A török kor milyen károkat okozott Magyarországnak?

1. Jelentős népességveszteséget, főleg az ország magyarok által lakott központi területein. Ez a nemzetiségi arányok felborulásával is járt.

2. Elvesztettük a függetlenségünket évszázadokra.

3. Nyilván hatalmas gazdasági károkkal is járt.

"Leginkább a középső. magyarlakta területek pusztultak. A gazdaság újraindítására betelepülőkre volt szükség, akik közül soknak sikerült megtartaniuk a saját nyelvüket. Ennek következménye Trianon."

Az ország középső területei ma is Magyarországhoz tartoznak. Hol vannak ezek a bevándorlók a mai Magyarországban? Csak mert én sehol sem látom.

Akárhogy számolom a karlócai béke óta már több, mint három évszázad eltelt. A kérdésre részben választ kapnál, ha tisztában lennél vele milyen demográfiai változások mentem végbe azóta az ország területén.

A török háborúk és a hódoltság ideje alatt a Délvidék és Temesköz magyar lakossága teljesen eltűnt, a magyar és a délszláv nyelvek határa északabbra tolódott hogy pontosan meddig azt a vegyes területek miatt nehéz megállapítani de a Dél-Dunántúlon, Dél-Alföldön, és a Duna-Tisza közén jelentős délszláv népességgel számolhatunk. Ahol megmaradt a magyar lakosság többségben, ott is stagnált vagy csökkent a népességszám, a lakosság nagy része egy-egy településközpontba, mezővárosba tömörült. A 18. század elejére az egykori hódoltsági területek nagy részén annak méretéhez képest elég kis számú népességet írtak össze.

Erdély szintén egy háborús övezet volt, az ország három részre szakadása előtt folyamatos portyák érték főleg a Maros-vidékén fekvő dél-erdélyi területeket, a fejedelemség idején pedig többször feldúlták a tatárok. A magyarlakta nyugatabbi területeken évszázadokon át nem alakult ki olyan demográfiai többlet vagy nyomás ami az elveszett magyar lakosságot migráció útján pótolhatta volna, ellenben Moldva és Havasalföld irányából folyamatos volt a bevándorlás.

A 18. században megindultak a vándorlások, és betelepítések az egykori hódoltsági területekre. A peremterületek síkvidékein továbbra is többségben magyar lakosság élt akik megindultak a belső területek felé így alakult ki kb. a mai Magyarország területén egy nagyjából összefüggő magyar nyelvterület. De ebben számos tömb volt, mert önmagában nem volt képes pótolni a hiányzó lakosságot. A Duna vonalán, és különösen Buda és Pest környékén, Tolna és Baranya megyében valamint a Délvidéken és Temesközben németek telepedtek le, A Dél-Alföldön és Pest-Solt-Kiskun vm.-ben szlovákok csak hogy a legnagyobbakat említsem. Emiatt a 19. század elejére mondjuk kb. a mai Tolna, Baranya, Békés, Pest megye területén a magyar lakosság aránya nagyjából csak 50-60% körül mozgott. De mivel viszonylag elszigetelt tömbökben éltek, és a 19. században berobbanó urbanizáció során ezekből bekerültek a városi olvasztótégelyekbe elég gyorsan asszimilálódtak. Akik nem azoknak, nagy részét a világháborúk utáni lakosságcsere programok keretében kitelepítették, vagy ennél is drámaibb történet ahogy a 2. világháború után a német nemzetiséghez tartozók közel felét lényegében kifosztották és távozásra kényszerítették őket az országból. Röviden emiatt nem látod őket sehol. A családfádban azonban bizonyosan felfedezheted a múltban itt élő nemzetiségek nyomait.