A kapitalizmus az a rendszer amelyik nem veszi figyelembe az emberi lélek igényeit?

Kimerítő tud lenni a hajtás.

Egyéni felelősség (ha már a manager balfék), hogy ne égj ki és tudd csinálni. Vissza lehet venni a tempót 20-40-60%al és megnézni, mi megy még amellett, hogy kapsz is fizut. Pl nekem 20% teljesítményre több fizu jön mint 100%ra. Tudod miért? Mert kedvesebb, kopihetebb tudok lenni ötöd akkora terhelés alatt és napi bérem van, nem teljesítmény. Cserébe több időm van kommunikálni a vevővel és jobban el. Tudom hitetni vele, hogy nem baj, ha 5x annyiba kerül az áru. Cserébe kedves vagyok. Egy bunkótól kaphatna jobb minőséget, ötöd annyi idő alatt, de azért nem fizet.

Szóval egyéni felelősség, hogy miként kezelem, viselem, vezetem, ütemezem, outsourcingolom.

Time and stress management

Ajánlott könyv: A kiégés társadalma

[link]

A klasszikus kapitalizmus alapja a pénz. Mindenféle dolgokat meg tudsz venni, kétségtelen, hogy ezek a dolgok nagyon is kivánatosak és fantasztikusak. Egy autó pl. emberi léptékkel, ami mondjuk azt jelenti, hogy van egy akkora kerted, ami kielégiti a család fogyasztási igényét, meg a családi rezsit fedezi, szóval ehhez képest elképesztően drága. Egy jobb lakásról nem is beszélve.

De a kapitalizmusnak erre van megoldása: azt mondja, hogy majd én adok pénzt rá. Vedd meg és később kifizeted. Ez az a trükk, amivel megalapozzák a kiégést, a boldogtalanságot és minden egyéb hátulütőjét ennek a berendezkedésnek.

Ezzel együtt azonban a kapitalizmusnak megvan az az óriási előnye, hogy amennyire lehetséges támogatja ennek a pénznek a visszafizetését, ez az, amit mi szabadversenynek és demokráciának hivunk. A kapitalizmus demokrácia nélkül elég sz.r ügy, mert az azt jelenti, hogy te hátrányosabb helyzetből kell, hogy a hiteled visszafizesd, mint a társadalom más szerencsésebb tagjai. Ezt kb úgy lehet elképzelni, hogy a törvény előtti egyenlőség csak bizonyos emberekre vonatkozik, a többiek ki vannak téve a túlkapásoknak és törvénytelenségeknek. Ezt a rendszert fogjuk egyre inkább megtapasztalni nálunk, a kapitalizmus terjedésével és demokrácia megszüntetésével itthon. Hidd el ez sokkal rosszabb rendszer lesz.

Való igaz hogy nagyon könnyű belefeledkezni a versenybe és elhanyagolni magad, de végső soron ez egy személyes döntés és felelősség. Hogy legyen annyi gerinced, hogy a munkaidőd végén kisétálj az ajtón akkor is ha nagy a hajtás, hogy készen állj ne fölvenni ha a főnök hív munkaidőn kívül, hogy visszautasítsd a nagyobb fizud ha cserébe a mentális egészséged tennéd kockára, stb.

Az őskor óta nem volt olyan társadalmi rend, ami ne lett volna kizsákmányoló, most legalább jól élünk minden nehézség ellenére.

A lakásárakat meg nem valami láthatatlan elit állítja be úgy, hogy egész életedben dolgoznod kelljen érte. Kereslet és kínálat kérdése, túl sok ember akar túl kevés házba beköltözni, ennyi. Sajnálatos, de nem lehet vele mit tenni, hacsak nem kezdene az állam hatalmas építkezési beruházásokba, csak hát miből, ki lesz a kivitelező, mennyi lóvé lesz rajta ellopva stb. Bonyolult dolgok ezek.

Ha találunk egy legalább olyan jó rendszert mint a jelenlegi, én szíves örömest támogatni fogom, csak akkor mutassa meg nekem valaki azt a rendszert.

Nem a rendszer hibája, hanem az azt működtetőké.

A kapitalizmus, mint berendezkedési forma működhetne ideálisan is. Az a kérdés, milyen tartalommal töltjük meg.

- Munka-magánélet egyensúly rendben van?

- Kiszolgáltatott-e a munkavállaló, zsarolható-e egzisztenciálisan?

- Mindenki olyan munkát végez-e, ami számára kielégítő?

Stb.

Ezekre lehetne igen is a válasz - persze olyan rendszer sohasem lesz, ami mindenkinek jó.

A kapitalizmus szerintem utánozhatatlan előnye a mozgástér. Tanulhatsz, változhatsz, vállalkozhatsz, fejlődhetsz. Meg is gazdagodhatsz, és akkor nem kell dolgoznod, ha nem akarsz.