El tudja nekem valaki magyarázni David Benatar antinatalista filozófiájának alapelvét?

Az elmondottak alapján semmi kedvem egy nevesincs szerzőt elemezni. Ha szert nem létezni, tegye. Akkor már a "szeret valamit" kifejezésnek legalább semmi értelme. Hogy mi az a matematika, amit használ, érdektelen a kijelentése hallatán, valóban van aszimmetria. De értelmesebb azt mondani, a fájdalom és az élvezet két különböző élmény, és lehetségesek személyek, akik keverik ezt.

A legjobban akkor járhatsz, ha sürgősen elfelejted e neve és mindent, ami kapcsolódik hozzá.

’A’ eset, hogy valaki létezik. Ekkor ő tapasztal

- szenvedést, és ez nem jó (-)

- örömöt, és ez jó (+)

’B’ eset, hogy „valaki” nem létezik. Ekkor "ő" NEM tapasztal

- szenvedést, és ez jó (+)

- örömöt, és ez sem nem jó, se nem rossz, mivel nincs alany (0)

Az aszimmetria lényege, hogy az ’A’ esetben nulla, ’B’ esetben viszont pozitív (+1) az eredmény.

Sokan azért támadják ezt az elméletet, mert azt mondják, hogy a ’B’ esetben a szenvedés hiányát ugyanúgy kellene kezelni, mint az öröm hiányát, tehát hogy az se nem rossz, se nem jó, mivel nincs, aki megtapasztalja.

Akik viszont egyetértenek vele, azt mondják, hogy mivel a szenvedés minden esetben rossz, attól megkímélni akarni valakit helyes gondolat. Tehát igaz, hogy aktuálisan nincs senki, akit megkíméljünk a szenvedéstől, de mivel a szenvedés elkerülhetetlen velejárója az életnek, ennek nem-kitenni valakit jobb, mint azért a világra hozni valakit, hogy valamennyi örömöt is megtapasztaljon.

(Tudom, régi a kérdés, de remélem, még valamennyire aktuális.)