Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Az emberek tényleg azt hiszik...

Z003 kérdése:

Az emberek tényleg azt hiszik hogy az IQ egyenlő a tudással vagy az ember értékével?

Figyelt kérdés

Számos helyen látom/olvasom, hogy az emberek puszta IQ számokkal dobálóznak, azokat méregetik, hogy ki az okosabb. Mintha az IQ nem az egyén a teszt pillanatában való intelligenciahányadosát mérné, hanem a teljes élettapasztalatát és tudásbázisát.


Szerintem maga az IQ csupán azt mutatja meg hogy az adott illető milyen gyorsan képes új dolgokat megtanulni illetve új helyzetekre reagálni. Viszont semmit nem mutat a betanult helyzetekről és az egyén tudásbázisáról. Viszont számos olyan emberrel találkoztam akik úgy vélik hogy az IQ szint egy szigorú határvonal ami megszabja, hogy egy ember mennyit tudhat (persze itt most nem a határértékekre gondolok).


Szerintem manapság sokan félrehasználják vagy túl nagy jelentőséget tulajdonítanak az IQ-nak. Nektek mi erről a véleményetek? Szerintetek mekkora jelentőséget kéne neki tulajdonítani és miért, mennyit mond el egy emberről a valóságban?



2022. júl. 9. 00:24
1 2 3
 11/22 TappancsMancs ***** válasza:

Jó röviden :) okés.


Az irodalom sok olyan tananyagot tartalmaz ami igazából művészettörténelem. Ott van a linken amit mutattál érdemes végig nyitogatni a tartalmakat.



A versek, az irodalmi művek, a népmese, a költők és írók is művészek és alkotásaik a művészettörténelem része. Ugyanígy a történelemhez tartozik a mondák, az irodalmi műfajok mivel azok egy művészeti ág műfajai és többnyire valóban történelmi alkotásokat mutatnak be. Művészettörténelem Petőfi Sándor János vitéze, Molnár Ferenc és a A Pál utcai fiúk is egy történelmi művészeti alkotás. Karinthy Frigyes magyar író és költő volt, vagyis művész. Vörösmarty Mihály a történelmünk része, magyar költő és író, tehát művészeti ágakat képviselt, valamint nem kortást művész, mivel elhunyt 1855-ben, és már ez a dátum is önmagában történelem. Ha lenyitjuk az Irodalom - 9. osztály menüt, a második az Epika. Ott van abban is a történelem, idézem a fejezet címeket:

Epika /

- Az epikai műnem

- Az ókori epika

- A középkor epikája

- A középkor magyar epikája

- A reneszánsz epika

- A magyar humanista és reneszánsz epika

- A barokk irodalma

Ez művészet és történelem. :)


A magyar irodalom tananyaga az a történelem egy nagyon szűk területe, mégpedig a művészettörténelem egy kis szelete.



A magyar irodalom tananyaga:

- világtörténelem /

- magyar történelem és más országok történelme /

- művészettörténelem /

- művészettörténelem írásbeli része.


Így észrevétlenül van két történelem óra is.

2022. júl. 9. 17:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/22 BringaManó ***** válasza:

Oké, köszi!


[Az oktatásról, annak céljáról, eszközeiről csak "felhasználói szinten" van némi képem (volt tanulóként és jelenlegi szülőként :), tehát az alábbiak szigorúan laikus magánvélemények. :-) ]


Tkp. minden tantárgyra el lehet mondani, hogy nem mindenkinek fognak kelleni azok a konkrét ismeretek, amiknek a bemagolását ott osztályozzák, sőt, csak a tanulók kisebb részének fognak kelleni. De az (általános és közép)iskolában tkp. nem is ez a lényeg.

Azt írod: "Az iskola leginkább - ha leegyszerűsítjük - egy memória gyakorlat és nem tanulás az élet tényleges átlátható történéseiről."

kicsit így van, de azért ennél tágabb: igaz, hogy látszólag a konkrét tananyagot tanítja, miközben valójában a memóriát fejleszti, ugyanakkor ez a fejlesztés igaz a többi dologra is, amit hiányolsz, és amiket más szokott hiányolni: a "logikára", a szövegtértésre, a szövegalkotásra (stílus, illem stb.), az összefüggések átlátására, a dolgoknak való utánanézés képességére, az olvasni szeretésre, az idegen nyelvek ismeretének fontosságára, pszichológiai ismeretekre, előadói képességekre (kiselőadások), új dolgok megtanulási képességére ("az iskolában tanulni tanulunk"), csapatmunkára, testmozgás iránti igény, stb. stb. – lehetne napestig folytatni azokat a képességeket, amelyek nincsenek a konkrét tananyagban, mégis 6-18 éves korunk között alakul ki, nagy részben az iskolában. Nyilván ez nagyon függ a konkrét tanerőktől, és egyéb környezeti tényezőktől (az iskolától, a szülőktől, az osztálytársaktól), de mégis valahogy így kéne történnie szerintem. Tehát hogy a tananyag, a vizsgák, az osztályzás, a csengetés, a kettes sor, a közös ebédelés, a tornasor, az énekóra stb. nem azért van, mert "az Életben" majd lesz osztályzás, csengetés, kettes sor, közös ebédelés, tornasor, énekóra stb., hanem ezek eszközei annak, hogy majd megfelelően teljesítsünk a legkülönfélébb területeken.

Plusz emellett persze azért mepróbál átadni olyan ismereteket, amelyekről a civilizációnk jelen szakaszában úgy gondoljuk, hogy az adott szinten ("általános iskola" / "érettségi") nem árt, ha találkozik vele az ember...

Az "ismeretek átadása" alatt nem azt értem, hogy a diák mindent megjegyez, pontosan, örökre, hanem hogy legalább "hall róla", meg tud jegyezni belőle részeket néhány napra, és vissza tudja mondani, jó esetben értelmesen...

Ráadásul jó, ha az alapján, amiket "hall", ki tud választani valami témát, amivel szeretne foglalkozni, amiben majd el szeretne mélyedni (munka/hobbi/akármi...)

Sőt, még az is egy képesség, hogy meggyőzően előadja azt, amit maga sem ért. :-D (Na jó, csak vicceltem, nem lehet mindenki politikus vagy píáros.)


Na jó, abbahagyom a szájmenést, ez jutott most eszembe erről. Tényleg nagyon offolunk már, bocs mindenkitől... :-)

2022. júl. 9. 17:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/22 BringaManó ***** válasza:

ja, ezt még a #10-re írtam, akkor most a #11-re:


oké, értem, hogy minden tantárgynak megvan a saját kis "történelme", de szerintem azzal nincs gond, hogy ezt az adott témakörön (tantárgyon) belül mondják el, az "igazi" történelemórába nincs ez mind belezsúfolva. ott más a téma, nincs benne a kultúrtörténet és annak összetevői (művészettörténet (zenetörténet, irodalomtörténet stb.), tudománytörténet (biológia-egészségügy, fizika-kémia-matek, pénzügy stb.), sporttörténet... stb.).

csak azért, mert ezek a kis "spec. történelmek" az egyes tantárgyakon belül vannak, nem mondanám, hogy az igazi történelemórán kívül még annyi "kis történelemóra" van, ahány tantárgy...

az énekórán csak zenelemélettel kéne foglalkozni, szigorúan személyek és évszámok-stílusok-korok nélkül, az utóbbiakat pedig majd ettől függetlenül, a történelemórán kéne megtanítani?... nem hinném.

nagyjából kialakult ennek a struktúrája, és lehet mondani, hogy módosításra szorul, vagy más eszközök legyenek, vagy összehangoltabb legyen, vagy hagyjunk ki belőle komplett dolgokat, és vegyünk bele pénzügyi ismereteket, vagy legyen valamiből kevesebb, másból több – de olyan komplett átszervezés azért kicsit meredek lenne, hogy az irodalom felét pakoljuk át a törtelemórába, mert az irodalomba csak az tartozik, hogy ki írt mit, de hogy mikor, az már a másik tantárgy része.....

2022. júl. 9. 17:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/22 TappancsMancs ***** válasza:

Azért annyira nem OFF a felmerült téma, mert az IQ per oktatás nagyon kapcsolatos terület.


Amit az oktatásról írtál nagyjából egyet is értek vele, de ahogy nézem inkább azt írtad, hogy mi jelenleg az oktatás és, hogy valami csak hasznos belőle. Az oktatással világszerte elégedetlenek, és ha megnézzük a témakört, akkor még ha jogos érvek merülnek is fel általánosan, nem érintenek alapvető oktatási kérdéseket. Mit a jelen téma is. Amiket felsoroltál azt ide is másolom, mert nagyon is fontos kérdéseket vet fel, mind az IQ, mind az oktatás és tanulás témában.


logika

szövegértés

szövegalkotás

összefüggések átlátása

pszichológiai ismeretek

tanulási képesség


Én anno tanultam tanulás módszert, bár a régi nem túlbonyolított változatot, ami mára 500 oldalas könyvvé változott és átláthatatlan lett. De fontos lenne. Részben megtanulnának tanulni. Részben jobb jegyeket szereznének. Részben kevesebb lenne a stressz és kudarc az iskolákban. Megszerettethetné a tanulást. És ezek szerintem egyáltalán nem kis felvetések. És szerintem ez fontosabb részben már az iskolás évek alatt, részben később az életben is, mint verseket és irodalmi műveket elemezni naphosszat. Az iménti fenti lista fontosabb - lenne a verselemzésnél.

2022. júl. 9. 18:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/22 TappancsMancs ***** válasza:

13/

Okés, csak a biológi órán nem biológia történelmet tanulnak. A művészetek a művészettörténelem részei, és nem csak a gótikus katedrális és az Akropolisz tartozik bele, hanem Platón Állam című műve is a történelem része.


Említetted a tudománytörténetet és zenetörténetet és, hogy ez sincs a történelem tananyagban. Nincs benne. Az irodalom viszont pont ilyen kiemelt részterület, mintha tudománytörténelmet tanítanának, és a nyelvészet is túlzás külön tananyagként. Gondolom érted.


Akkor már egy komplett művészettörténelem is jobb lenne és azon belül az irodalmi alkotások elférnének.


"csak azért, mert ezek a kis "spec. történelmek""

Hát az irodalom is az így kiemelve. És a nyelvészet meg végképp az, kis "spec. történelem" és aránytalan és indokolatlan.


"az igazi történelemórán kívül még annyi "kis történelemóra" van, ahány tantárgy"

Ez valahol igaz, hogy sok történelem ágazat van, de a művészet már így is a történelem oktatás alapvető része, míg a sporttörténelem azért túlzás lenne. Van egy adag különbség közöttük.


Énekóra téma. :) Szerintem komplett fölösleges. :) Talán a legfölöslegesebb tantárgy. Ez többnyire simán jókedv kérdése, hogy valaki énekel. Időpazarlás. Max évente egy hónap elmenne, néhány népdal és éneklés. Ennyi. Fölösleges. Inkább a meglévő tananyagot vegyék át újra, az hasznosabb lenne, mint énekelni. Ezzel az erővel tánc óra is lehetne.


"az irodalom felét pakoljuk át a törtelemórába, mert az irodalomba csak az tartozik, hogy ki írt mit, de hogy mikor, az már a másik tantárgy része"

Ez nem holmi besorolási trükk, hanem a művészetek elemzése az konkrétan a művészettörténelem anyaga, még az irodalom is az.


Az ének viszont teljesen fölösleges és még osztályozzák is, holott sokan nagy hátrányban vannak benne. A nyelvészet jó dolog, de általános iskolában tanulni már túlzás. És egyébként a nyelvészetet nem számítják a történelmi források legerősebbjei közé.

2022. júl. 9. 18:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/22 anonim ***** válasza:

https://www.youtube.com/watch?v=LRMXcWCOzZk


Nézd meg ezt. A beszédből és viselkedésből (vagy kisugárzásból) megállapítható, hogy a két szőke nő között hatalmas a szórás. Az egyiknek van szókincse és értelmes tekintete a másik viszont csak pislogni tud és láthatóan fel sem fogja, hogy miről van szó.


Az intelligencia egy adottság, ami nem mindenkinek adatik meg. Egy intelligens ember (115 felett) nagyobb mélységekben látja és értelmezi a világot, hiszen nagyobb kapacitása van rá. Az IQ nem egy absztrakt, megfoghatatlan dolog, hanem egy intelligens ember agya strukturálisan másképp épül fel, mint egy kevésbé intelligens embernek az agya.

Az embert viszont sok minden más is meghatározza, például a mentális állapota. Rengeteg intelligens pszichopata vagy borderline van. Nekik pont megvan az a szerencséjük, hogy magasabban funkcionáljanak, így elkerülhetik például a börtönt és beolvadhatnak a tömegbe.



Mondok egy másik példát: az iskolában és a munkahelyen is mindig ott vannak azok az emberek, akik mindent elrontanak, kétbalkezesek, nehezükre esik megérteni, hogy mi a feladat. Ők is lediplomáznak, ők is dolgoznak, de soha nem fognak tudni olyan jól teljesíteni. Van egy ismerősöm, aki a végzettsége szerint tanár, de teljesen életképtelen, majdnem hogy segítségre szorul az élet alapvető dolgaiban. Az egyetemet nagyon nehezen tudta elvégezni, így egy laikussal jobban el lehetne beszélgetni a tananyagról, mint vele, akinek ez a szakterülete.


Az intelligencia nagyon sok mindent meghatároz, ezt kár letagadni.

2022. júl. 10. 11:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/22 A kérdező kommentje:

@16 Persze hogy nagy lehetősége lehet. De önmagában egy magas IQ szám nem jelent sokat. Az természetes hogyha elég nagy halmazt figyelünk az intelligens emberek magasabban fizető munkákat fognak betölteni, vagy kutatók professzorok lesznek.

Viszont ez nem azt jelenti hogy attól hogy valaki magas IQ-val rendelkezik, törvényszerűen okosabb mint egy átlagos intellektusú ember.


Az IQ egy remek kezdőpont lehet valaki leendő képességeinek megállapítására, viszont számos más faktort is figyelembe kéne venni. Például a memóriát, vagy csupán a vágyat hogy elérjen valamit. Nekem a fő problémám azzal van, hogy szerintem manapság az emberek nem megfelelően kezelik az IQ teszteket, pláne az online kitölthetőeket. Sokan úgy gondolják hogy egy magas eredmény miatt feljebbvalók vagy ténylegesen okosabbak azoknál akiknek alacsonyabb a pontszámuk (persze itt most nem a szélsőértékekről beszélek). Arról nem is beszélve hogy egy IQ teszt tanulható, ha sokszor megcsinálja az ember, akkor hamis jobb eredmények fog kapni. Szerintem ez áll a legtöbb kiugróan magas eredmény hátterében. Mivel szerintem teljesen alap emberi viselkedés lenne, ha nem tetszik neki az eredmény akkor újra csinálja, mert Ő tud többen mert Ő kiemelkedő.

Ezek az eredmények meg egy egészségtelen viselkedést táplálnak, vagy hamis reményeket keltenek.


Emellett a köznapi életben a legtöbb esetben szerintem nincs sok jelentősége. Én is mondanék egy példát, az én osztályomban volt egy átlagnál jóval alacsonyabb IQ-val rendelkező ember, egy jóval átlagon felüli és én átlagos IQ-val. Mind a hárman elvégeztük a technikumot. Akinek alacsony volt az IQ-a az 3. próbálkozásra, mi ketten elsőre. Viszont a magas IQ-val rendelkező egy hármas átlaggal én meg ötössel. Közöttünk az volt különbség hogy engem jobban érdekelt a szak és külön forrásokat kerestem a tanuláshoz, amiket az iskola nem biztosított. Míg ő végigunta az egész képzést mert mert elsőre megjegyzett mindent amit akart és neki elég volt a közepes osztályzat. A szak elvégzése után egyikünk sem ment egyetemre, egyrészt anyagi okok miatt, vagy a távolság miatt. Mostanra mind ugyanolyan munkát végzünk közel azonos fizetéssel.


Ezzel arra akarok rámutatni hogy a való életben, számos olyan tényező van ami kiegyenlíti ezeket az értékeket. Persze aki értelmi fogyatékos vagy a következő Einstein az teljesen más. De az átlag embernek egy valós élethelyzetben sokkal kevesebbet jelent egy adott különbség, mint egy erre kihegyezett mesterséges helyzetben.

2022. júl. 10. 12:13
 18/22 anonim ***** válasza:

"Viszont ez nem azt jelenti hogy attól hogy valaki magas IQ-val rendelkezik, törvényszerűen okosabb mint egy átlagos intellektusú ember."


De, gyakorlatilag pont ezt jelenti.

2022. júl. 10. 12:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/22 A kérdező kommentje:

Lehet kicsit én máshogy értelmezem az "okos" szót. Szerintem az okosság nem csak egy, egy faktoros dolog. Hanem amibe többek között beletartozik az intelligencia/logika és a megszerzett tudás is.


Szerintem nem attól valaki nem lesz okos hogy bemagol egy teljes enciklopédiát, de csupán attól sem hogy rendkívüli az intellektusa ha nincs mögötte alap tudás az sem ér sokat. Az IQ meg semmit nem árul el az ember tudásától. Ez alapján a logika alapján ha lenne egy ember 140-es IQ-val aki olvasni nem tud, mert sose tanulta meg, akkor Ő okos lenne?

2022. júl. 10. 12:32
 20/22 anonim ***** válasza:
Szélsőséges példákkal jössz, ennek így nincs sok értelme. Ha csak az átlagot nézzük, akkor az intelligensebb embereknek nagyobb az agykapacitásuk, és nagyon nem mindegy, hogy milyen sebességgel és milyen dimenziókban, mélységekben képes gondolkodni. Vannak olyan szakmák, ahol a 130as IQ az alsó határ, mert egy ennél alacsonyabb értékkel nem lenne képes megérteni és alkalmazni a tananyagot az illető (pl. fizika, matematika PhD). Az orvosi elvégzéséhez minimum 115-ös IQ kell, ez statisztika.
2022. júl. 10. 13:30
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!