Az igaz, hogy a 13-il század óta nem volt magyar nemzetiségű királyunk?

8: De ezeket magyarul írták. A levelezések eredetije is fellelhető levéltárakban. Magyarul íródtak.

[link]

Ha valamiről fogalmad sincs, akkor ne szólj hozzá.

# 1

IDÉZLEK: "A 13. században nem olyan hogy magyar nemzetiség. A nemzetiséget mint fogalmat a francia forradalom után találták ki, mert kellett valami ami összetartotta az embereket miután rájöttek hogy a katolikus vallás csak egy mese."

Ez így nem igaz.

Hiszen Franciaország lakosságának 90%-a meg a 20. század elején is bőven katolikus volt.

Mellesleg Napóleon gyakorlatilag újra államvallássá tette a katolikus vallást Franciaországban.

A katolikus egyház és az állam elválasztására Franciaországban csak a 20. század elején került sor.

"Nyilván ezért írta Balassi és Zrínyi magyarul a műveit, ezért vannak magyar nyelvű nemesi levelezések, naplók Pázmány vitairatai is ezért vannak magyarul, stb. Látjuk te nagyon érted, csak nem tudjuk mit."

Azért az tegyük hozzá, hogy ez bőven 15-16. század, tehát újkor és nem középkor. Az első kommentek még a 13. századra vonatkoztak.

Ettől függetlenül az a válasz, ami szerint "Magyar kultúrát meg a magyar nemzettel együtt találták fel a 19. században." baromság ebben a formában. De tény, hogy a nacionalizmus kialakulása egy folyamat volt, amiben volt egy nagy ugrás a 18-19. században. Ennek valóban része az is, hogy a 15-16. században a nemesek már magyarul is leveleztek.

Kedves kérdező!

A magyar királyok kezdetektől külföldi uralkodóházakból házasodtak, mert ez felelt meg acrangjuknak.

Szent István felesége bajor hercegnő volt, Szent László anyja pedig lengyel hercegnő.

Sőt, már a magyar fejedelmek is, az allamalapítás előtt gyakran idegen népek uralkodóházaiból (kazárok pl.)

házasodtak.

# 13

A középkori magyar nemesek elsöprő többsége analfabéta volt, ők csak az anyanyelvükön, jellemzően magyarul beszéltek.

13: A mondandóm szempontjából ez tökéletesen mindegy. Amire utaltam, hogy teljesen alaptalan azt állítani a a nemesség egyáltalán nem beszélt volna magyarul akár a középkorban, akár a 18-19. századi nacionalizmus megjelenése előtt. A nemzeti nyelvű írásbeliség reneszánszát a latinnal szemben Európában éppen a reneszánsz idején élte. A 15. századtól megszaporodó magyar nyelven írodott irodalmi művek ezt a trendet követik és nem azt jelentik, hogy a már kész bibliafordításokat, kódexeket, költeményeket író polgárok és nemesek éppen akkor tanultak meg magyarul. Teljesen evidens, hogy a korábbi latin nyelvű szövegek is egy magyar nyelvű környezetben születtek. Erről egyrészt maguk a szövegek árulkodnak, hiszen hemzsegnek a magyar nyelvű szórványoktól, glosszáktól, a magyar eredetű latinba átszűrődött szavaktól (iobagio, birsagum, stb.).

Másrészt a magyar nyelvhasználatról maguk a források is szólnak, például a velenceiek megemlékeztek róla hogy egy követjárás alkalmával Nagy Lajos maga tolmácsolta a magyar kíséretének latinról magyarra az elhangozattakat. Ebből több következtetést le lehet vonni.

1. A király Magyarországon magyar nyelvű környezetben nevelkedett, folyékonyan beszélte a nyelvet.

2. A királyi kíséret java részének ami magasabb rangú nemesekből, követekből, egyházi személyekből állhatott nehezére esett megérteni egy hosszabb, összetettebb, szóban elhangzott latin nyelvű szöveget. Tehát ha egyáltalán ismerték valamilyen szinten a nyelvet sem tudtak folyékonyan kommunikálni latinul. A latin elsősorban az írásbeliség nyelve volt, azoknak akik egyáltalán tudtak írni és olvasni.

3. Lajos magyarul tolmácsolt, tehát magyarul viszont folyékonyan beszéltek.

Azért nehéz erre a kérdésre úgy válaszolni, hogy a kérdező is megértse, mert olyan fogalmakat használunk, amit a mai értelemben gondolunk, hogy valamit jelent (pl. "nemzet").

De legyen, ha a mai fogalmakkal nézzük ezt visszafelé, akkor azt lehet mondani, hogy a középkorban és az újkorban nem voltak magyar nemzetiségű uralkodók, mint ahogy Franciaországnak sem voltak francia nemzetiségű uralkodói, Lengyelországnak sem legyen stb. Az uralkodói családok ugyanis kozmopolita módon, "nemzetek felett" házasodtak egymással, mintha egy külön kaszt lett volna az európai dinasztiák családja. Lényegében mindenki valamilyen fokon rokonságban állt egymással, ha az Árpád-házat nézed, akkor is azt látod, hogy az anyja görög hercegnő volt, a felesége a szerb fejedelem lánya, a nagynénje pedig a francia királynő, és a lányát eljegyezte a kijevi fejedelem. Akkor most mi alapján mondod meg, hogy ennek a családnak egy adott tagja milyen nemzetiségű volt? Természetesen a mai fogalmak alapján.

Az I. világháború alatt is azt lehet látni, hogy az egymás ellen harcoló országok uralkodói (német császár, orosz cár, angol királynő stb.) összeülhettek volna egy családi délutánra, mert egymás unokatestvérei, nagynénjei, unokái stb. voltak.

# 17

Alapvetően igazad van.

Azonban az I. világháború alatt Nagy-Britanniának éppen királya volt, V. György (1910-1936) személyében. Viktória királynő (1837-1901) után 1952-ig királyok váltottak egymást a brit trónon.

#17, igazad van, azt elírtam.

#19, ez szerintem túl ingoványos terület, nem érdemes belemenni. Most lehet itt keresztkérdéseket feltenni, hogy ha egy magyar kimegy pl. az USA-ba, és ott vállal gyereket, a gyereknek magyar neve van, de már csak angolul beszél, akkor neki mi a nemzetisége?