Miért költünk űrhajózásra, ha az emberiség környezeti katasztrófa & a kipusztulás szélén áll?

Parancsolj! Az "effects" szekcióban azon belűl pedig a "Significance to aerospace travel" részben megtalálod amit keresel ;)

[link]

Az űrkutatás nem választható el a Földi tudományoktól, szorosan összefügg vele. A saját bolygónk közvetlen környezetét vizsgáljuk, lényegében ide tartozik még a Nap és a Hold is, meg a különböző légköri magasságok.

Azt is innen tudjuk egyáltalán, hogy klímaváltozás alatt vagyunk és igenis számtalan információt kaphatunk ezzel kapcsolatban, mert a tudományok egymás területeiből profitálnak.

A klímaváltozást megakadályozni nem tudjuk, de a gyorsaságát lehet esetleg mérsékelni és ezzel időt nyerünk, ami rendkívül fontos. Már tudjuk, hogy gyakoribbak lesznek az extrém időjárási események, nagyobb szárazságok és mellette máshol meg özönvízszerű áradások. Ez lényegében a globális felmelegedés miatt van, mert ha mondjuk 2°C fokkal magasabb a bolygó átlag hőmérséklete, akkor biztosan nagyobb lesz a kipárolgás a tengerekben, tavakban, ezért bővebb lesz a csapadék az esőfelhőkben, ám a szárazföld is párologtat, mert ott is van nedvesség és ahol csapadékszegényebb a környék, kevesebb a víz a talajban, ott a kiszáradás dominál, mert ott viszont a gyérebben előforduló esők nem pótolják a megnövekedett párolgást.

Ez köztudott és nem is tudunk sokat tenni ellene, viszont készíthetünk szigorúbb építési szabványokat például, meg a bővebb esőzéseket figyelembe lehet venni az új lakóhelyek, vagy mezőgazdasági területek kiválasztásánál és ehhez roppant fontos az idő, mert a régi szabványok által épített épületek idővel 'maguktól' eltűnnek, mint mondjuk a vályogházak és mindig korszerűbb épületek épülnek helyettük.

Ha viszont ennek az átfutását meg kell gyorsítani, az a Föld viszonylatában több milliárd embert érinthet, mivel annyi új házat lehetetlenség rövid idő alatt kivitelezni, meg értékesíteni, így borítékolhatók a katasztrófák.

Maga az emberiség átélt már egy csomó ilyen jégkorszakot, meg klímaváltozást, de akire mondjuk ráomlik a háza az árvízben, annak annyi, mert már nem sátorban lakunk. Azt sem tehetjük meg, hogy egész földrészek költözzenek más helyre, ahhoz már túl sokan vagyunk, de ha időt nyerünk. életet nyerünk, mert a modern technológiákkal felvehetjük a harcot a klímaváltozással, csak a célszerű átállásokat be kell vezetni hozzá széles területeken, amelyek szükségesekké válnak és ebbe rengeteg minden beletartozik, az öltözékektől kezdve az élelmiszer termelésig, az épületek, a fűtés-hűtés technológiák, az alkalmazott anyagok és a megmunkálások módjai, de a legfontosabb az információ szerzése, amibe az űrkutatás pont erősen beletartozik.

Nem szabad elfelejteni, hogy a bolygónk a világűrben van, ezért azt ajánlatos minél jobban megismerni.

A magyar űrhajós magyar fejlesztésű műszereket visz magával, amiket különböző hazai tudományos programok keretében fog tesztelni, használni. Ez egy kimondottan jó lehetőség a hazai tudományos élet szintjének emelésére potom összegért, mivel magát az űrutazást nem mi finanszírozzuk és annak költségeinek csak a töredékét perkáljuk ki, de ha ez megvalósul, sokkal nagyobb hasznunk lehet belőle..

A meteorológiai és a kommunikációs műholdak talán nem kell magyarázni, hogy mennyire fontosak a klímaváltozással kapcsoltban, nélkülük semmire sem mennénk.

Ehhez viszont egyre fejlettebb űrkutatásra van szükség.

Tipikus proletár-bölcselet, hogy előbb a Földet kellene megismerni és majd utána menjünk az űrbe, itt meg is bukott: az űrkutatás felmérhetetlen mennyiségű adatot szolgáltat a Föld megismeréséhez.

De oké. Számoljuk fel az űrkutatást (ami egyébknét a globális költségvetésekben bolhafasznyi tétel), szerinted mi lesz jobb? Meséld el kérlek.

Miért költünk filmnézésre ha ezt az összeget az éhínség felszámolására is fordíthatnánk?

Miért iszunk kávét ha nem is létszükséglet? Sőt miért nem csak vizet iszunk? A nem víz innivalókra szánt pénzt fordíthatnánk hajléktalanok megsegítésére.

Ha úgy vesszük a te tökéletes világod Az ember tragédiája c. könyv elképzelt jövőjében van ahol nincs pazarlás.

Egy: ne nézz Hír TV-t, ha csak egy kicsit is fontosak számodra az agysejtjeid.

Kettő: ne vetítsd ki a magyarok szerencsétlenkedéseit az egész bolygóra.

Három: a környezeti problémák megoldása és az űrkutatás nem konkurenciái egymásnak, sőt, utóbbi rengeteg segítséget jelent információkhoz jutni a károk felmérésében. Továbbá rengeteg találmány, ami ma része a mindennapi életünknek, és megkönnyíti azt, az űrkutatás kapcsán került kifejlesztésre.

Négy: ha utánanézel, az emberiség mennyi pénzt költ többek közt hadi kiadásokra, ahhoz képest az űrkutatásra költött összeg aprópénz.

Öt: előbb-utóbb muszáj lesz új élőhelyet találnunk, mert bármikor bekövetkezhet egy globális természeti katasztrófa, aminek következtében menekülni kell a bolygóról (szupervulkán, kisbolygó becsapódás etc.)

Hat: ha nem küldenének fel magyar űrhajóst, attól még az általad felsorolt problémák ugyanúgy megmaradnának, csak az erre szánt összeg mondjuk Lölőék kajmán-szigeteki bankszámláján landolna. Ha választani kell, akkor az én részemről azt mondom, inkább az űrhajós...

Egyre fenyegetőbb a nyersanyaghiány, ami miatt a klímakatasztrófa elleni küzdelmünk is esélytelen. Az aszteroidák bányászatával talán(!) túlélhetjük, különben olyan takaros polikrízissel nézünk szembe 1-2 évtizeden belül, hogy csak na.

A népesség exponenciálisan növekszik, exponenciális ütemben használjuk fel a Föld ásványait, amik végesek. Ugyanakkor a technológiai fejlődés is exponenciális, csak az a kérdés, hogy melyik görbe meredekebb. Sajnos csak az az egyetlen megoldás az emberi civilizáció fennmaradására, ha a technológiánk gyorsabban fejlődik mint a népesség és a fogyasztás. Ehhez meg nagyon úgy néz ki, hogy szükség van külső erőforrások haladéktalan bevonására.