Szerintetek az ember elsősorban társadalmi, vagy biológiai lény?

,,Szerintem még mindig sántít a dolog. A falkaösztön most biológiai aspektus, vagy társadalmi?"

Hát igen. Nem feltétlenül nevezhető társadalomnak egy farkas falka. Bizonyos szempontból biztosan. De azért az embereknél ez jóval összetettebb.

Az állatoknál letudjuk mindig annyival, hogy ösztön azt jóvan. Nem gondolkodik, csak cselekszik. Az embernél meg úgy gondoljuk, hogy az ösztönök már nem képesek minket befolyásolni. Ez is nyilván túlkapás. Gondoljunk csak a párválasztásra, vagy egy kocsmai verekedésre...

Az igazság valahol a kettő között lehet.

,,A másik, hogy a társadalmi és biológiai szükségletek mellett az embereknek megvannak az individuális igényei is a másik kettőtől függetlenül, vagy azok mentén, vagy éppen azokkal szemben."

Itt is kicsit árnyalnám a dolgot: Szerintem egy állatnak is vannak individuális igényei. Csak ezek ritkábban érvényesülnek látványosan. Nem gondolom, hogy ilyen éles eltérés lenne állat és ember között. A közös anatómiánk is erre utal. A bonyolultabb emlősöknek van személyisége! Ha ez nem így lenne, akkor cselekedeteikben ugyan olyanok lennének. Két méhecske között nyilván nem nagy a különbség, de két farkas között már ez könnyen megfigyelhető: Az egyik hajlamosabb a kóborlásra, a másik csak az alfa mozdulatait lesi. stb...

,,Állatoknál azért más a helyzet, a falkaösztön jobban köt az individuummal és akár a biológiai szükséglettel szemben."

Abszolút!

@Kérdező(#16): "Akik pedig az evolucióval érvelnek, mintha nem vennék figyelembe azt, hogy a hagyományos darwini evolúció már nem igazán érvényes az emberre"

Ez először is nem igaz, és nyilván abból a szokásos tévhiedelemből fakad, ahol a szelekciót az állító csak halálos kimenetelűként tudja elképzelni. A tacskó nem úgy alakult ki a nagy farkasformájú kutyákból, hogy az ember szelekció gyanánt lebunkózta a kutyák nagy tömegeit. Ha valaki kiszelektálódik a matekversenyből, akkor megélhet másból, amire jobban rátermett. Bőven elég, ha egy genetikai változat egy kissé sikeresebb a populációban, és a több ilyen kissé sikeresebb utód idővel elszaporodva a régi verziót kiszorítja, és közben az égvilágon semmiféle erőszakos, halálos szelekció nem volt, csak egyszerűen uralkodott a szelekciós nyomás, ill. ha a kissé sikertelenebb változatok más környezetben jobban feltalálják magukat (analógia: ha nem megy a matek, akkor hátha jobban megy az irodalom), akkor ott a szelekció más irányt vesz fel, vagyis itt az egyed kiszelektálódott az eredeti irányvonalból, de ehhez nem kell elpusztulnia.

Ráadásul az utóbbi motívumok az igazán meghatározóak az evolváláskor, és nem a halálos szelekció, tehát az ember a legkevésbé se vonta ki magát a darwini evolúció alól, mivel az orvosok nem megszüntetik a változást, sőt, a változás jobb elterjedését segítik elő alkalmasint.

Másodszor: az ember biológiai evolválását nem pusztán a darwini szelekció határozza meg, hiszen az csak az egyik mechanizmus a többi más mellett, amikről Darwin még nem tudott, nem tudhatott (pl. genetikai sodródás).

[link]

Tehát egyre fejlettebbek a genetikai és orvosi ismeretek, mégis éppen hogy a genetikai változások, mutációk száma inkább szaporodik, vagyis az ember evolválása dinamikus maradt továbbra is, sőt, a cikk szerint: "Az emberiség egy új genetikai korszakba lépett"

[link]

Itt is leírják, hogy komoly tévhiedelem az, hogy pusztán a fejlettebb orvosi ellátás okán megállt volna az ember evolúciója. Az ember evolválása eddig is az élővilágban kiemelkedően dinamikus volt, és most is az, és olvashatod, hogy az emberi genomot most sem pusztán a szelekció formálja.

Ez olyasmi kérdés, hogy a krokodil inkább hosszú, vagy zöld.

Érdekes, hogy ennek ellenére mennyien próbálnak rá komoly választ adni.