Miért nézi le mindenki a BTK-sokat?

Szerintem egy kiemelkedő történész professzort pl senki nem néz le.

Én csak a lébecolós bukdácsolós bölcsészeket nézem le maximum, akik átbulizzák az egyetemet és közben nem színkitűnők. Azt a könnyű követelményt sem képesek teljesíteni.

Persze ez szakfüggő is... a bölcsésztudományt nem lehet egy kalap alá venni. Vannak olyan szakterületek ahol milliónyi oldalt kell értően feldolgozni, elolvasni és hatalmas műveltség kell hozzá.

A nővérem bölcsész, és valóban tanult, bár sooookkal több ideje jutott bulizni, ez tény.

És az is tény hogy bánja az egészet, mert sosem tudott végzettesegének megfelelően elhelyezkedni.

Bölcsészből sok van, ami pedig könnyen elérhető, az inflálódik. Az államnak is szerepe van ebben, talán nem kéne ennyi államilag finanszírozott BTK szakot indítani.

Mert végre kialakult a társadalomban egy normális értékítélet. Míg mi a műszakin vadul készültünk a minden hétfői igen csak kemény követelményeket támasztó zárthelyire, addig ők jókat buliztak...

Igen, végre a politikusoknak is észbe kéne fogni, hogy mennyire van szükség belőlük.

Igen, ez sajnos korunkra már jellemző dolog lett, hogy a nehezebb szakokon tanulók, vagy tanultak, lenézik az esetleg könnyebb szakokon tanulókat, vagy tanultakat. Vagy a reál szakosok nézik le a humán szakosokat. Fordítva is előfordulhat, de mondjuk az jóval kevesebbszer szokott.

Régebben pl. a GDF-en tanultakat nézték le, azt mondták, hogy adja a pénzt a tanuló, utána kapja a diplomát. Pedig ez nagyon nem így van és nem is volt így sosem.

Ez így elég baj szerintem, hiszen a legtöbb ilyen elsősorban irigységen alapul. Amit pl. itt is többen írtak, hogy az ott tanulóknak több idejük van bulizni, mégis jeleseket kapnak, míg nekik gürcölniük kell kettesekért, stb. Nevetséges. Erre simán mondhatja bárki, hogy nem kötelező odajárni, ahol keményebbek a követelmények, más is mehet oda, ahol nem annyira és akkor ő is tudna eleget bulizni, ha olyan nagyon ez a vágya. (Mondjuk mikor én anno felsőoktatásba mentem tanulni, legkevésbé sem a bulizás érdekelt, sokkal inkább az amit tanulhattam, de úgy tűnik ma már más időket élünk.)

Nem gondolnám, hogy jelenleg lenne olyan felsőoktatási intézmény, ahol ne lenne megfelelő a követelmény. Én inkább arra hajlok, hogy néhol már-már túlzás amit kérnek, ráadásul egy rakás felesleges dolgot is, (töltelék tárgyak) amire az illetőnek, ha a szakmájában helyezkedik el, a munkája során, sosem lesz szüksége. Inkább ez az ami gond és ez az, ami felesleges.

Régebben sok szakon voltak olyanok, akik nem tudtak elhelyezkedni a későbbi végzettségüknek megfelelő állásban. Főleg jogászok, mert nagy volt a munkanélküliség. Ráadásul pl. pont a jogászok külföldre se nagyon mehetnek, hiszen a honi jog, csak idehaza hasznosítható. Ma már nyilvánvalóan más a helyzet, de én akkor sem gondolom, hogy ez a diákok hibája lett volna annak idején. Egyáltalán nem. Ráadásul nem tartom problémának, ha valaki végül nem a szakmájában helyezkedik el, hanem végül más utat választ. Ha szereti azt csinálni amit csinál és sikeres is benne, akkor nem látok ebben kivetnivalót, vagy káromolnivalót. Hogy mit érdemes kutatni és mit nem, az pedig eléggé relatív dolog.

Ami a munka melletti tanulást illeti, azt tapasztalatból tudom mondani, hogy egyáltalán nem egy felemelő dolog, sokkal inkább szükségszerű. Nem mindenki kap ösztöndíjat, vagy jut be államilag finanszírozott szakokra, vannak akiknek ez vagy nem sikerül, vagy csak simán másképp alakul az élete és munka mellett kénytelen tanulni, ha tanulni akar. Saját példámból tudok kiindulni, bizony volt olyan, hogy annyira fáradt voltam, hogy majdnem állva aludtam el a buszon.

Egyszóval én azt mondanám, ne másokkal foglalkozzatok, hanem saját magatokkal, a saját szakotokkal, illetve hogy abban jók legyetek. Nem vall nemes lélekre lenézni valakit, csak mert más szakon, vagy más intézményben tanul vagy ott végzett, vagy mert munka mellett tanul, vagy tanult. Ha pedig nem kap valaki a szakmájának megfelelő állást, az legyen az ő gondja. Nyilván számol ezzel az illető, vagy legalábbis belekalkulálja ennek esélyét is az életébe és ilyen esetekre is tervez. Vagy ha mégsem, akkor majd megoldja másképpen, ez csak rá tartozik, senki másra. Ne legyünk már ilyenek. Ahhoz, hogy egy ország, egy társadalom jól működjön rájuk is szükség van, ugyanúgy ahogyan a diploma nélküliekre is. Ha nem lennének Mekiben dolgozók, akkor hogyan rendelnél, vagy ennél ott bármit? Vagy ha nem lennének asztalosok, vagy kárpitosok, min ennél vagy min ülnél? Ha nem lennének eladók ki szolgálna ki, amikor ruhát, vagy cipőt, vagy bármi mást vásárolsz? Ha nem lennének pékek, hogy ennél kiflit, zsömlét, vagy kenyeret? Szóval vegyünk már erőt magunkon és ne nézzük le ilyesmi miatt a másik embert, ha normálisan dolgozik, tisztességes állásban, legyen az a munka bármi.

Ez tök egyszerű. Mert a BTK-s szakok nem funkcionálisak, azaz elvontak és gyakorlati hasznuk alig van és a sikerességet is igen kevéssé segítik, mivel nem tudás alapú társadalomban élünk.

Viszont amit ezek a szakok adnak, pont az a mi humanitásunk, attól vagyunk emberek és nem állatok vagy gépek (ezek mind csak funkcionálisan képesek cselekedni).