Az Osztrák-Magyar Monarchia akkor is szétesett volna, ha az I. világháborút a Központi Hatalmak nyerik meg?

15:40

Nyilván a világháború meggyengítette a Monarchiát, de simán összeomlott belülről. A nemzetiségek kikiáltották a saját független államukat és a katonák teljesen szervezetlenül tértek haza ahol aztán sok esetben a nemzetiségek oldalán fogtak fegyvert.

# 11

A Monarchia több, mint 4 év világháború, gazdasági csőd, valamint megsemmisítő katonai vereség és 1 567 000 háborús halott után omlott össze.

A Monarchia ugyanakkor omlott össze, mint a gyakorlatilag szinte homogén nemzetállam, Németország.

Azaz a Monarchia pont addig bírta a világháborús próbatétalt, mint Németország, amely akkor a világ legerősebb szárazföldi katonai nagyhatalma és 2. legerősebb ipari nagyhatalma volt.

ÖSSZEGEZVE:

A Monarchia ahhoz képest, hogy az I. világháború során végig óriási ellenséges túlerő ellen harcolt, meglepően jó teljesítményt nyújtott.

Abban hibás a gondolkodásod, hogy azt feltételezed, a Monarchia az 1 567 000 fős embervesztesége (ennyi halott), a totális katonai vereség, a gazdasági csőd és több, mint 4 év világháború nélkül, magától is összeomlott volna.

Magától bizony nem omlott volna össze.

A NEMZETISÉGEK:

Az I. világháború előtt azok a nemzetiségi vezetők, akik 1918 őszén a Monarchia felbomlasztását vezették, még sorozatosan alattvalói hűségtől csöpögő, melldöngető nyilatkozatokban biztosították lojalitásukról Ferenc Józsefet, a Habsburg-házat és a Monarchiát.

Azért, mert tisztában voltak a Monarchia erejével.

Kürasszír kolosszálisan téved, a Monarchia embervesztesége közepes volt csak, az Itáliai "vereség" nem volt komoly. Még bőven voltak katonák akiket be lehetett sorozni, Csak a MAgyar Királyságban 1,4 millió katona volt még, kb ugyanennyi az osztrák félnél is. Borojevics is megmondta miután utánanézett a pontos demográfiai adatoknak, katona lenne bőven, hiszen nem nagy a veszteség.

Miért esett szét a Monarchia? Ennek elsődleges oka az élelemhiány volt, 1918 október elejére már csak 1 hónapig lett volna elegendő élelem a hadsereg fenntartására. Tehát hiába állt rendelkezésre hatalmas emberanyag , katonai humán erőforrás tartalék, ha nem lehet őket etetni.

A katona ilyen esetben ha nem kap ételt fellázad, és hazamegy. Ezért a katonai vezetés már nem akarta kerülgetni a forrókását, elismerte, hogy a háborút (élelmiszerhiány) okán képtelen folytatni.

# 13

Az adataid pontatlanok.

1918-ban ugyanis nem Magyarországon volt 1 400 000 katona, hanem az egész Magyar Királyság területéről állt fegyverben a Monarchia teljes hadseregében összesen 1 400 000 magyarországi kiállítású katona. Nagyon nem mindegy. A Magyar Királyság az I. világháborúban durván 3 000 000 katonát állított ki összesen, ebből 1 400 000 maradt 1918 őszére, a többi elesett, megsebesült, megrokkant, hadifogságba került, vagy dezertált.

1918. június 15-23. között a Monarchia a 2. piavei csatában halottakban, sebesültekben és hadifoglyokban 118 000 katonát veszített.

1918. október 24. és november 4. között a Monarchia pedig újabb 528 000 katonát veszített, plusz elveszett több, mint 5000 db ágyú, a Monarchia bevethető tüzérségének, azaz nehézfegyverzetének durván 65 %-a.

A 646 000 fős veszteség, és a tüzérség/nehézfegyverzet 65 %-ának elvesztése pótolhatatlan volt.

Mellesleg az olasz fronton nem csak vereség, de teljes katonai összeomlás történt.

Ahogy a balkáni front is összeomlott 1918 őszén, amikor a frontvonal Görögország északi határáról Magyarország déli határára került röpke néhány hét alatt.

Megint téves információkon alapul a közlésed: 3,8 millió katonát soroztak be Magyarországról nem pedig hármat. 7,8 M volt a monarchia teljes világháború alatt sorozott hadereje.

Although the Kingdom of Hungary comprised only 42% of the population of Austria–Hungary,[245] the thin majority – more than 3.8 million soldiers – of the Austro-Hungarian armed forces were conscripted from the Kingdom of Hungary during the First World War. Roughly 600,000 soldiers were killed in action, and 700,000 soldiers were wounded in the war.[246]

Buranbaeva, Oksana; Mladineo, Vanja (2011). Culture and Customs of Hungary, Cultures and Customs of the World. Bonn, Germany: ABC-CLIO. p. 32. ISBN 978-0-313-38370-0.

A legnagyobb Monarchia által fegyverben tartott létszám 3,2 millió volt 1916 őszén.

Ez több volt mint a II.VH-ban a Barbarossa hadművelet német résztvevőinek száma.

A katonákat a németekkel ellentétben jobban rotálták. Bizonyos szolgálat után sokat pihenőre küldtek, vagy a csataterektől távoli feladatokat láttak el. Tehát sok volt a harci szempontból nem harcoló, de már harci tapasztalatot szerzett hátországi katonák száma. Sokkal több mint akik harcoltak, és ezeket rotálták időnként. A háború során németek voltak az egyedüliek akiknél nem volt rotáció, azaz ha egy németet besoroztak 1918 őszén és túlélte a háborút, az azt jelentette, hogy végig a fronton volt aktív harcosként, és ha haza is került 1-2 hétre évenként, biztos hogy ott folytatta a lövészárokban ahonnan elment.

A Monarchia hadseregének KIA aránya sokkal kisebb volt mint a románoknak szerbeknek franciáknak.

954 000 olasz halt meg az I.VH folyamán, nagyjából majdnem 2X annyi mint amennyi OMM katona halt meg az olasz fronton, ez azt jelenti hogy az olasz katona és hadvezetés gyenge pocsék volt.

MÉG 1X jóval több harci tapasztalattal rendelkező I.VH-s katona volt a hátországban tartalékként, mint amekkora erők harcoltak az olasz fronton 1918 őszén. Tehát katona az volt, élelem viszont nem.

Az olaszok jól értettek a propagandához, nagyon gyenge volt a teljesítményük, ezért statisztikailag felturbózták ügyeskedéssel az eredményeiket.

Legtöbb elfogott katonát nem elfogták, hanem csak regisztrálták őket elfogottként, mert sok kisebbségi nemzetiségi önként menekült át hozzájuk sokan élelemért könyörögve vagy ivóvízért. Az éhezéstől szétmállott az olasz fronton az OMM hadseregének morálja.

A Balkáni frontot meg ne emlegesd, nem volt ott releváns katonai erő a monarchia szempontjából, elég ha megnézed a francia-szerb hadsereg összlétszámát, nevetséges. Az OMM-et a -Balkánon nem verték meg, hiszen szerb katona 1915 decemberében látott utoljára OMM harcoló alakulatokat, 1918-ban nem találkoztak ilyennel. Az OMM megszűnésével harc nélkül léptek be Belgrádba és az OMM területére is ezért.

# 16

EZ KOMOLY?

Buranbaeva, Oksana; Mladineo, Vanja (2011). Culture and Customs of Hungary, Cultures and Customs of the World. Bonn, Germany: ABC-CLIO. p. 32. ISBN 978-0-313-38370-0.

"This book provides a one-stop introduction to the history, culture, and personalities of Hungary, a fascinating country located at the heart of Europe and born at the crossroads of civilizations."

[link]

Legalább megnéznéd, milyen könyvre hivatkozol.

Egy NEM történészek által írt NEM tudományos szakirodalomra.

Amelynek az adatai is tévesek. A Magyar Királyság nem adott több katonát a Monarchia hadseregébe, mint az osztrák tartományok. Ezt a hivatalos osztrák-magyar veszteségnyilvántartások is megerősítik, ezek alapján a Magyar Királyság 21 milliós lakosságából 516 095 katona halt meg, az osztrák örökös tartományok 28 milliós népességéből ellenben 649 889 katona halt meg az I. világháborúban.

Bánlaky Józsefet (1863-1945) ellenben lehúzod, holott neves hadtörténész, ráadásul emellett honvéd főtiszt, az I. világháborúban altábornagyi rangig, és a VII. hadtest parancsnokságáig vitte. De Te simán beidézel egy "Culture and Customs of Hungary" című, nem tudományos szakirodalomnak számító könyvecskét.

# 16

IDÉZLEK: "A Balkáni frontot meg ne emlegesd, nem volt ott releváns katonai erő a monarchia szempontjából, elég ha megnézed a francia-szerb hadsereg összlétszámát, nevetséges. Az OMM-et a -Balkánon nem verték meg, hiszen szerb katona 1915 decemberében látott utoljára OMM harcoló alakulatokat, 1918-ban nem találkoztak ilyennel. Az OMM megszűnésével harc nélkül léptek be Belgrádba és az OMM területére is ezért."

A balkáni antanterők összlétszáma nevetséges?

Na, ez sem igaz.

A Szövetséges Keleti Hadsereg (AAO - Allied Army of the Orient /Armées alliées en Orient) 1918 őszén a Balkánon:

8 francia gyaloghadosztály

6 brit gyaloghadosztály

6 szerb gyaloghadosztály

4 olasz gyaloghadosztály

10 görög gyaloghadosztály

ÖSSZESEN: 34 gyaloghadosztály + támogató csapatok (durván 500 000 katona)

Francia és brit erők részletesen:

Franciák ( Armée d'Orient):

30. francia gyaloghadosztály

57. francia gyaloghadosztály

76. francia gyaloghadosztály

122. francia gyaloghadosztály

156. francia gyaloghadosztály

11. gyarmati gyaloghadosztály

16. gyarmati gyaloghadosztály

17. gyarmati gyaloghadosztály

11. francia huszárezred

1. afrikai könnyűlovasezred

4. afrikai könnyűlovasezred

Marokkói szpáhiezred

Britek (British Salonica Army):

10. brit gyaloghadosztály

22. brit gyaloghadosztály

26. brit gyaloghadosztály

27. brit gyaloghadosztály

28. brit gyaloghadosztály

60. brit gyaloghadosztály

7. brit hegyidandár

8. brit hegyidandár

+ 1 brit lovasezred

Ugyanekkor az osztrák-magyar erők a Balkánon:

Szerbiai megszálló erők: 70 000 fő

Albánia: XIX. osztrák-magyar hadtest

Továbbá helyőrségek Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában.

Összesen: kb. 150 000 fő

Már megint félrevezeted az olvasókat. A Britek nem voltak Szerbia területén, hanem a csak dél-Balkánon. Tehát franciák balkáni seregének egy része, meg kis balkáni szerb túlélőkből álló haderő. Ezek egyike sem találkozott OMM katonákkal. Sőt a szerbek sem találkoztak OMM katonákkal 1915 decembere után.

Igen, nevetséges volt a balkáni haderő összlétszáma is.