Az Árpád-ház többi tagjával mi történt? Miért tűntek el a magyar politikából? Lehetnek még leszármazottaik?

“Amúgy még egy kérdés: honnan lehet tudni, hogy Szent István és a későbbi magyar királyok Árpádtól származtak? Mert nekem furcsa, hogy Árpád nevű király vagy dinasztiatag nem is ismert a magyar történelemben, pedig tudtommal szokás volt a nagy ősök tiszteletére nevezni későbbi leszármazottak. Illetve maga az Árpád-ház sem ilyen néven volt ismert a 18. századig (Turul-dinasztiának hívták addig).“

Igazából feltételezni lehet ezt.

Mondjuk az elég erős érv, hogy a középkori krónikák szerint egyöntetűen Árpádtól származnak a későbbi királyok.

Illetve a későbbi Árpád házi királyok ősatyja Zolta, Árpád fia, szerepel a korabeli Birodalom kormányzásáról című műben.

“In contrast, the nearly contemporary Byzantine Emperor Constantine VII Porphyrogenitus writes that "Zaltas"[6] was Árpád's fourth son“

Forrás:

[link]

Taksony volt Zolta fia és Szent istván Taksony unokája, ezt már más forrásból is tudjuk.

“Árpád létezése sem bizonyított így a leszármazottairól sem lehet semmit tudni.“

Ez mondjuk nem igaz.

Korabeli bizánci források beszámolnak róla.(Beleértve a fent említett Birodalom kormányzását is).

Ez alapján eléggé bizonyított a létezése.

“A legkorábbi, vitathatatlanul megbízható forrás Árpád életéről Georgiosz Hamartolosz krónikája a 10. század elejéről.[9][27][28] 893-ban Nikétasz Szklérosz, a bizánci császár követe Árpáddal és Kurszánnal tárgyalt az Al-Dunánál egy bolgárok elleni hadi szövetségről.[28][29]“

Forrás: [link]

3-as vagyok.

Hozzátenném érdekesség gyanánt, hogy pl. a Képes krónika azt írja I.András királyról, hogy Marót faluból való ágyasa volt.

Ez azt mutatja, hogy ez általánosan elterjedt szokás lehetett az uralkodók körében és ebből sok gyerek születhetett, aki nem volt törvényes utód, igy kívülestek a krónikások látókörén.

Forrás: [link]

Szinte biztosan vannak leszármazottak, csak többnyire ilyeneket nem ismerünk, mert nem szól róluk írott emlék. Ez a jelenség más országok uralkodóinál is ugyanilyen módon megvan. Amúgy már azonosították az Árpád-ház genetikáját és innentől majd találhatóak lesznek ilyen emberek.

Itt van néhány beszámoló ezzel kapcsolatosan.

Fantasztikus eredményt hozott Szent László és III. Béla maradványainak genetikai azonosítása

[link]

Azonosították két Árpád-házi személy csontjait és a Hunyadiak származását

[link]

Ma is élő Árpád-házi leszármazottat találtak a Vajdaságban

[link]

HUN, HUNGARUS, MAGYAR – Az Árpád-ház genetikai eredete

Magyarságkutató Intézet

https://www.youtube.com/watch?v=xqfu9ddHaXk

MKI | Sajtótájékoztató - Árpád-házi Szent Margit genetikai azonosítása 2024.05.30.

Magyarságkutató Intézet

https://www.youtube.com/watch?v=tYiTGVV4bNg

Az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározása III. Béla apai ágának elemzése alapján

[link]

[link]

Az Árpád-ház genetikai kutatásának eddigi és a jövőben várható eredményei

[link]

[link]

Trón jogosultságuk az meg nem volt. Főként az elsőszülött fiú volt az örökös, bár több variációja is volt a trónörökléseknek, de ezzel alapvetően azt kívánták elérni, hogy a vagyon nem kezdjen felaprózódni a gyerekek és unokák között egyre kisebb részekre. Az Árpád-házban ez vitákba futó kérdés is volt, hogy az ősi és az európai legyen-e megfelelő. De a sokadik titkos gyermekek biztosan nem voltak trónörökösök, hanem kaptak egy nekik megfelelő részt. III. Bélától volt az elsőszülöttség öröklési rendje, és nem terjedt ki akárkire, főként sokadik leszármazottakra. Aztán volt még a koronázás szigorú rendje, aminél szükséges volt a magyar Szent Korona, számított a helyszín és aki a koronázást lebonyolította, tehát nem lehetett akárkit megkoronázni és trónörökös sem lehetett csak úgy egy sokadik oldalági rokon.

Trónöröklési igény és nézeteltérés az meg kb mindenhol volt és különféle ürügyekkel igyekeztek az európai királyi utódok trónt szerezni egy oldalági rokoni kapcsolat okán. Trónviszályoktól nem igazán volt mentes a királyságok kora. Lapozd csak át alul a linken a wiki "Az európai örökösödési háborúk listája" cikkét. Hát kb mindenhol volt trónkövetelés és trónviszály.

Elméletben felvethető, hogy egy kihalt dinasztia régi oldalági leszármazottja előlép mint trónigénylő, de sok más uralkodó választás szinte biztosan előrébb való volt, mert jöttek máshonnan trónigények. Az uralkodók szinte mindig a legmagasabb rangok környékén házasodtak és mindig akadt egy szomszéd királyság, ahol viszont volt valaki aki örökölheti az utód nélküli királyságot.

Trónöröklési rend - hu.wiki

"A múltban előfordult, hogy a trónöröklési rangsortól eltérően, az uralkodó kijelölte vagy akár életében társuralkodóvá emelte és megkoronáztatta kijelölt utódát. A magyar történelemben is szokás volt ez, III. Béla magyar király már életében megkoronáztatta fiát, Imre herceget, aki viszont megkoronáztatta kiskorú fiát, László herceget. A választott monarchiákban, mint a Német-római Birodalomban sem volt ritka, hogy az uralkodó kijelölte utódát, ha nem volt megfelelő leszármazottja (ennek ellenére az uralkodót választó fejedelmek mást is megválaszthattak)."

"Elsőszülöttség /

Az elsőszülöttség, vagy pontosabban a férfi elsőszülöttség, (latinul primogenitúra) azt jelenti, hogy az uralkodó legidősebb fia örökli a trónt, majd utána annak fia, az uralkodó többi gyermeke előtt."

[link]

Primogeniture - en.wiki

"Az ősszülöttség az elsőszülött törvényes gyermek joga, hogy örökölje a szülő teljes vagy fővagyonát, előnyben részesítve az összes vagy néhány oldalsó rokon, bármely gyermek vagy törvénytelen gyermek közötti megosztott öröklést."

"Agnatikus ősszületés /

Az agnatikus primogenitúra vagy patrilineális primogenitúra az uralkodó vagy családfő fiai között a születési idő szerint történő öröklődés , ahol a fiak a testvérek előtt, a férfi leszármazottak pedig a férfi ágon a mellékes férfi rokonok előtt örökölnek, és a nőstények és leszármazottak teljes kizárásával. "

[link]

Hogy az Árpád-háznál pontosan hogyan volt azt nem tudom, de itt van egy kis olvasnivaló hozzá (és tudom, hogy nem ildomos egy komplett könyvet ajánlani válaszként).

Az Árpádok trónöröklési joga

[link]

[link] 25972.pdf

Trónöröklés az Árpádok alatt.

[link]

A magyar királyok koronázása

[link]

Az európai örökösödési háborúk listája

[link]

Abban az időben nem nagyon volt szokás a született utódokat "nyilvántartani". Esetleg egy-kettőt megemlítettek, ha olyat tett (mint például az általad említett követség). Többnyire azokat is külföldi oklevelekből ismerhetjük. Még a későbbi időkben is jellemző volt, hogy az uralkodók, királyok utódainak száma és neveik a feledés homályába vesztek. Legfeljebb azokat jegyezték fel, akik később jelentősebb posztot töltöttek be, uralkodók lettek, esetleg külföldi uralkodókkal kötöttek házasságot. Ráadásul a később keletkezett geszták, krónikák sem mindenben felelnek meg a valóságnak.

Így aztán az általad említett személyekről sem tudunk többet, és már valószínűleg nem is fogunk többet tudni.