Az igazán nagy államférfiak/uralkodók haláluk után sokkal népszerűbbekké válnak, mint amilyenek életükben voltak?

Vagy igen, vagy nem. Ott van pl Hitler, aki elég népszerű volt a németek körében, de a háború után azért ez nem mondható el.

A sz@rt felveti a víz - és ha szobrot csinál Kulabának néhány rajongója, akkor legenda is lesz belőle!

Ez szerintem alapvetően attól függ, hogy az igazán nagy államférfiak halálát követően milyen korszak köszönt az adott országra. Ha továbbra is jól mennek a dolgok akkor kisebb az esélye, hogy kultusz épüljön rájuk, ha viszont rossz időszak következik, akkor sokkal valószínűbb, hogy nosztalgiával gondolnak vissza arra az uralkodóra, akinél még aránylag jól mentek a dolgok.

Általában igen, de voltak kivételek. Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy kiemelkedő képességű vezető után a jó képességű is visszaesés.

Nagyban függ attól is, hogy milyen vezetés jön utánuk. Mert ha pl ellentétes érdekeik/ideológiájuk volt akkor az új vezetés be tudja mocskolni rendesen őket.

Óriási a különbség a halál után hatalomra jutók dacos időszaka, és az évszázadokkal későbbi (tiszta fejjel történő, és összehasonlítási alappal bíró) megítélés között. A közvetlen következők vagy egyenesen az ellentáborból jutnak hatalomhoz, vagy ha nem is, generációs okokból akkor is nagyon elegük volt már a "kedves jó vezető papáik" csudajó világából, ahol már finganiuk sem lehetett a kedves, bölcs, mindent jobban tudó papáik nélkül.

Ami elterjed róluk, amit ismernek róluk és amit tanítanak róluk a szerint alakul a népszerűségük (mint fogalmaztál), a szerint alakul a megítélésük az emberek számára. Nincs automatikusan ez, hanem az előbbiektől függ teljesen. Egyszerűsítve a róla szóló igaz vagy hamis ismeretektől függ az amit hisznek róla, amilyennek megítélik később.