Szerintetek az ember elsősorban társadalmi, vagy biológiai lény?

"Ahogy a faviccben van: A krokodil hosszabb, mint zöld."

Munkából hazafelé gyakran gondolkodok, hogy éhesebb vagyok-e, mint amennyire álmos vagyok.

Ez spec értelmezhető, mert a kérdés, hogy először szundizzak egyet vagy kajáljak. :D

De amúgy igen, én is erre céloztam feljebb, a két tulajdonság fokozatilag nem összevethető, mert más a skálakörnyezet.

De, összevethetők.

Ez ugyanolyan, mint a Maslow piramis. A társadalmi törvények akkor tudnak működni, ha megvan hozzá a biológiai feltétel is.

Ha a felsőbb emelet a levegőben akar lógni, akkor összeomlik.

Szerintem úgy érti a kérdező, hogy vajon a társadalmunk vagy a biológiánk határozza meg jobban a cselekedeteinket.

HA jól értem a kérdést, akkor az én válaszom: A biológia. Mert a társadalom nem tud akkora hatással lenni ránk mint a biológiai ösztöneink.

Lehet hogy a társadalom elvár tőlünk dolgokat, de levegőt venni azért fontosabb, mint elegánsan kiöltözni színházba menet...

A társadalmi körülmény visszahat az egyénre is.

Szép példa ez a Maslow piramisos dolog, de ebből az a téves következtetés születhetne, hogy lecsaphatnánk a piramis felső két harmadát, és mindenki ugyanolyan jól funkcionálna tovább egymagában is, ha teljesül az alsó egyharmadban megkövetelt fiziológiai szükségletek sora.

De ez nincs így.

Ha pl egy embernek kizárólag csak alvóhelyet, optimális hőmérsékletet, ételt, italt, és levegőt biztosítanánk (minden fiziológiai igény kielégítve), akkor rövid időn belül depresszióssá válna, a depresszió pedig már szülhet fiziológiai zavarokat (fokozott érzékenység gyulladásokra, legyengült immunrendszer, cirkadián ritmus felbomlása)

"Szerintem úgy érti a kérdező, hogy vajon a társadalmunk vagy a biológiánk határozza meg jobban a cselekedeteinket."

Érthető.

De szerintem nem lehet erre arányt felállítani.

Szerintem maximum annyit lehet mondani, az fog egy bizonyos pillanatban uralkodóvá válni a kettő közül, amelyik éppen nagyobb hiányt szenved valamiben.

Ez egy állandó, dinamikus viszony, nem lehet statikus arányokat vetni.

"Maslow piramisos dolog"

Ebből is látszik, hogy ennyi szint már kevés egy embernek. Beveri a fejét.

De azért életben marad... viszont akkor nem, ha a piramis alja hiányzik.

,,Ez egy állandó, dinamikus viszony, nem lehet statikus arányokat vetni."

Valóban! De nem is egzakt válaszokra kíváncsi szerintem a kérdező! Inkább csak véleményekre. Amik tanulságosak lehetnek.

Én úgy gondolom, hogy a társadalmi hatások is biológia természetűek alapvetően. Az ember ebben sem egyedi az élővilágban. Nagyon sok társadalmi életet élő állatfaj létezik. Akár egészen bonyolult társadalmi hatások is befolyásolhatják különböző állatok viselkedését. Kutyáknál pl.: a falkavezér az isten! Akár az életüket is adnák érte. tehát náluk még az életben-maradási ösztön is háttérbe szorul egy társadalmi nyomás miatt. A falka (társadalom) fontosabb mint a falkatag (ember). Ez mondhatni ösztön. De nálunk nem? És ha nem, akkor miért?

Én nem látok különbséget! Az embernek biológiai szükséglete társadalmat kialakítani. Úgymond ösztönösen kialakítottuk magunknak ezt. Ahogy a kutya a csimpánz és a hangya is. Így sikeresebben tudtunk életben maradni. Működő társadalmakat hoztunk létre, hogy közösen sikeresebbek legyünk.

Ha eltörölnénk minden társadalmi elvárást és szabadon engedhetnénk biológia szükségleteinknek, akkor akarva-akaratlanul is kialakulna újra egy társadalom az emberek között. Nyilván eleinte még bénácska lenne, de akkor is kialakulna és idővel olyan fejlett lenne mint ma.

Engem a kérdés ez miatt inkább a bogár-rovar esetére emlékeztet: Nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar! = Nem minden biológia ösztön hoz létre társadalmat, de minden társadalom biológia ösztönök miatt alakul ki.

Szerintem még mindig sántít a dolog. A falkaösztön most biológiai aspektus, vagy társadalmi?

A másik, hogy a társadalmi és biológiai szükségletek mellett az embereknek megvannak az individuális igényei is a másik kettőtől függetlenül, vagy azok mentén, vagy éppen azokkal szemben.

Szóval még csak dualitásról sem beszélhetünk.

Állatoknál azért más a helyzet, a falkaösztön jobban köt az individuummal és akár a biológiai szükséglettel szemben.

Én spec még nem láttam antiszociális méhecskét.