A termékek kereslet-kínálati függvényeit hogyan kapják meg a hozzáértők? Valamint milyen speciális esetei lehetnek a piaci egyensúlynak? A karantén alatt miért lett olcsóbb az üzemanyag, ahelyett, hogy drágult volna?

Például ha egy feladatban megadják hogy így meg úgy alakul "a" meg "b" termékek keresleti vagy kínálati függvénye. Valós, gyakorlati alkalmazásban ezt hogyan kapják meg a szakemberek? Szimplán az adott termék eladási statisztikáiból? Mindig meg van adva a függvény, engem érdekel, hogy hogyan jön ez ki 1-1 termékre.

Nagyon laikus vagyok a témában, mérnök hallgató vagyok és kötelező tárgyunk a közgáz alapjai is. Nekem egyébként tetszik, jó tanulni és sok újdonságot, hasznos infót mutat. Az elején furcsa volt egy kicsit a Marshall kereszt mert máshogy kell bizonyos szempontból kezelni mint egy nyers függvényt fizikából vagy matekból.

Csupán 2 kredites a tárgy és hát elég sokan nem szívesen tanulják szóval nagyrészt "fapados" példákat csinálunk amiben csak a számok változnak egy minimálisan de a megoldás menete ugyanaz, valamint mindig adottak a tökéletes piaci körülmények és az egyensúly.

Mi van akkor például, ha egész Európában csak néhány cég gyárt mondjuk régi írógépekhez valami ritka alkatrészt? Vannak ugye az írógép fanatikusok, akiknek ha elromlik valami az írógépben, a világ összes pénzét is odaadnák érte, csak legyen megjavítva. Ez a pár cég aki ezekhez gyártja az alkatrészt ezt pontosan tudja, viszont azt is, hogy ezen a rendkívül szűk csoporton kívül a kutyát sem érdekeli régi írógép alkatrész még akkor sem, ha utánadobják ingyen.

Ilyenkor hogy alakulna az a bizonyos függvény? Megteheti ilyenkor a cég azt, hogy egy amúgy pár száz Ft-os alkatrészt ad több tízezer forintos áron csak azért, mert máshonnan úgysem tudják beszerezni a vevők, és egyébként még hajlandóak is kifizetni érte ezt az árat különösebb felháborodás nélkül? A fogyasztói többlet ilyenkor hogy alakulna? Hiszen tegyük fel az írógép fanatikusok körében nincsenek határok, így nem mondhatjuk azt, hogy van egy ár ami felett már csak kevesebben hajlandóak megvenni a terméket, hiszen máshonnan nem tudják.

Kicsit off-topic az előző példához képest de az is már régóta foglalkoztat, hogy a Covid elején miért lett jóval olcsóbb az üzemanyag. Ugye a függvény alapján valóban kijön, de akkor is, nem értem. A lezárások miatt kevesebb ember volt az utakon, így a benzinkutak és az olajkitermelők is pénzt veszítettek, hiszen nem volt fele akkora kereslet sem. Ilyenkor nem az lenne a logikus, hogy pont emiatt felemelik az árakat, hogy kijöjjenek legalább 0-ra? Az üzemanyag nem egy olyan dolog amit máshol megveszek sokkal olcsóbban, aki a covid alatt is autózott az ígyis-úgyis megtankolta volna a járgányt, ha 300 akkor annyiért, ha 500 mint most akkor meg annyiért. A cigit is megveszik a dohányosok, akármennyibe is kerül. Stb...

Ilyen jellegű kérdések merültek fel bennem, sajnos a közgáz alapjai tárgy nem ad választ ezekre, csak a sablon mintapéldák és nyers fogalmak mennek, amik érdekesek de nem mindig így vannak a valóságban.

Köszönöm a válaszokat!