Mennyire volt független állam Magyarország 1867 és 1918 között?
Érdekes és elég részletes magyarázat a terms szekcióban található ebben a Wiki cikkben:
válasza:# 9
Magyarországnak 1848 előtt sokkal kevesebb önállósága volt.
1.) 1848 előtt nem volt önálló, magyar kormány, hanem a bécsi birodalmi kormány kormányozta Magyarországot. 1867 után Magyarország belügyeiben teljesen önálló lett.
2.) 1848 előtt Magyarországnak nem volt érdemi beleszólása az összbirodalom külügyeibe, hadügyeibe és pénzügyeibe, 1867 után lett.
3.) 1848 előtt a Magyar Királyság területi egysége nem volt biztosított, mert Erdélyt és a katonai határőrvidèket külön tartomanyként kormányozta Bécs, 1867 után a Magyar Királyság területi egysége helyreállt.
Szerintem teljes tévedésben vagy.
Tisza István jogtudósnak és Kossuth Lajos jogásznak teljesen más a véleménye mint neked. 1848 előtt a Magyarország szimpla perszonál unióban volt Austriával , de 1867 után ez leredukálódott reálúnióvá. Tudod a kettő között a különsbéget?
Elolvastad az angol nyelvű link tartalmát, vagy nem megy jól annyira az angol és a Google félrefordító hátráltat a szöveg megértésében?
A biroalmi kormánynak nem volt joghatósága Magyarországon, se a kancellárnak se a birodalmi minisztereinek.
1848 előtt Magyaror parlament külön is hadat üzenhetett, lásd más időpontban évben lépett be a Napoleoni háborúkba Magyarország mint Ausztria.
válasza:# 12
1848 előtt csak perszonálunió volt? Ez mese habbal. Mindegy, mit írt Kossuth, róla köztudott, hogy gyakran nem mondott igazat, sőt durva hazugságai is voltak.
1.) Ugyanis már I. Ferdinánd (1526-1564) összbirodalmi hatáskörű, rendektől független kormányszékeket, dicasteriumokat hozott létre, ezek fennhatósága Magyarországra is kiterjedt, ilyen volt például az 1556-ban alakult Udvari Haditanács (Hofkriegsrat) amely teljes birodalmi irányítást jelentett Magyarország hadügyei felett.
2.) 1848 előtt nem létezett semmiféle önálló magyar haderő, a magyar katonák az osztrák Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee) kötelékében szolgáltak, amely birodalmi hadsereggel kizárólagosan a császár rendelkezett, mint legfőbb hadúr (Allerhöchster Kriegsherr), a legfelsőbb főparancsnokság (Allerhöchste Oberbefehl) korlátlan jogával felruházva.
3.) 1848 előtt a Magyar Királyág és az Osztrák Császárság többi tartománya között teljes valutaunió (a valuta az osztrák forint (gulden) volt), a papírpénzt a Privilegirte Oesterreichische National-Bank (Privilegizált Osztrák Nemzeti Bank) bocsátotta ki Magyarország számára is.
4.) A forradalmi háborúk kezdetén Franciaország üzent hadat a Habsburg Monarchia uralkodójának.
5.) A magyar közjogban a hadüzenet és a békekötés kizárólagos királyi felségjognak számított, így ez nem a magyar Országgyűlés, hanem csak és kizárólag a Habsburg uralkodó jogkörébe tartozott.
válasza:# 12
EZT ÍRTAD: "1848 előtt Magyaror parlament külön is hadat üzenhetett, lásd más időpontban évben lépett be a Napoleoni háborúkba Magyarország mint Ausztria."
Ez konkrétan nem igaz, mert a hadüzenetet a franciák név szerint a Habsburg uralkodónak, II. Lipótnak címezték, és hadat is az uralkodó üzent személyében, nem pedig Ausztria, vagy Magyarország.
Magyarország eleve nehezen léphetett volna be más időpontban a Franciaország elleni háborúban, hiszen nem volt saját hadserege, hadsereggel csak a Habsburg összbirodalom rendelkezett, ez volt a Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee).
válasza:# 12
1848 előtt a magyar katonák német nyelven tették le a katonai hűségesküt a császárnak. Mert ugye a hadsereg vezényleti és szolgálati nyelve a német volt.
LÁSD: „Wir schwören zu Gott dem Allmächti-
gen einen feierlichen Eid, Seiner Apostolischen Majestät,
unserm Allerdurchlauchtigsten Fürsten und Herrn, (uralkodó neve), von Gottes Gnaden Kaiser von Österreich, König von Böhmen usw. und Apostolischen König
von Ungarn treu und gehorsam zu sein, auch Allerhöchst
ihren Generalen, überhaupt allen unseren Vorgesetzten
und Höheren zu gehorchen, dieselben zu ehren und zu
beschützen, ihren Geboten und Befehlen in allen Diensten
Folge zu leisten, gegen jeden Feind, wer es immer sei,
und wo immer es Seiner kaiserlichen und königlichen
Majestät Wille erfordern mag, zu Wasser und zu Lande,
bei Tag und Nacht, in Schlachten, in Stürmen, Gefechten
und Unternehmungen jederArt, mit einem Worte, an jedem
Orte, zu jeder Zeit und in allen Gelegenheiten tapfer und
mannhaft zu streiten, unsere Truppen, Fahnen, Standarten
und Geschütze in keinem Falle zu verlassen, uns mit dem
Feinde nie in das mindeste Einverständnis einzulassen,
uns immer so, wie es den Kriegsgesetzen gemäß ist und
braven Kriegsleuten zusteht, zu verhalten und auf diese
Weise mit Ehre zu leben und zu sterben. So wahr uns Gott
helfe. Amen!“
The Kingdom of Hungary had always been considered a separate realm, the country's status was affirmed by Article X, which was added to Hungary's constitution in 1790 during the phase of the composite monarchy; it described the state as a Regnum Independens. Hungary's affairs continued to be administered by its own institutions (King and Diet) as they had been previously. Thus, under the new arrangements, no Austrian imperial institutions were involved in its internal government.[12] From the perspective of the Court since 1723, regnum Hungariae had been a hereditary province of the dynasty's three main branches on both lines. From the perspective of the ország (the country), Hungary was regnum independens, a separate Land as Article X of 1790 stipulated.
However the involvement of Kingdom of Hungary in a different state was legally impossible, due to the old Hungarian constitution and Hungarian public law.[13] The Court reassured the diet, however, that the assumption of the monarch's newly adopted title (Emperor of Austria) did not in any sense affect the laws and the constitution on the territory of Kingdom of Hungary.[14][15] The Hungarian legal system and judicial system remained separated and independent from the unified legal and judicial systems of the other Habsburg ruled areas.
The administration and the structures of central government of Kingdom of Hungary remained separate from the Austrian administration and Austrian government until the 1848 revolution. Hungary was governed to a greater degree by the Council of Lieutenancy of Hungary (the Gubernium) in Pressburg (Pozsony) and, to a lesser extent, by the Hungarian Royal Court Chancellery in Vienna, independent of the Imperial Chancellery of Austria.[16]
"At any time in the past, Hungary might have made peace with a power with which Austria was at war, if the kings had not falsified their oath by not assembling the Hungarian Parliament: for the Diet always had the lawful right of [declaring] War and Peace."[17]
válasza:# 17 # 18
Szimpla perszonálunió sehogy sem lehetett Magyarország és Ausztria között 1848 előtt:
1.) Mert egyes összbirodalmi kormányszékek fennhatósága Magyarországra is kiterjedt.
2.) Mert közös volt a hadsereg.
3.) Mert közös volt a külügy.
4.) Mert valutaunió állt fenn, Magyarország jegybankja egy osztrák bank, a Privilegizált Osztrák Nemzeti Bank volt.
Nem volt összbirodalmi kormányszék, mivel semmiféle állami unió nem létezett az uralkodó közös személyén kívül.
Amiről te beszélsz, azok szigorúan uralkodói hatáskörök voltak Európában, mint a külpolitika és hadvezetés. Bármelyik korabeli állam perszonálunió esetén kompozit monarchiát alkotott, ahol közössé vált a külügy és hadügy az uralkodó személye miatt. Ettől még az államok nem egyesültek.
Ha magyarország nem a Habsburgokkal hanem egy másik dinasztiával alkot kompozit államot, akkor se lehetett volna a kor szokásai és államfelfogása alapján más a helyzet.
Javaslom tanulmányozzad a Kompozit állam cikket:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!