Volt Afrikában bármilyen tudomány művelés a kolonoziációt megelőzően?

A XV. XVI. és XVII. századi hajósok jelentései kétségtelenül bizonyítják, hogy a Szahara sivatagos sávjától délre elterülő Fekete-Afrika területén akkor harmonikusan fejlett, virágzó kultúrák voltak.

Ezekről a civilizációkról írt Leo Frobenius: Afrikai kultúrák címmel nalunk is antikváriumban elérhető könyvet, ha érdekel megszerezheted.

[link]

Annyi bizonyos, hogy az ókori Egyiptomtól délre fekvő kusitákhoz a mostani Szudán és Etoópia területére a civilizáció kisugárzott, ezt onnan is tudjuk, hogy szudáni területen több piramis van, mint Egyiptomban és többször is megesett, hogy négerek ültek Egyiptom trónján, például: [link]

Innen a kultúra biztosan tovább is terjedt, a szomáliai városállamok ide sorolhatók.

Nyugat-Afrikában ezektől függetlenül alakultak ki civilizációk. A Niger völgyében létrejött Nok kultúra már Kr. e. 2000-ben, az egyiptomiakat megelőzve feltalálta a vas megmunkálásának módszereit. Körülbelül Kr. e. 3000-ben kezdődött el a bantu népcsoportok vándorlása észak-Kamerunból, több mára egyre ismertebb civilizációt létrehozva, amelyek az Iszlám terjeszkedésével ismertté váltak. Mali, Ghána, a Szokotói kalifátus, Kongó, Dahomey, Kanem-Bornu, Wadai, Bagirmi és a szuahéli államok), azonban ezek fejlettségükben már messze elmaradtak az európai országok technológiai színvonalától, akik így könnyen ki tudták terjeszteni kereskedelmi befolyásukat a partvidéken. A 16. századtól megerősödött a rabszolgakereskedelem, amelynek során legalább 20 millió négert szállították át embertelen körülmények között az amerikai kontinensre. A muszlim rabszolga kereskedők is több millió foglyot hurcoltak el az Oszmán Birodalomba és a Perzsa-öböl környékére.

Afrika néger civilizációi eltérő technikai szintet képviseltek, de több helyen fejlett állattartás és földművelés volt meghonosodva, fémeszközöket is használva, így feltétlenül volt egyfajta technológiai fejlettségük, ami együtt kellett járjon bizonyos tudományos élettel, bár a történelme alig ismert ezeknek a koroknak, de talán a jövőben a régészeti ásatások által ezekről a korai kultúrákról is talán többet tudunk meg.

A fent említett könyvet sajnos nem olvastam, csak lapozgattam egy kicsit, ha jobban érdekel a téma, javaslom olvasd el.

Nem teljesen válaszolok a kérdésre, csak annyit szeretnék megemlíteni, hogy a rasszista összehasonlítások már ott elbuknak általában, hogy európai értelemben vett és európai jelenségeket próbálnak ráhúzni más kultúrákra.

Tehát pl. csak azért, mert az európai klasszikus zene ütősei nem olyan sokrétűek, mint Közép-Afrikában, attól még nem lesz az európai zene elmaradott, csak más.

Csatlakozom 6-oshoz és egy kis képanyag, hogy látható legyen belőle valami. Azért úgy nem ismert tudományos tevékenység, mint az egyiptomiak és görögök esetében, de a másik szélsőséges közfeltételezés sem igaz, hogy kb semmit se hoztak létre. Építkeztek kőből, volt naptárjuk, olvasztottak vasat és aranyat és az egyik korai acélt is Afrikában készítették. (Afrika térkép segédlet [link] )

Borana naptár, Etiópia és Kenya határán, i.e. 300 körül. 12 hónapos naptár volt.

Yoruba naptár, Nigéria, Benin, a joruba nép naptára. 364 napos évvel és 13 hónappal. Jelenleg a 10 065. évnél tart. Megjegyezhető, hogy Európában is a legrégebbi holdnaptár, ami biztos, az i.e. 8000-re dattált holdnaptár és Skóciában találták.

Namoratunga II Pillérek (Kalokol Pillar Site, Nasura Pillar Site), Kenya. A legújabb lelet kora i.e. 2000 előttre teszi (a régi dátuma i.e. 300).

[link]

Szenegambiai kő körök (Senegambian stone circles, Wassu stone circles) Szenegálban és Gambiában. 350 km x 100 km-es területen legalább 1000 kőkör és tumulus található. Bár ez megalithikus és a naptár jellege sem biztos, mindenesetre a megalithikus mennyiség figyelemreméltó építkezést mutat. Koruk talán i.e. 2000 környékére is tehető, mások szerint későbbi. Néhány mutatóba.

[link]

[link]

[link]

[link]

Nagy Zimbabwe romváros (Great Zimbabwe), Zimbabwe, a 800-as években keletkezett. 10-20 ezer fős lehetett.

[link]

Itt a látképen látszanak az épületek falai.

[link]

És elég rendes falazat.

[link]

[link]

Egy afrikai projekt oldaláról:

[link]

[link]

[link]

Ehhez hasonló Bumbusi, szintén Zimbabwében.

[link]

Még mindig Zimbabwe, Danangombe romjai:

[link]

Naletale romjai, Zimbabwe.

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Khami romjai, Zimbabwe.

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Ziwa romjai, Zimbabwe.

[link]

[link]

[link]

Leopard's Kopje, Zimbabwe. A vaskohászat már a 800-as években megvolt Leopard's Kopjéban, valamint találtak nagy mennyiségű kerámiát, üvget és réz karkötőket és kőépületek tartoztak hozzá.

Mapungubwe Királyság, ~1000 környékétől, Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe és Botswana határán. Írást nem találtak, de kőből építkeztek. Kerámia és arany tárgyak az elit sírokban.

[link]

[link]

Matendere, Zimbabwe.

[link]

Chibvumani és Majiri romjai, Zimbabwe.

[link]

Danangombe romjai, Zimbabwe.

[link]

Tsindi romjai, Zimbabwe.

[link]

Vannak még bőven települések, itt egy térkép és ez csak Zimbabwe:

[link]

Tanzánia. A Haya emberek i.e. 500 körül vasat olvasztanak és a szénacél, 1. - 5. század környékén használt. Nigéria és Kamerin pedig már i.e. 2000 környékén. Kis idézet egy publikációból.

"Ők találták ki vagy nem ők találták ki? Vas a Szaharától délre fekvő Afrikában"

"A közelmúltban megjelent számos publikációból ítélve, a szubszaharai Afrikában a vaskohászat eredetéről régóta húzódó vita megoldódott… a független találmányokat támogatók javára."

"...hogy „egyre több datálás az afrikai vastermelés kezdetét legalább a Krisztus előtti második évezred közepére tolja vissza, ami a világ egyik legrégebbi kohászatává tenné”. "

"A Szaharától délre fekvő Afrika, úgy tűnik, ma a vaskohászat egy különálló és független találmányának ad otthont… A rendelkezésre álló bizonyítékokat összegezve elmondható, hogy a vastechnológia a Szubszaharai Afrika nagy részén afrikai eredetű, i.e. 1000 előtti időre datálható."

( [link] )

Kilwa Kisiwani, Tanzánia, 800-as évek, szuahéli romok.

[link]

[link]

[link]

Egy afrikai projekt oldaláról:

[link]

[link]

[link]

[link]

Songo Mnara, szintén Tanzánia, a 800-as években épült.

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Kua szuahéli város maradványai, Tanzánia.

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Blaauboschkraal romok, Dél-afrikai Köztársaság, a romok kiterjedése 150 km x 50 km-es területen helyezkedik el, szóval nem kicsi. A bokoni utakat a gyarmatosítás előtti Dél-Afrika leghosszabb és legösszetettebb utaiként ismerik.

[link]

[link]

[link]

[link]

Nyilván lehetne ezeket még sorolni.