Ki volt az első, aki valóban a Romai Császári címet viselte és nem csak különböző közhatalmi titulussal birtokolta a hatalmat, mint Octavius?

Ez talán kicsit talán szokatlan, mert ma hívjuk nagyon egységesen császárnak a római császárokat és akkoriban ez változatos titulusokkal ment. És sokan meg cézároknak is ismerik a római császárokat.

A "császár" latinul "imprerator" és az imprerator csak az egyik titulusuk volt, ami gyakorlatilag császárt jelent. Főként az imperatort és augustust használták és még az alábbiakat is:

- Imperator (latin: imperator - császár)(latin "parancsnok"-ból)

- Augustus (latin: augustus - fenséges)

- Caesar (latin: kivágott - mint "császármetszett")

- Princeps (latin: legelső)(változata az angol prince - herceg)

- Dominus (latin: mester) (Dominus Noster) (latin: mi atyánk)

- Autocrator (latin: önuralkodó)

- Basileus (görög: uralkodó, király)(Keletrómai Birodalomban)

Augustus (i.e.63-i.sz.14) az első római császár. Az Augustus Róma első császárának neve és címe is, vagyis a nevéből csináltak titulust. Ugyanígy Julius Caesar nevéből lett a Cézár titulus. A római uralkodóknak a fő titulusaikon kívül lehetett még egy sor más titulusai is, mint "Princeps Senatus", "Consul", vagy "Dictator" ami teljes hatalmat jelentett, egészen a legfőbb vallási vezetőig bezáróan, a "Pontifex Maximus"-ig ami a főpapi tisztség.

Viszont a Római Birodalom minden uralkodóját római császárnak nevezzük a változatos nevekkel együtt is.

Augustus születési neve Gaius Octavius volt, és az Augustust felvette és egyben a titulusa is lett, mint császári rendelkezési jogkör. És e mellett még Princeps Civitatisnak (Első Állampolgárnak) is nevezte magát. Sőt felvette még az Imperator Caesar nevet is és korai pénzein a Gaius Caesar felirat szerepelt. Na valahogy ez jó rálátást ad a korszak megnevezéseire.

Augustus uralkodói (regnálási) neve:

Imperator Caesar Augustus.

És kb benne is van minden. :) Egyéb megnevezéseket meg nem használt és többször is visszautasított hatalmi beosztásokat és lényegében ő az első birodalmi császár és átmenetet is képez a birodalmasodásba. Talán a szokásos császári pozíció az még nem teljesen illik rá.

És van még ami lényeges a köztársaság és birodalom folyamatában és nagyon ki szokott maradni a hagyományos elbeszélésből.

Valójában a Római Köztársaság egyáltalán nem volt tisztán köztársaság, mivel már a köztársasági korban is erősen birodalmasodott. A köztársaság már i.e. 100 körül teljesen konkrétan megszállta Európa nem latin népeit és gyarmatosított, és ez a Római Köztársaság területi fejlődésén is jól látszik. Mire i.e. 40 lett és Julius Caesar kora, addigra már uralták a Római Birodalom nagyjából felét. Itt vannak térképek.

A Római Köztársaság kiterjedése i.e. 40-ben Caesar hódításai után

[link]

[link]

The History of Rome (Every Year)

https://www.youtube.com/watch?v=NeNpEQ0hfMg&t=239s

Vagyis a Római Köztársaság kormánya ugyan demokratikus volt és alkotmányos köztársaság, de borodalmi terjeszkedést folytatott! Azt kb felejtsük el, hogy csak egy alkotmányos köztársaságról volt szó és a birodalom csak később keletkezett. Nem véletlen, hogy a Caesar címet, mint császári titulust használták a Római Birodalomban.

Mindezzel együtt különféle uralkodók jöttek mentek, elértő tevékenységeikkel, de a tiszták kettéválasztott köztársasági kor és birodalmi kor az valótan képet fest Rómáról.

# 4

IDÉZLEK: "Én pedig elmondtam hogy ez Magyarországon is bűncselekmény és akár egy év börtönbüntetés is adható."

Róma egyértelműen oligarchikus köztársaság volt, mert a legfőbb hatalom egy oligarchikus testület, a szenátus kezében összpontosult.

Még az S. P. Q. R. is ezt fejezi ki, Senatus Populusque Romanus - "a szenátus és a római nép".

A szenátus az első, a fő helyen, a nép csak utána.

Az, hogy voltak demokratikusnak tűnő elemek, (népgyűlés pl.) nem változtat a lényegen.

# 4

BOCS, JAVÍTOK, MÁST IDÉZTEM HELYETTED.

PONTOSAN IDÉZLEK: "Vagyis a Római Köztársaság kormánya ugyan demokratikus volt és alkotmányos köztársaság.."

Róma egyértelműen oligarchikus köztársaság volt, mert a legfőbb hatalom egy oligarchikus testület, a szenátus kezében összpontosult.

Még az S. P. Q. R. is ezt fejezi ki, Senatus Populusque Romanus - "a szenátus és a római nép".

A szenátus az első, a fő helyen, a nép csak utána.

Az, hogy voltak demokratikusnak tűnő elemek, (népgyűlés pl.) nem változtat a lényegen.

#4, az imperator az nem a császárt jelenti, már a köztársaság korában is voltak imperatorok. Ez azt jelenti, hogy ha egy személyt felruháznak imperatori hatalommal, akkor az meghatározott területen és meghatározott időn belül a rábízott terület katonai parancsnoka. Pl. ha volt egy adott provincia, és ha annak az élére kineveztek egy proconsult, akkor a proconsulnak imperatori hatalma volt az adott provincia területén. De kizárólag csak a területén, mert ha elhagyta ezt a területet, akkor onnantól kezdve a római jog szerint ugyanúgy magánember volt, mint bárki más.

Augustus időszakától kezdve a "császárok" a birodalom egész területére kiterjedő és életükre szóló imperatori hatalmat kaptak, azaz egyszerűen mondva ők lettek a legfőbb katonai parancsnokok.

Néhány mai európai nyelvben az imperator szóból alakult ki jelentésmódosulással a császár szó (pl. a francia nyelvben), de ez a Római Birodalom idején nem egy uralkodói tisztség volt, hanem a katonai parancsnoki hatalmat jelentette.

Igazából Augustus nem volt a mai fogalmaink szerint uralkodó, hanem "első polgár", aki a köztársaságból örökölt hivatalokat halmozta, de jure viszont az állam köztársaság volt, ő "csak" ennek a köztársaságnak a legfontosabb tisztségeit viselte, és az utódai is. Ezért is nevezzük principátusnak ezt, a princeps jelentése "első polgár".

Ez egyébként külsőségeiben is megnyilvánult, mert Augustus semmiféle udvartartást nem tartott, és akármelyik barátja, politikus meglátogathatta akármikor, és ugyanolyan villában lakott, mint más, társadalmilag vele azonos szinten lévő római.

A császár, mint mai értelemben vett tisztség a késő-római birodalom idején alakult ki, hogy az uralkodónak saját trónterme van, diadém van a fején és egyéb külsőségek is megilletik (ezek külsőségeit egyébként a Szasszanida perzsa birodalomból vették át). De ennek a tisztségnek nem imperator volt a neve, hanem augustus, így, kis a-val. Szóval, amíg a principatus tartott, addig az Augustus egy név volt, amit örököltek az egymás után következő princepsek, de amikor a III. században átvették a perzsa szokásokat, akkor már az augustus egy egyeduralkodói tisztség lett.

6/ kürasszír

A kérdező miatt azért hozzáfűznék valamennyit, hogy nehogy félreértse.

Szóval igen, bővíteni és részletezni is lehet és az alábbiak mind benne voltak valamilyen formában:

demokratikusság

köztársaság

alkotmányosság

birodalom

oligarchia

- A demokrácia az politikai rendszer.

- A köztársaság az államforma.

- Az alkotmány az állami alapelvek rögzített formája.

- A birodalom az hatalmi struktúra (más népek uralása).

- Az oligarchia az vagyonosok befolyása a hatalomra a saját érdekükben.

Római Köztársaságot általában a képviseleti demokrácia egyik legkorábbi példájának tekintik és valójában egyáltalán nem zárja ki a fentieket.

7/

Az imperator tartalmi jelentése nem volt végig azonos és a kezdeti értelme az más volt, amúgy ott a wiki és a római császárok közül lehet válogatni és ott van a titulusuk, mint például Imperator.

Imperator - wiki

"Maguk a római császárok általában több címre és pozícióra alapozták tekintélyüket, ahelyett, hogy egyetlen címet preferáltak volna. Mindazonáltal az imperator-t viszonylag következetesen használták a római uralkodói cím elemeként a principátusban és az uralkodói tartományban."

Az Imperator mint birodalmi cím /

"Miután Augustus megalapította a Római Birodalmat , az imperator címet általában a császárra korlátozták, bár a birodalom kezdeti éveiben alkalmanként családtagjának is megadták."

[link]

Imperator (Római Birodalom) - wiki

"Tiberius és Claudius nem viselte a címet, azonban Nero uralkodásával kezdődően az Imperator cím – leginkább rövidített formában (Imp.) – a császári titulus kezdő szavaként rögzült, függetlenül az esetleges hadi sikerektől."

[link]

Collins Dictionary - imperator

"FŐNÉV

a. ( a császári Rómában ) a császári cím

b. ( a köztársasági Rómában) egy győztes hadvezérnek adományozott ideiglenes kitüntetés"

[link]

Emperor - wiki

"A császár (latinul : imperator , ófranciául : imperator) [ 1] egy uralkodó, és általában egy birodalom vagy más típusú birodalmi birodalom szuverén uralkodója."

[link]

És ott van akár a google fordító is egy sima latin jelentéshez - ha nem jó a link akkor:

latin > magyar - imperator > császár

[link]

# 8

Az, hogy Róma a köztársasági korban képviseleti demokrácia lett volna, több, mint erősen vitatható.

Nem rémlik, hogy bármilyen tudományos szakirodalomban olvastam volna egyetemi tanulmányaim során, hogy Róma "képviseleti demokrácia" volt.