Darwin mivel bizonyította az evolúciós elméletében a véletlen meglétét mint olyat?

Na, ha már mindenki szóvá teszi akkor én is megkérdezném ,hogy miért nem reagáltál a kommentem (#17) többi felére? Igaz ,hogy kicsit elveszett a többieké közt, de az első bekezdésre reagáltál valamit szóval láttad, nem siklottál el felette. Pedig az azutáni bekezdés szól arról amire rákérdeztél 🤷

(Egyébként én a helyedben nem igazán hangsúlyoznám azt a “H” bekezdést a 24-esedben…)

Amúgy, hogy legyen konkrétum részemről is a #24-re... ennyi is elég lesz.

@Kérdező(#24): "hogyan bizonyítjátok a véletlenszerűség létét?"

Úgy, hogy a hülye is látja, hogy a vödörből kiszóródott homokszemek semmiféle céllal se terülnek el a padlón, és semmiféle rendezettséget nem mutatnak.

Vagy(#24): "Más szóval axiómának, alapigazságnak veszed magát a kérdéses dolgot, a véletlent!!"

Igen! Hagyd már meg az emberiség jogát arra, hogy bizonyos jellegzetes mintáknak nevet adhasson...

Tudod, van a valószínűségnek egy olyan alacsony foka, ami miatt eleve elvethetünk bizonyos állításokat. Már az a feltételezés is totálisan abszurd, hogy egy tervező foglalkozik előre a karambollal, pláne, a roncsolódás mintázatának kialakításával.

De tudod, kedves @Kérdező, azért annak a valószínűsége, hogy egy tervező olyan irgalmatlanul nagy barom legyen, hogy ne tudja a tervezett anyagainak ütközéseiről, hogy azok előtervezés nélkül is képesek deformálódni, kb. akkora, minthogy a világegyetem hirtelen hintalóvá változik.

Persze ilyenkor a gondolkodó embernek eszébe jut, hogy mi van akkor, ha két anyagot a tervező úgy ütközteti, hogy direkt nem foglalkozik a roncsolási minták előre tervezésével?

Akkor sincs véletlen??? :DDD

Szerintem ennyi bőven elég is bizonyításnak. Konkrétan nem létezik semmiféle olyan célzott teremtés, ami mellé automatikusan ne társulna a véletlen is.

Ez pont olyan, mintha megteremtenék egy kockát, és az azt megvilágító fényt. Ezután nem kell árnyékot teremtenem, mert az jön magától.

Áhh... még erre is:

#24: "Tehát miért nem mondja a tudomány a "véletlenszerű helyett", hogy sajnos a tudományunk itt megáll"

Mert nem kell azt mondania, ha tudja, hogy a véletlen milyen mintát hoz létre, és akár ezt tudja matekkal is bizonyítani.

Elviekben neked is kellett volna már ezzel találkoznod:

[link]

Idézve: "A valószínűségszámítás véletlen jelenségekkel, helyzetekkel foglalkozik. Amikor egy ilyen véletlen jelenséget megfigyelünk, és annak eredménye nem meghatározható előre (természetesen feljegyezzük annak kimenetelét), akkor ezt véletlen kísérletnek is mondjuk."

Ugye azt azért megengeded az emberiségnek, hogy megfogalmazhassa, a véletlen alatt mit értsen. Tehát ha a valszegszámítás az elképzelt véletlennek megfelelő eredményeket hoz ki megállás nélkül, amikor a tárgyak, dolgok gyakori viselkedésének eredményeit regisztráljuk, akkor matematikailag bizonyítottá válik a véletlen létezése.

És minden 100-szor, ezerszer, milliószor gurított dobókocka, feldobott érme és bármi más történés mindig és mindig azt igazolja, hogy a valszegszámítás használható, és annál pontosabb lesz az érték, minél több a mintavétel, pontosan a véletlen viselkedésének megfelelően.

Tehát 100%-ra kijelenthetjük, hogy matematikailag a véletlen létezése bizonyítható.

Megint felmerül a kérdés, hogy hogy lehetett a világ tervezője akkora egetverően nagy hatökör, hogy megtervezte a dolgok viselkedését előre úgy, hogy azok a véletlennek megfelelően viselkedjenek? Nem tudta, hogy ehhez nem kellett volna semmit se terveznie???

De még ha meg is tervezte így, akkor is van véletlen, hiszen az anyagok viselkedése tervezetten pont olyan lett így, mintha csak a véletlenre bíztuk volna a történéseket.

Kicsit olyan ez, mintha azért ágálna a kèrdező, hogy miért számszerüsítjük a csiszolás folyamatát, amikor az valójában csak sok kis karcolás együttese.

Miért beszélünk csiszolásról, amikor valójában csak megszámlálhatatlan kaotikus elhelyezkedésű de alapjában véve determinisztikus vágásról van szó?

#33: "A véletlenszerű minta attól véletlenszerű minta, hogy nem tudjuk, hogy miért úgy alakult ki ahogy kialakult"

Elnézést, de nem. Két autó karamboljánál és a kialakult roncsolódási mintákat is jogosan véletlenszerűnek fogjuk nevezni, holott pontosan tudjuk, hogy minden bemeneti információ birtokában meghatározható a minta kialakulásának az oka. Azért nevezzük véletlenszerűnek, mert a minta nem rendezett, sőt, az eredendő rendezettséget megszüntette ebben az estebn egy céltalan erőhatás. Nincs a mintának semmiféle olyan "üzenete" (nem tartalmaz információt), hogy azt egy rendezőelv (természetes / mesterséges) alakította.

Olyan előfordulhat, hogy nem ismerjük fel ezt a rendezőelvet, és tévesen a mintát véletlenszerűnek véljük, többnyire azért csak mert a folyamat egészére nincs rátekintésünk. Pl. ha a Pi számból egy véletlenszerűen kiválasztott részt látunk csak (már úgy, hogy a Pi értékét végtelen pontosan ábrázolva), akkor azt teljesen véletlenszerű számsorozatnak látnánk, és lehetetlen lenne abban felfedezni azt, hogy az az abszolút rendezett formájú kör kerületének és átmérőjének a hányadosa.

De két autó karambolja alkalmával mindent tudunk az okokról, mégis a deformálódó anyagban kialakult mintázatról végérvényesen és biztosan állíthatjuk, hogy az véletlenszerűen alakult olyanra, amilyen.