Mit értünk pontosan 'bizonyítási kényszeren'?
A valláskritika rovatban volt erről szó, hogy nem mondhatja senki azt, hogy 'nincs Isten', hiszen sem a létét, sem a nemlétét nem lehet bizonyítani.
Szerintem mondhatom, mert nem nekem kell bizonyítani azt, hogy hétfejű sárkány, Isten, rézfánfütyülő, stb nem létezik, hanem annak, aki azt állítja, hogy van.
Amíg ezt nem teszi, de facto - nincs.
A valláskritika rovatban már válaszoltam, bemásolom ide is:
A bizonyítási kényszer azon van, aki állít valamit. Ha valaki azt állítja, hogy Isten VAN, bizonyítania kell ezt az állítást. Ha valaki azt állítja, hogy Isten NINCS, ugyanúgy bizonyítania kell ezt az állítást.
Épp ezért egy ateista nem tagadja Istent, csak nem feltételezi feleslegesen, amíg semmi nem utal a létezésére. Így rajta nincs bizonyítási kényszer, hiszen nem állítja, hogy nincs Isten.
Te viszont állítasz valamit: azt, hogy Isten NINCS. Innentől pedig rajtad is bizonyítási kényszer van.
Én meg azt állítom, az alapállapot a tényszerűsítés folyamán a nincs, a nem létezik, mindaddig, amíg a létezést nem bizonyítják.
Így aki azt állítja, hogy van Isten, de elmulasztja azt bizonyítani, az érvelési hibát követ el, így automatikusan marad a - nincs Isten alapállapot.
Isten fogalma nem nyert értelmet számunkra a bizonyíték nélkül.
Oké, folytassuk ez a vitát itt, mert nagyon zavaró, hogy 2 külön topikban írjuk le ugyanazokat, így mostantól csak itt reagálok.
"az alapállapot a tényszerűsítés folyamán a nincs, a nem létezik, mindaddig, amíg a létezést nem bizonyítják."
Tévedés. Az alapállapot a tényszerűsítés folyamán a 'NEM TUDJUK', mindaddig, amíg vagy a létezését vagy a nem létét bizonyítják.
"Így aki azt állítja, hogy van Isten, de elmulasztja azt bizonyítani, az érvelési hibát követ el"
Ez igaz.
"így automatikusan marad a - nincs Isten alapállapot."
Ez viszont nem igaz. A 'nem tudjuk, hogy van-e Isten' alapállapot marad.
"Na és a wikis linkben ez az aszimetrikus argumentálás esete."
Nem. Aszimmetrikus akkor lenne, ha azt mondanád: nem hiszed el, hogy van Isten. Ez esetben nem kellene bizonyítanod, hiszen nem állítottál semmit. Csakhogy te azt állítod, hogy Isten NINCS, míg a hívő azt állítja, hogy Isten VAN, ezért ez egy szimmetrikus vita (mind a ketten állítotok valamit).
"Így aki azt állítja, hogy van Isten, de elmulasztja azt bizonyítani, az érvelési hibát követ el"
vs
"Így aki azt állítja, hogy NINCS Isten, de elmulasztja azt bizonyítani, az érvelési hibát követ el"
"Azt mondtad, hogy állításod mindaddig vitán felül áll, amíg valaki nem tudja kétséget kizáróan bizonyítani annak hamisságát."
Ezzel az a gond, hogy azért alapállapot a nincs, mert még ha lenne is az a valami, jelen esetben Isten, ami egyrészt teljesen definiálatlan, nem is ismernénk a szót sem, a fogalmat sem, ezért nem is bizonyítaná, vagy cáfolná senki, mert ehhez eleve az kell, hogy valamilyen módon, joggal, vagy alaptalanul valaki azt állítsa, hogy létezik.
Vagyis először van egy bizonyítatlan állítás, amivel megismerjük a fogalmat, jelen esetben Istent és várjuk a bizonyítást a létezéséről, ami nem történik meg.
Továbbra is ott vagyunk a dolog nemléténél, a kezdetnél, amikor még fogalmunk sem volt a szóról sem, ezért aki kétségbe vonja azt, hogy létezik, az nem követ el hibát, mert az alapállapot az, hogy nincs tudomásunk Isten létéről, de ugye bizonyíték hiányában továbbra sincs, mert egyszerű kijelentés nem elfogadható, hogy van.
Másrészt azért sem elfogadható egy ilyen állítás, mert nincs definiálva, nem tudjuk, hogy Isten kicsoda, micsoda, milyen, így gyakorlatilag nem nyertünk vele kapcsolatban információt, ezért a léte ignorálható.
"Ezzel az a gond, hogy azért alapállapot a nincs"
vs
"mert az alapállapot az, hogy nincs tudomásunk Isten létéről"
Akkor most mi az alapállapot szerinted? Nincs VAGY nincs tudomásunk róla? Mert a kettő nem ugyanaz. Eddig azt mondtad, hogy nincs, én azt mondtam, hogy nincs tudomásunk róla (=nem tudjuk). Most viszont te mindkettőt mondod.
ahogy lattam es masok kerdesnel is, es masoknis hasonkepp gondolkodnak
ezzel "lezarjak" a "temat" tehat nem hagyjak "nyitottnak"
erthetobben megfogalmazva, azert nem gondolnak meg veletlenul sem ugy ra hogy "nem tudjuk" mert akkor meg "veletlenul" barmikor felmerulhetne bennuk hogy bizonyitassal (vagy masokeval) foglalkozniuk kellene
pedig soha tobbe(!) Nem akarnak vele foglalkozni mivel felesleges - ahogy ezt te is irtad
mivel az "ellenfel" (hivok) mar sok-sok evszazadnyi idot kapott a bizonyitasra es ez meg nem tortent meg ezert ertelmetlen tovabbi idot szanni erre azoknak akik objektiv racionalisan termeszettudomanyosan tekintenek mindenre, gyakorlatiasan, amit feltudnak hasznalni barmi modon
Isten letet hogyan tudnak felhasznalni?
mert mint lathassuk szinten kerdeseknel, ha van is Isten akkor sem kell hogy olyan legyen mint ahogy a hivok elkepzelik
igy ujabb bizonyitasok merulnenek felnsorra, hogy valoban orokeletet ad e es miert is? stb.
nem egyszerubb az aktualis megtapasztalttal kezzelfoghatoval foglalkozni? Es mindent abbol levezetni?
tehat ezert az alaphelyezt, alapallitas ha nem is tokeletes de sokkal hasznosabb a "Nincs" mint a "Lehet/Talan/Kerdeses" - vagy a "hatarozottabb" partatlan "Nem tudjuk"
Xy4
A jogban van olyan, hogy minden ember ártatlan, amíg be nem bizonyosodik az ellentéte; ez az ártatlanság vélelme.
Felteszem, hogy a kérdező kimondatlanul erre apellálva írja, amit ír.
De a fő kérdésre a válasz valóban az, hogy ha valamit állítok, akkor azt nekem kell bizonyítanom, és nem a másiknak az állítás ellentettjét, szerencsére ez a jogban is így van.
Ha bárki kitalál bármilyen marhaságot, akkor pusztán attól, hogy feltételezte a létét, az már valószínűséget is nyer és többé már nem lehet azt mondani rá, hogy nincs?
Attól függetlenül, hogy nem bizonyít semmit és nincs semmi valószínűsítő körülmény?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!