A pszichológiát miért próbálják tudományként/szakmaként tálalni?

Nekem a pszichológia olyan, mint egy nagy liberális katyvasz! Igazából mindent szabad mondani, mivel ha valaki pszichológus ez már feljogosítja! Leül beszélgetni egy "beteggel" és nincsenek jó vagy rossz válaszok.

Igazából teljesen mindegy mit mond a betegnek, mert senki az ég világon nem bírálhatja felül! Az úgyis hiteles lesz, hát a pszichológus mondta! Teszem fel magamban a kérdést, miért is kellene készpénznek vennem, amit egy velem szemben ülő idegen ember válaszol nekem? Én értem hogy tanultak fejlődéslélektant meg személyiségpszichológiát, de mi köze azoknak az iratoknak hozzám, miért akarja rám kivetíteni azt a felhalmozott, egyébként mások által hitelesnek vélt információhalmazt rám tuszkolni, ami egyébként nem én vagyok. Miért van az, hogy nincs egy egység egy általános rendszer ebben az egészben. Hogy lehet az, hogy öt szakember ötfélét mond nekem, ha én ugyanazzal a problémával megyek el? Hát úgy lehet, hogy a rangja mármint a pszichológus rang, ha nevezhetjük így tejhatalmat jelent számukra. Ezért fordulhat elő, hogy egyik mondhatja ezt, a másik mondhatja azt, a harmadik rámhúz egy hónapos önbizalomépítő tréninget, a negyedik haza akar küldeni, az első be akar utalni a pszichiátriára, és mindegyik opció jó, mert a pszichológus azt mondta! Hát nem egy hülyeség az egész úgy, ahogy van? Én nem tudok ezzel kibékülni, számomra ez nem számít tudásnak. Csupán mások által felvázolt kísérletek, leírások copyzása, amit megpróbálnak szakmai szinten eladni, vagy kivetíteni a "betegekre". Tulajdonképpen azt a modellt alkalmazzák, amelyiket akarják. Úgy is sincs jó vagy rossz modell, vagy kezelési tanácsadás. Ezt egy valós tudományban nem lehet eljátszani, mert a valós tudomány konkrétan célzottan, egybehangzóan ugyanazt fogja mondani, hogy ez a probléma! Reprodukálható módon képes ismételni magát, és működik, egységes, nem elvont. Számomra ez számít tudománynak.