A 18. századi Felvilágosodás nélkül Európában még manapság is monarchiákban élne az emberek többsége?

Kedves kérdező!

A kérdésedre nem a válasz, nem a felvilágosodás miatt szűnt meg az európai monarchiák többsége.

A felvilágosodás feltétlenül ellenfele a monarchiáknak?

EGYÁLTALÁN NEM.

Éppenséggel meg az abszolút monarchiának is van "felvilágosult abszolutizmus" változata

A felvilágosodás korszaka után majdnem mindegyik európai ország monarchia volt, hiszen még több,

mint egy évszázaddal a felvilágosodás korszakának vége után, 1914-ben is csak három köztársaság létezett Európában, ezek Franciaország, a kisállam Svájc és a miniállam San Marino, az összes többi monarchia volt.

Szerintem igen.

Jó a kérdés és jók a válaszok is, de a felvilágosodás által gerjesztett eszmék nem jöhettek volna létre a felvilágosodás nélkül.

Nehéz persze belátni alapos elemzés nélkül, hogy mik voltak az okok és okozatok, hogy a felvilágosodás hatása milyen messzire terjedt ki, de nekem az a véleményem, hogy nélküle megállt volna az idő, illetve teljesen lelassultak volna a társadalmi változások, a fejlődés megrekedt volna.

# 5 # 6

A felvilágosodás eszméivel az abszolút monarchia is kompatibilis.

Hiszen a 18. század második fele a felvilágosult abszolút monarchiák kora Európában.

Példák:

II. Nagy Frigyes Poroszországa.

Mária Terézia és II. József Habsburg Monarchiája.

III. Károly Spanyolországa.

De ugyancsak felvilágosult abszolutizmus volt Portugáliában, Svédországban, stb.

A felvilágosoltb III. Gusztáv svéd király például az alkotmányos svéd monarchia helyet, amelyben a Riksdag, a parlament kezében volt a főhatalom, vezetett be a király teljhatalmán alapuló abszolutizmust.

# 4

EZT ÍRTAD: "..persze belátni alapos elemzés nélkül, hogy mik voltak az okok és okozatok, hogy a felvilágosodás hatása milyen messzire terjedt ki, de nekem az a véleményem, hogy nélküle megállt volna az idő, illetve teljesen lelassultak volna a társadalmi változások, a fejlődés megrekedt volna."

NEM ÉRTEK EGYET.

A gazdasági-tarsadalmi-kulturális fejlődés Nyugat-Európaban már az érett középkortól rendkívül dinamikusnak bizonyult, megrekedésre való hajlamnak nyoma sem volt.

A nyugat-európai fejlődés legfontosabb elemei, a polgárosodás, a kapitalizmus, a jobbágyság megszűnése, a tudományos forradalom már jóval a felvilágosodás előtt, tehát sokkal korábban elindultak.

A felvilágosodás sok európai országban a felvilágosult abszolút monarchia létrejöttéhez vezetett, ami ugye korszerűbb, de mégiscsak szinte korlátlan, egyszemélyi, autoriter parancsuralmat jelentett.

# 9

EZT ÍRTAD: "Hát azért ha csak a hatalommegosztás felvilágosodás korában kimunkált elvére gondolok, az bajosan összeegyeztethető egy abszolút monarchiával (akkor sem ha annak egyes technikáit praktikus okokból ott is alkalmazták pl. a közigazgatásban), hát éppen az abszolút rendszerek visszásságait hivatott kiküszöbölni. Egy alkotmányos monarchiában persze minden további nélkül működhet.."

NEM ÉRTEK EGYET.

A hatalmi ágak elválasztása, a népszuverenitás elve például csak egyes felvilágosult gondolkodókhoz köthető elképzelés, de nem a felvilágosodásra általánosan jellemző követelés.

A legjobb példa a német államok esete, amelyek vezető szerepet játszottak a felvilágosodásban, úgy, hogy közben abszolút monarchiák voltak, és a német felvilágosodás nagy alakjai se hatalommegosztást, se alkotmányos monarchiát, se népszuverenitást nem követeltek.

Immanuel Kant (1724-1804) a felvilágosodás egyik legnagyobb gondolkodója szép, szolgalelkűségtől csöpögő leveleket írt uralkodójához, II. Nagy Frigyes porosz királyhoz, melyeket a legmélyebb hódolattal úgy írt alá, hogy "az Ön alattvalója".

Megjegyzem, a hatalommegosztás elvét a gyakorlatban már a felvilágosodás előtt alkalmazták, hiszen a rendi monarchiák éppen az uralkodó és a rendek közötti igen széles hatalommegosztások alapultak. Vagy elég a középkori európai városok világviszonylatban példa nélküli autonómiájára, önkormányzatára gondolni.