Csak számomra egyértelmű?

Ez nem hit kérdése!

Egyszerűen, már számtalanszor leírtam... de nem ismerjük az élet kialakulásának alapvető láncszemeit. Így becsülni sem tudunk valószínűséget.

Márpedig a probléma ott van, hogy a DNS/RNS/fehérje kódrendszer, másológépek kialakulásához mutáció, evolúció kell, mivel olyan komplex. Itt a paradoxon, hogy az evolúcióhoz pedig másolási hibák... ehhez pedig enzimatikus környezet...amihez megint csak kódrendszer kell... tehát valahogy létrejött egy önmásoló szerkezet, ami komplexitás szintjén óriási ugrás az őslevesben Brown mozgást végző egyszerű szerves molekulákhoz képest.

Az érdekes az egészben, hogy tudunk olyan epszilon kicsi számot (nagyon nagyon kicsi szám) a kialakulás valószínűségére, hogy csak egyszer alakult ki itt a Földön egy teljesen random összeállítással.

Persze az is lehet, hogy dúskál az Univerzum az önmásoló életben, nem csak szénalapúban akár.

...de az is megeshet, hogy nem.

A valószínűségi skála aljától a tetejéig bármi megeshet. Pusztán ezért óvatosak sokan a kijelentésekkel.

Az Univerzum méretét illetően feltehetőleg gyakori... de semmiféle komolyan vehető becslést nem tudunk erre mondani, amíg valaki elő nem áll legalább a földi élet első replikáltorainak modelljével.

Matematikailag már ki lehetne sakkozni egy modellt, ha tudnánk komplexebb molekulák létrejöttét emulálni.

Egyébként egy lehetséges és szomorú forgatókönyv:

Számtalan élhető bolygó közül a galaxisunkban sok helyütt kialakult a mikrobiális, szén vagy más alapú élet. Ráadásul akár bolygó és csillagközi anyaggal, üstökösökkel aszteroidákkal is terjedhetett.

Viszont intelligens civilizáció már jóval ritkább amelyik megéri a pár ezer éves kort és nem irtja ki magát. Ha ki is alakult a fénysebességet nem sikerült kijátszani senkinek, így sokmillió év és tízezer fényévek állnak egyes civilizációk között. Talán párnak sikerült eljutni egy közeli csillaghoz...talán jelenleg is űrhajók tartanak valahová a mélyűrben... de meglehet, hogy a nagy téridő távok miatt egy találkozás esélye szinte nulla. A galaxis közeli pontjain pedig teljesen esélytelen egy időben két intelligens faj.

Más más galaxisok pedig reményelen távokban vannak.

Esetleg akkor lehet kivétel ha egy civilizáció "transzhumán" úton, robottestekben folytatja tovább, és hatalmas kolonizáló hajókon több ezer évig utaznak a környező csillagokhoz. 100ezer év alatt szét lehetne szóródni úgy, hogy gyakorlatilag az emberiség túlélése biztosítva lenne évmilliókig.

Vajon lehet ilyen faj a galaxisban?

A tudományban nincs helye hitnek. Valami vagy bizonyítva van és létezik, vagy nem és akkor nem. Esetleg lehetnek, sejtések, elméletek stb. ami tudományos alapon elméletben igazolhatóak. De a te logikád egyetlen alapja, hogy nagy az univerzum ezért lehet máshol is élet. Na ez mégcsak nem is tudomány témakör, mert semmiféle alátámasztott érvelést nem vonultattál fel, pláne nem tényeket vagy bizonyítékot. Ennyi erővel szerintem meg egy számítógépek által étrehozott világban vagyunk npc-k. Kb ez is lehet, és kb nincs több alapja, mint a te feltételezésednek.

Szóval lehet, hogy inkább neked kéne továbbképezned magad kicsit objektivitásból...

A földönkívüli élet létezését eddig sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudtuk.

Az igaz, hogy hatalmas a világegyetem, hiszen csak a mi galaxisunkban úgy 200 milliárd csillag van, és még legalább ugyanennyi galaxis létezik, benne több százmilliárd csillaggal. S minthogy a bolygóképződés elég gyakorinak tűnik (ma már nagyon sok exobolygót ismerünk, köztük számos Föld-szerűt), nyilván megvan az esély, hogy máshol is kialakult az élet.

A kérdés inkább az időintervallumokban van. Ugye a Földön kb 3,5 milliárd éve jöhetett létre az élet, viszont az emberi faj csak úgy 300 ezer éve létezik (mármint a MAI ember). Csillagászati léptékben ez egy szempillantás. Ha pedig hozzávesszük, hogy a mélyebb világűr feltérképezéséhez szükséges technológiánk (pl a rádió) csak alig 100 éve elérhető, akkor be kell látni, hogy még ha létezik/létezett is idegen civilizáció, nagyon sok dolognak kell egybeesni ahhoz, hogy kapcsolatban lépjünk vekül. Hiszen pl hiába küldünk mi jeleket feléjük, ha mondjuk ők még fejletlenebbek tőlünk műszakilag és pl még nem képesek értelmezni a rádiójeleket. Vagy pl ha ők sokkal fejlettebbek, akkor nekünk nincs meg rá az eszközünk, hogy érzékeljük őket.

Illetve ne felejtsük el, hogy nem tudni mennyi ideig él egy civilizáció. Mi Emberek az utóbbi 100 évben nagy mértékben pusztítjuk a saját élőhelyünket. Simán előfordulhat, hogy pár száz éven belül önmagunkat is kiírtjuk. Ez pedig más civilizációval is előfordulhat. Akkor pedig ahhoz, hogy egyáltalán kapcsolatba lépjünk, ennek a csupán pár százéves időablaknak egybe kell esnie, tehát hogy a civilizáció már képes a nagy távolságú kommunikációra, de még nem pusztította el önmagát.

> „Számomra annyira furcsa és felfoghatatlan, hogy olyan emberek, akiknek általános művelődésben részük volt, ezt teljesen kizárják.”

Nem tudok senkiről, aki ezt mondaná. Szerintem is hülyeség, abban az értelemben, hogy aki ezt mondja, az olyan állítást tesz, amit nem nagyon lehet bizonyítani, csak cáfolni.

> „Mégis hogyan lehetséges feltételezni, hogy ez az egész világmindenség csak az emberi fajnak áll, hogy egy kifejezhetetlenül apró és "jelentéktelen" kis bolygócskán áll a világ, a többi meg csak azért van "hogy legyen"...”

Elég ostoba kérdés. Leírtál egy teljesen életszerű és abszolút ellentmondásoktól mentes gondolatot, majd rákérdezel hogy hogyan lehet ezt feltételezni? Mégis milyen választ vársz?

Az hogy van-e máshol is élet vagy nincs, elég kicsi prediktív erővel bír bármire is a mi világunkban. Kb ugyanakkora a jelentősége van, mintha azon agyalnánk, hogy ül-e egy láthatatlan manó a Nap túloldalán. És ha igen, akkor mi van?

Ha volna is élet egy 400 millió fényévre levő bolygón, mire mennénk vele?

Aki az univerzum nagyságával érvel amellett, hogy miért is ne lehetne élet máshol (és nyilván abban a reményben, hogy a mienk egyszer találkozik az övékkel), az csak azt felejti ki, hogy az univerzum mérete miatt ugyan a másik élő bolygó létének esélye igen nagy, a találkozás esélye viszont igen kicsi. Ráadásul az univerzum nem csak térben, de időben is nagy. Pármillió év ide vagy oda mit sem számít, márpedig ha belegondolsz hogy az emberiség hol volt pármillió éve (a Római birodalom csak kb 1500 éve bukott el), simán lehet, hogy a legközelebbi intelligens fajok még csak most tartanak a hüllők szintjén a saját evolúciójukban. Vagy már rég kihaltak.

Szóval abban hinni, hogy épp most, megfigyelhető közelségben legyen másik élő bolygó (különösen, ha még intelligens életet is akarunknk), szerintem hibás. Ha meg az univrzum másik felén egymillió év különbséggel lesz/volt másik, akkor mit számít?

A logika azt diktálja, hogy semmi okunk feltételezni, hogy ez kizárt. Ez ugyanis azt jelentené, hogy ez a környék egészen speciális a világűrben. Azt viszont tudjuk, hogy nem az, számos föld-szerű bolygóról tudunk. Azt azonban nem tudjuk megmondani, hogy mi a valóság. Az eddigieken nem tapasztaltunk életet, bár egyes formáinak következményeit igen.

Éppen ezért vérmérséklet kérdése, ki mit gondol róla.