Miért nem egyértelmű a haszon szó a Ptk. -ban?

Napok óta tanulmányozom a Ptk.-t, de attól félek, ma elvesztettem a fonalat.

Bérlet-haszonbérlet, kölcsön-haszonkölcsön.

A haszonbérletet a bérlettől az különbözteti meg, hogy előbbi hasznok szedésére is feljogosítja a bérbevevőt, nem csak használatra, mint a bérlet.

A kölcsön-haszonkölcsön esetén egész másról van szó, a kölcsön csak pénzre szólhat, a haszonkölcsön bármilyen dologra, a kölcsön visszterhes, a haszonkölcsön ingyenes.

Csak azt nem értem, szegény haszon szót, miért nem egyértelműbben hívják be a Ptk.-ba, ahány haszon, annyi jelentés.