba az aspektusába nem gondolnak bele, hogy ez a pénz a fejlett országok növekedési potenciáljából fog hiányozni.

A klímaváltozás miatt már most is az élhetetlenség határán billegő területekről egyre több és több ember kel útnak a még élhető területek irányába.

Ez tovább súlyosbítja a célországok belpolitikai instabilitását.

Ennek tetejében a nemzetközi politikai rendszer instabilizálódása is megfigyelhető, a hidegháború óta az USA által dominált, nagyjából egypólusú, és ezt relatíve békés világrend felbomlóban van, ennek első jele az ukrajna elleni invázió, de valószínűsíthetően további hasonló háborúkra lehet számítani a következő évtizedben.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a gazdaságosan kitermelhető olaj belátható időn belül elfogy. 45-50 évre elég a világ olajkészlete, de ehhez hozzá kell tenni, hogy ez a becslés feltételezi, hogy a fogyasztás nem nő, és az EROI nem csökken.

Viszont a valóság az, hogy a fogyasztás nő, az EROI pedig csökken.

Illetve ez nem egzakt mérés, amit egy nemzetközi szervezet mért meg, hanem a nagy olajkitermelő országok önbevallása alapján kiszámolt készlet, amit senki sem hitelesített. Az meg ugye nyilvánvaló, hogy bármelyik olyan országnak, amelyik alapvetően olajkitermelésből él, az áll érdekében, hogy nagyobb készletet hitessen el a világgal, mint amekkora a tényleges - hülye lenne Szaud-Arábia pl. azzal kiállni a világ elé, hogy srácok, bocsi, a jelenlegi tempó mellett 4 év múlva kifogyunk, mert az számukra gyakorlatilag államcsőd, az összes befektető kiveszi onnan a pénzét.

Szóval pesszimista/realista nézőpontból nézve ez inkább 20-30 év.

Ami viszont azt implikálja, hogy egy nagyon kétségbeesett verseny fog megindulni a maradék olajforrásokért a közeljövőben.

És ott nem lesz olyan, hogy ja, bocs, nyertél, én visszavonulok.

Pl. Kína nem mondhat majd ilyet. Mert nem lesz elég mindenkinek.

Ez olyan, mint ha egy adag étellel akarnál etetni 2 embert egy börtönben. Az első pár napban még lehet, hogy meg tudnak egyezni, hogy megfelezik, de ha nagyon éhesek lesznek, akkor nem az fog történni, hogy jó, akkor közösen szépen békében éhenhalunk, hanem az egyik kinyírja a másikat, hogy életben maradhasson.

Szóval ebből nagyon jó eséllyel kitörhet egy pusztító világháború.

Hát nagyjából ez vár az emberiségre.

Az életszínvonal drasztikus csökkenése és a gazdasági összeomlás az kb. borítékolható, ebből kifolyólag időlegesen akár mad max-szerű anarchikus állapotok is kialakulhatnak lokálisan, tehát egy nagyon fájdalmas átmenet lesz, és a vége szükségszerűen valamiféle disztopikus diktatúra lesz.

Vagy, mint ahogy említettem, benne van a pakliban egy újabb világháború, ami elég nagy eséllyel eszkalálódik nukleáris háborúvá, ami az emberiség igen nagy részének az elpusztulásával jár együtt, 1-1,5 milliárd ember marad majd csak életben, vagy még kevesebb.

Ennek a kevésnek az élete is jó sokáig igen keserves lesz, amíg nagyjából helyreállnak a modern civilizáció olyan vívmányai, mint a vízellátás, elektromosság, nagyüzemi mezőgazdasági termelés, ellátási láncok, stb.

Viszont a jó hír az, hogy egy ilyen szinten megritkított emberiség képes lesz majd ismét fenntarthatóan élni akár 100 évig is, mire újra annyira elszaporodik, hogy probléma legyen a fenntarhatóság :)

A fogyasztás és növekedés annyi féle, hogy ha akarom fenntartható, ha akarom van ét éve. Éppen ezért ilyen kijelentés semmit sem mond.

Az nem úgy van, hogy valaki kitalálta a kapitalizmust, és azt, hogy legyen az alapja a fogyasztás és növekedés. Hanem úgy, hogy az emberiség tette a dolgát, és mindig kiderült, az aktuális cselekvés nem hatékony. Ha az ember nem fogyaszt, éhen hal. Mivel az ember gondolkodó lény, lételeme a növekedés.

Csakhogy vannak rövidtávon gondolkodó, úgynevezett hiénatermészetű emberek, meg vannak hosszú távon gondolkodók. Utóbbiak tudják, a kulcs az egyensúly. ami néha felborul, lesz válság meg háború, aztán visszaáll egy időre. Annak meg semmi jelentősége, hogy mindezt hogyan nevezzük,

"Egy véges világban"

Az a véges világ amit én Univerzumnak nevezek, egész nagy, ahhoz képest a Föld-höz képest, amiben te gondolkodsz. Nem véletlenül irányulnak kutatások a térhajtóműre, a féregjáratokra, vagy hogy a közelben maradjuk, egy Mars expedícióra. A technikánk a pattintott kőkorszak óta sokat fejlődött. De űrtechnikában még a pattintott kőkorszak táján evezünk...