A magyar nyelvemlékeknél miért nem tanítják iskolában a rovásírásos emlékeket?

# 3

EZT ÍRTAD: "Ha voltak is értelmes szövegek, amik rovásírással lettek lejegyezve, azokat gondosan elpusztíttatta I. "Szent" István, akinek szívügye volt a magyarság archaikus emlékeinek megsemmisítése."

A Szent Istvánt megelőző időszakból sok-sok ezer megbolygatatlan sírlelet és egyéb régészeti emlék ismert, ezekből sem került elő semmi, ami azt bizonyítaná, hogy Szent István előtt komolyan vehető magyar rovásírásos írásbeliség létezett volna. Ha lett volna, arra lenne régészeti bizonyíték is, itt elég a sok-sok ezer régészeti lelőhelyre gondolni, például a sírmellékletekben lennie kellene írásos emlékeknek (fegyvereken, használati tárgyakon pl.) egy fejlett magyar írásbeliség esetén.

Azt az állítást is nehéz komolyan venni, hogy Szent István totálisan megsemmisíthette volna ezeket, hiszen az István uralkodása előtt keletkezett, sírokba, egyéb módon a földbe kerülő emlékeket eleve nem tudta volna megsemmisíteni, a régészeti feltárások során mindenképpen előkerültek volna ilyenek.

Mellesleg Szent István idején egyszerűen nem létezett olyan méretű és szervezettségű állami bürokrácia és karhatalom, amely végrehajthatott volna egy ilyen akciót. Szent István idején a teljes központi állami adminisztráció, bürokrácia a történészek szerint maximum 10 írástudó emberből állt. A Kárpát-medence jókora területén egy ilyen nevetségesen kicsi, nagyjából 10 fős központi apparátus hogyan szervezte volna meg és bonyolította volna le a magyar rovásírásos emlékek totális megsemmisítését? Nyilván sehogy.

Az ókori Egyiptomból és Rómából is több példa is ismert, amikor az állam megpróbálta egyes korszakok írásos és tárgyi emlékeinek szisztematikus és teljes megsemmisítését, de ezek a kísérletek ott is mindig eredménytelenek voltak, mert mindig maradt fenn elegendő írásos és tárgyi emlék az eltüntetni, eltörölni szándékozott időszakokból.

Ahogy az ókori Egyiptomban és Rómában eredménytelenek voltak az ilyen, az írásos emlékek megsemmisítését célzó próbálkozások, úgy azok lettek volna Szent István idején is, ha tényleg van fejlett, elterjedt magyar rovásírásos írásbeliség. De nyilván nem volt.

"A magyar nyelvemlékeknél miért nem tanítják iskolában a rovásírásos emlékeket?"

Valami tévedés van... A rovásírást tanítják és kép is van róla. Azt most nem tudom, hogy a nyelvemlékeknél tanítják-e, de benne van a tankönyvben (töri).

Nem olvastam végig, úgyhogy csak pont erre valamit:

"A másik fele, hogy eddig senkinek sem sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy néhány szóná többet lejegyeztek volna rovásírással."

Ez azt feltételezné, hogy volt egy írásuk és csak pár szót írtak volna vele? Nem túl nagy a valószínűsége azért.

Egyébként nem kell ebből a témából akkora nagy dolgot csinálni. Minden nép történelme érdekes és a magyaroké is az.

Érdemes figyelembe venni, hogy mind a nyelvek mind az írások folyamatosan változtak az idők során. Tehát eleve folyamatos változási sort alkotnak az írások és nyelvek is. A magyar írás történelmében három szakaszt tartanak nyilván:

- Kárpát-medencei rovásírás

- Székely-magyar rovásírás

- Mai magyar latinbetűs írás

A kárpát medencei rovásírás nyilvánvaló folytonos elődje a székely-magyar rovásírásnak, mert az írás és nyelv így alakul a történelem folyamán teljesen alapvetően. Ez viszont nem csak a magyar írásra érvényes, hanem általánosan a történelem során folyamatos alakuláson ment keresztül az írás. És ahogy a magyar nyelvnél sem húzunk elválasztó határt, ugyanígy az írásnál sem tudunk végletes elválasztást tenni. Ezek együtt változtak az idő során. Ezekről már az ókor görögök is írtak (pl Hérodotosz).

Fontos lenne a témában, hogy ez minden nép esetén folyamatos változást jelent a nyelvben és írásban is és nem magyar valamiről van szó.

Ma latin betűket használunk a magyar nyelvhez amihez régen rovásírást használtunk. Viszont rovás írásokat használtak Európa szerte máshol is! Nyilván nem a magyar rovásírást, hanem a sajátjukat. Gondolom ismerős a skandináv rúna írás és hát az is egy rovás írás fajta, csak nem a magyar rovásírás. És régen még az angolt is rovás írással írták le a latin elterjedése előtt! Szóval a különféle rovás írások elterjedtek voltak Európában, egyszerűen úgy írtak.

Ehhez jön még az is, hogy egy bizonyos betűkészletet több nyelv is tudott használni (vannak rá példák), mint ahogy ma a latin betűket használjuk. A nyelv az lehet más, miközben a betűkészlet azonos, és akár fordítva is, vagyis azonos nyelvet két betűkészlettel is le lehet jegyezni. Tovább variálja a helyzetet, hogy a népek azért tudtak más nyelveket is beszélni, mint ahogy a görögöt lényegében egész Kelet-Európában használták az ókorban. Aztán, hogy ki mennyire beszélt jól görögül az megint más kérdés. A Közel-Keleten találtak hibásan írt görög feliratokat is, nyilván nem volt az illető annyira jó görögből, de odavéste azért a szöveget. :)

A görög alfa betűt például így ismerjük ma: Α α (remélem a gyakori jól mutatja majd).

Meg lehet nézni viszont az ókori görög alfát hogyan írták amikor még nem latinosodott a görög írás és volt három fajtája, az archaikus, a klasszikus és a mai modern görög. Biztos ismerős lesz :) ez egy archaikus görög alfa betű.

Rodoszon így írták az A-t:

[link]

Naxosban meg fordítva:

[link]

Korintoszon mindkét változatban használták!

Etruszk A:

[link]

A Székely–magyar rovásírásban meg ugye így néz ki:

[link]

A föníciai ábécében megy az A ilyen:

[link]

Ez annyiban lényeges, hogy egész Európában rovásírások variációival írtak az ókorban és Magyarországon is nyilvánvalóan azzal. És meglepő módon sok betű azonos csak más hangra használták, szóval elég lazán vették át egymástól a betűket.

Görögország, Nestor Kupa felirata ie. 700-ból. És hiába ókori görög, láthatóan ez még nem a klasszikus ismert görög betűkészlet.

Így néz ki a kupa:

[link]

És a rajta lévő görög felirat:

[link]

Krétai korai írás, ie. 700, eteokréta nyelven:

[link]

Arniadas sztélé, Görögország, ie. 600

[link]

Elder Futhark írás, Gotlandi Kylver kő, Svédország 400-ból:

[link]

Térképen ahol elder futhark írott leleteket találtak a 6. századig:

[link]

Érdemes megnézni, hogy az elder futhark írást 100-800-ig használták. Tehát, hogy képben legyen a Római Birodalom alatt is használták. (Mellékesen mint ahogy nyilván a népek a saját nyelvüket is használták a Római Birodalom alatt folyamatosan.)

Rök rúnakő, Svédország, 800-ból:

[link]

Még jobban látható a sorvonalak nélkül itt a Möjbro Rúnakőnél 500-ból:

[link]

Középkori dán rúna írású kódex 1300-ból, Codex Runicus:

[link]

A használata északon egy időben megvolt a latinnal. A nép a rovást használta míg a papság a latint, ezért is van az 1300-as dátuma a kódexnek.

Az angol nyelvet meg angolszász rúnákkal (Anglo-Saxon runes) írták 500-1100-ig:

[link]

[link]

És a latin betűk előtt Olaszországban is ugyanúgy...

Etruszk betűk, Olaszország, Marsiliana tábla, ie. 700:

[link]

A felirata jobban kivehetően:

[link]

Cippus Perusinus sztélé, Olaszország, ie. 300:

[link]

[link]

Duenos felirat, a legkorábbi latin írás (Olaszország). Láthatóan egyféle rovásírás ez is - ie. 700-környéke:

[link]

A felirata olvashatóan:

[link]

Régi latin írások szintén:

[link]

Paleohispán írások, Spanyolország, ie. 700-tól:

[link]

[link]

[link]

Föníciai írás, ie. 1400-től:

[link]

Mongólia, régi türk írás (Göktürk script, Orkhon script, Turkic runes), isz. 600, Kul Tigin sztélé:

[link]

[link]

Itt jobban látszik az írás:

[link]

[link]

Hasonlóan írtak Oroszországban is.

A 292. számú Nyírfakéreg levél, Oroszország, Novgorod, 1200-as évek:

[link]

[link]