Mennyire volt független állam Magyarország 1867 és 1918 között?
Érdekes és elég részletes magyarázat a terms szekcióban található ebben a Wiki cikkben:
válasza:# 39
Csakhogy a magyar kancellária a 17-18-19. században soha semmiféle komolyan vehető, önálló, lényeges politikai szerepet nem játszott.
Nem volt hatalmi tényező. Nemhogy önálló hatalmi tényező, hanem semmilyen.
Pláne nem tekinthető "kormánynak", mert a tényleges végrehajtó hatalmat nem gyakorolta.
Magyarországot a Helytartótanácson keresztül igazgatták, a bécsi birodalmi központból.
"Csakhogy a magyar kancellária a 17-18-19. században soha semmiféle komolyan vehető, önálló, lényeges politikai szerepet nem játszott."
Jajahogyne, mert te azt mondod.
A kancellária az bizony kormány. Még a helytartótanács sem Bécsben volt.
válasza:# 42
A Magyar Udvari Kancellária rövid definíciója: "a magyar udvari kancellária a bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv".
Érdekes módon megint csak egy akadémiai doktori értekezés cáfolja az állításodat:
Fazekas István: Magyar (Udvari) Kancellária és hivatalnokai
1527–1690 között
Továbbá:
Fazeka István: A Magyar (Udvari) Kancellária és hivatalnokai a 16-18. században
László Péter veled nem ért egyet. Balázs Éva sem ért veled egyet.
Laszlo, Péter (2011), Hungary's Long Nineteenth Century: Constitutional and Democratic Traditions, Leiden, Netherlands: Koninklijke Brill NV, p. 6
Balázs, Éva H. Hungary and the Habsburgs, 1765–1800: An Experiment in Enlightened Absolutism. p. 320.
Az emlegetett központi szerv maga a bécsi Habsburg udvar amely mint "Magyarország királyára" hivatkozik. Szóval nem a bécsi kancellária.
válasza:# 45
DEHOGYNEM ÍRJA:
"Azzal, hogy Magyarország 1526 után egy több országra kiterjedő birodalom részévé vált, bizonyos magyar ügyek intézése nem magyar szerveken keresztül történt. A katonai ügyek az Udvari Haditanács (1556), a pénzügyek az Udvari Kamara (1527) kezébe kerültek. Ez utóbbi a magyarországi ügyeket a Magyar Kamara (1528) segítségével intézte."
válasza:# 46
Vagyis egyértelműen leírja, a hadügyet az Udvari Haditanács, a pénzügyet pedig az Udvari Kamara (Hofkammer) intézte Magyarországon, utóbbinak a Magyar Kamare csak alárendelt, lokális segítője.
Vagyis a Habsburg Monarchia, és benne Magyarország hadügyi és pénzügyi igazgatási birodalmi központja Bécs, mar a 16. szazadtól.
Udvari kamara? Tudod annak a jelentését? Minden európai uralkodónak volt egy munkáját közvetlenül segítő előterjesztéseket készítő udvari kamaraszerűsége, aki gyakran napi munkakapcsolatban van az uralkodóval.
Mint mondtam a hadsereg legfőbb parancsnoka az uralkodó, rá esküszik fel minden haderő minden tisztje. Mi ebben a meglepő neked? A demokratikus berendezkedés előtt a külpolitika is uralkodói privilégium volt, a döntéseket ott hozták, a külügyminiszter csak adminisztratív szolga volt, jobb esetben tanácsokat osztott az uralkodónak, aki vagy megfogadta azt vagy sem.
Még 1X mert nem értetted meg: A haderő és külügy tisztán uralkodói privilégium volt egész Európában.
Tehát minden olyan országnak ami perszonál unióban volt egyetlen udvari kamarához hasonló intézménye volt.
A HAitanács is közvetlenül mindig az uralkodó személyes tanácsa volt, minden perszonálunióban közvetlen uralkodói kegy volt oda bekerülni, és nem tartott külön katonai tanácsokat országonként egyetlen perszonál unió uralkodója sem, mert értelmetlen és logikátlan lett volna.
válasza:# 48
EZT IRTAD: "Még 1X mert nem értetted meg: A haderő és külügy tisztán uralkodói privilégium volt egész Európában.
Tehát minden olyan országnak ami perszonál unióban volt egyetlen udvari kamarához hasonló intézménye volt.
A HAitanács is közvetlenül mindig az uralkodó személyes tanácsa volt, minden perszonálunióban közvetlen uralkodói kegy volt oda bekerülni, és nem tartott külön katonai tanácsokat országonként egyetlen perszonál unió uralkodója sem, mert értelmetlen és logikátlan lett volna."
A tájékozatlanságod párját ritkítja.
Az Udvari Kamara és az Udvari Haditanács = összbirodalmi szintén központosított, abszolutisztikus bürokratikus, szakemberekből álló dicasterium, azaz kormányszék, vagyis HIVATAL. Ezeknek semmi közük feudális uralkodók konzultatív tanácsaihoz, ezek abszolutisztikus bürokráciák, szakági csúcshivatalok.
CÁFOLATNAK ELÉG ENNYI:
1.) Az Oraniai Vilmos alatt angol-skót-holland perszonàlunió semmiféle közös hivatallal nem rendelkezett, Anglia, Skócia és Hollandia semmiféle a Habsburg Udvari Kamarához, vagy az Udvari Haditanácshoz hasonló mindhárom országra kiterjedő illetékességiű központosított közös bürokráciával, hivatallal nem rendelkezett.
2.) Az 1697-1763 között fennállt perszonálunió a Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség valamint a Szász Választófejedelemség között szintén nem rendelkezett semmiféle mindkét országra kiterjedő illetékességiű központosított közös
bürokratikus csúcshivatallal.
Ne légy ingerült! Személyeskedéssel nem lehet vitát nyerni, mert érvelési hiba.
A cáfolni szó azonos a bizonyítékokkal való tagadással.
Tehát te nem cáfoltad, hanem szimplán tagadod az egészet.
Felnőtt emberek között DENIALIZMSSAL nem sokra jutsz egy érvelésen és logikán alapuló valódi vitában.
Ez tudod mit jelent: [link]
"In the psychology of human behavior, denialism is a person's choice to deny reality as a way to avoid a psychologically uncomfortable truth.[1] Denialism is an essentially irrational action that withholds the validation of a historical experience or event when a person refuses to accept an empirically verifiable reality.[2]
In the sciences, denialism is the rejection of basic facts and concepts that are undisputed, well-supported parts of the scientific consensus on a subject, in favor of ideas that are radical, controversial, or fabricated.[3]"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!