Mennyire gáz nem tudok helyesen írni? De máshoz èrtek? Azért igyekszem betartani helyesírást.

A KRESZ sokkal egyszerűbb, mint a helyesírás. Ember életek múlnak rajta naponta. Jelentős anyagi kárt okoz, ha valaki nem tartja be. Mégis : mindennapos, hogy sokan nem is tudják, a szabályokat, és van, aki tudja, de mégsem tartja be. Mégis életben van és nem okoz kárt.

Ha tudom, hogy valamiben jó vagyok, azt fejlesztem, így leszek profi benne. Ha valamiben rossz vagyok, igyekszem javítani, nem nem ölök bele sok energiát, hiszen kicsi a hozama. De akkor is tudok benne fejlődni. Nem fogom kikeresni egy szó írás módját a szótárból, de ha valaki segít: jó szándékkal kijavítja a hibákat az írásomban, akkor a javított változatot kézzel írva gyakorlom különböző mondatrészekbe foglalva.

Olvasni inkább tudományos dolgokat olvasok, ha van időm rá (buszon, hétvégén), mivel így is sokkal többet akarok tanulni bizonyos területeken. Nekem J.B.Peterson, Feldmár, vagy egy menetdinamika, programozási cookbook könyv érdekesebb és hasznosabb, mint Arany. Ráadásul ezek angolul érthetőek el legtöbbször, a magyar fordítás meg használhatatlan, hiszen nyelvészek fordítják és nem szakmai tudósok, így értelmi torzításokkal van tele. Illetve képesek a szakszavakat ferdíteni magyarra, amitől értelmét veszti a szó mögötti fogalom.

Jó dolog a helyesírás. Van sok eszköz, ami segíti digitális világban, hogy a hibákat javítsuk. Ugyanakkor, ha nem gyakorlom külön a hiba elkerülését, vagy nincs mihez kötni a szabályt, nem jegyzem meg.

Én nem szavakban, hanem folyamatábrákban gondolkodom, algoritmusokat gyorsabban szülők, mint a kollégáim emiatt. De gyenge a helyesírásom magyarul. C'est la vie.

14 éve nem kellett magyarul fogalmaznom levelet, publikációt. Akkor is volt legalább két ember, aki átolvasta és segített, jelezte a kevésbé világos, vagy elírt részeket.

Én nem számítógépet használtam erre, hogy ezt bepötyögjem.

Valóban lehet helyesírás ellenőrzőket használni. És azok segítenek. Néha. Néha még azok is tévednek.

Ilyenkor sem kell senkinek élcelődni. Meg lehet mondani, jelezni lehet emberhez méltóan a hibákat.

Szerintem egyszerű a képlet, felesleges ilyenen pörögni.

A hibaellenőrzők a legdurvább dolgokat, véletlen elütések zömét, stb. kijavítják. Stilisztikai jellegű hibákat, magyartalanságot, szócseréket, stb. meg kevésbé tesznek szóvá az emberek. A zömét észre se veszi a többség. Aki szóvá teszi, az is inkább jobbító szándékkal teszi, nem kekeckedni akar. Ilyen esetekben egyszerűen fel kell venni a kivétel szótárába a problémás részt a programnak, vagy csak megjegyzed és legközelebb odafigyelsz. Ennyit megér, hogy más emberből inkább segítőkészséget hozz ki, ne pedig epés hangulatot, hogy anyanyelvét - amin Te kérdeztél tőle - még ennyire se vagy hajlandó megtisztelni. Emberek ők is, meg Te is. Nyilván egyeseket ez fokozottan irritál, mások meg észre se veszik.

Szerintem a válaszolók egyharmada minimum érzékeny erre, akár jelzi, akár nem. Engem is zavar, csak nem teszem szóvá. Nyilván nem szándékosan, de ösztönösen ilyenkor vagy jobban összecsapom a választ, vagy kevésbé törekszem a precizitásra, ha a hiba jellege alapján kisiskolásnak nézem az illetőt, akkor pedig a kelleténél sokkal részetesebben fogalmazok, hogy biztosan megértse.

Mondjuk ha valaki rettenetesen gyerekes helyesírrással a rizslecsó receptjét kéri, akkor nem azt írom: "mi sem egyszerűbb, mikor összeáll a lecsód, tegyél beletöbb vizet és egy maroknyi riszt és főzd puhára" hanem valami ilyesmit: vegyél elő egy ép fakanalat, lábast, egy marék rizst. A gyufával légy óvatos, kérj meg egy segítőt, hogy meggyújtsa a tüzet. A lecsót kell először elkészítened, kezdd a hagymával... stb stb stb" :))))

Sima pszichológia. Írok egy közelebb álló példát amiből jobban érezni, mire gondolok;

Egy telefonbeszélgetésnél ha a másik hangja valamiért érthetetlen, az ember felemeli a hangját, stílust vált, ingerült lesz, stb. Nyilván ez se szándékos, illetve mértéke függ az egyéntől, a hiba jellegétől, (háttérzaj/halk/túl hangos/szakadozik/hadar/zárt hangokat lenyeli, dadog, csapong, képtelen összeszedetten megfogalmazni egy mondatot) és persze függ tűrőképességünk attól is, hogy a túloldalon beszélő mennyire lehet vétkes a hibában..

Legyen mondjuk gyakran rossz a térerő nála. Egy ideig tolerálod, kéred, menjen arrébb, stb. De ha ez gyakori, akkor joggal várod el, hogy legyen már annyi esze, hogy eleve jó helyre megy és ott veszi fel a telefont, vagy kinyomja és alkalmasabb helyen/időben visszahív, esetleg pár szóban elnézést kér és csetre/SMS-re vált.

Szóval valami efféle dolog a minimális szintet elérő helyesírás is. Egyszerűen értsük meg a többi embert, mert köztük élünk. Nem mindenki egyforma.. Ha valamit nem tudunk jól leírni, fogalmazzuk át, szánjunk rá pár percet, hogy tömörebbé, érthetőbbé tegyük. Ha éppen nincs beállítva/telepítva segítő technikánk és tudjuk, hogy nekünk pl. az LY/J leírása gyakran gondot okoz, biztosan találunk ezt nem tartalmazó szavakat a kérdéses kifejezések helyett.

Ha végképp elbizonytalanodunk, akkor a gugli a mi nagy barátunk, ma már egy keresés nem atomtudomány. Ennyi figyelmesség a többi ember felé meg szerintem belefér és általában kifizetődő...

Ha olyan levelet írsz, ami számodra fontos, akkor nézz utána, a helyesírásnak.

helyesirás.mta.hu

Én itt nézem meg, holnapra, már elfelejtem.....

Szerintem, ami a fejünkben van, a génjeink miatt, ahhoz ragaszkodunk.

Csak nekünk megmondják, hogy mi a helyes.

Atilla

Kedves 15-ös,

"Az írásban a másik érzelmeit nem látod. A telefonon emelt hang furcsa példa."

Nem bizony. Ezért kell rendes mondatokban, egyértelműen fogalmazni és nem 3 szót odabökni, amit ahány ember, annyiképpen értelmez - gyakran épp az ellenkezőjét, mint mi gondoltunk. Ne legyen félreérthető. Azt pl. le tudjuk írni betűkkel is, hogy "Hmm... Ez most nagyon elkeserít!" És máris ismeri a hangulatunkat a túloldal. Illetve elektronikus kommunikáció esetén ott vannak a hangulatjelek érzelmeink kifejezésére. Nyilván az írás nem élő beszéd és fordítva. De ha ezek sajátságait betartod, nincs lényeges különbség a végeredményt illetően.

Telefonon emelt hang: Nem egyformák az emberek, egyiknek egyik példa tetszik, másiknak a másik. Ha furcsa az csak jó, mert felkelti az érdeklődést. Nekem amúgy semmi fura nincs a dologban. Engem pl. határozottan agresszívvá tesz, ha valaki hangja gyakran érthetetlen a telefonban és az illetőt ez még csak nem is érdekli. Sokkal jobban zavar, mint a helyesírás. Íráshoz hasonlítva ez olyan, mintha valaki 50%-ban olvashatatlan kézírással akar sok oldalas levelekben kapcsolatot tartani. Nem tehet róla, ha nincs kézügyessége. Én is így írok, de csak magamnak jegyzetelek. Egyébként van számítógépem és nyomtatóm. Régen meg volt egy asztali írógépem és megoldottam, ha levelet írtam. Kézírásnak ott a szignó, meg esetleg egy egymondatos üdvözlet, amiből a fogadó látja, hogy sokkal jobban járt a gépelt szöveggel.. :) Aki meg hobbi-grafologizálni szeretne, az meg is érdemli.

A telefon viszont egy darab technika. Ha nincs térerő, akkor odamegyek ahol van, esetleg más kommunikációs csatornán lerendezem. Ha vacak, mint sok "okosfon" akkor 3000Ft egy eldobós butafon, ami nem halk, nem visszhangos, nem recseg, stb. Ez meg szimpla figyelmetlenség/érdektelenség a másikkal szemben. Épp mint a helyesírás: "Nem érek rá, nem izgat, úgyis megérti." Ha így nézed, ült a példa. :)

Firefox rendszeresen törli az addonokat és a helyesírási beállításokat a böngészőben, ezért nincs magyar helyesírási ellenőrzőm feltelepítve.

A chrome lassú. 3 perc alatt tölt be egy oldalt.

IE - hagyjuk

Állatkert - katasztrófa, ahogy az oldalak kinéznek benne és nem működik rendesen benne a reklám szűrés.

Opera - Memória gyilkos és kiégeti a CPU-t egy egyszerű oldal megjelenítésére.

Szóval. Milyen technikai segítséget tudsz mondani, ami működik is az interneten, mint használható helyesírás ellenrőző eszköz?

#18:

Jókat írsz. Valóban nehéz megérteni azt, akinek minden második szava olvashatatlan. Csak itt nem erről van szó. Arról van szó, hogy egy kis hibát vét valaki, már elásta magát a trollok miatt.

Ellenben ez az kommunikációban az adó oldalt írod le a fogadó oldalról. Tehát másokról írsz elvárást, ami nem valós egy hétköznapi kommunikációban, max egy szépirodalmi, vagy hivatalos levelezésben. (Rendőrségen, amikor bejelentesz egy ügyet, olyan formokat adnak a kezedbe, amikben alapból van helyesírási hiba. Mégis megértik, ami oda írsz, mert az a céljuk, hogy segítsenek és nem az, hogy kiemeljék a helyesírási hibáidat. Ők nem trollkodni akarnak.)

- A "rohanó világ" fogalom valós, vagy sem? Értem ez alatt, hogy tudod-e mennyi időbe kerül mind az, amit te írtál és mennyi ideje van egy átlag embernek ezekre?

- Az írás manipulálható. Azért, mert azt írom, hogy ikszdé, de elhiszed, hogy olyan erővel röhögök, hogy összeszorítom a szememet? Hallottál már valakit tök fapofával azt mondani, hogy elóel, vagy magyarul csak lol? Teljesen mást jelenthet a hangulatjel a valóságban, mint írásban. Láttál-e már valakit ROFL IRL? Tehát, hogy valaki fetreng a röhögéstől a valóságban? Nem tudod kiolvasni minden írásból, hogy ő most valóban fetreng, vagy hangosan felröhögött, vagy kinyújtja-e a nyelvét. Igen, te tudsz törekedni arra, hogy hiteles legyen, amit te írsz. De nem arra, amit a másik ír.

- A napi kommunikáció nem szépirodalom. Aki azt várja el a másiktól, hogy pontos és részletes környezet- és érzelmi leírásokat gyártson a hétköznapi írásos kommunikációban, az legalábbis szociopata hajlamokkal rendelkezik és érdemes lenne kivizsgáltatni magát.

- Ráadásul azt állítani, hogy ezt mind megtanítják egy átlagos gimnazista szinten lévő embernek, az meg végkép egy ferde utópia. (már majdnem nárcisztikus utópia). Az egész oktatási rendszer tönkre teszi az érzelmi intelligenciáját az egyénnek. Folyamatosan érzelmi analfabétákat gyárt a magyar oktatás. Egyáltalán nem reális, hogy valaki, aki gimit végzett.

Nagyon úgy tűnik, hogy aki akár egy vessző hiba miatt nem hajlandó megérteni, amit a másik ír, az nem eléggé toleráns a másikkal. Mert számára sértő, hogy "nem veszi az időt", hogy minden egyes mondatát lektoráltassa egy bizottság előtt. :) Ez a másik oldala, amit én tartok nagyon gusztustalannak az emberi kommunikációban. Többen írták, hogy lenézik azt, aki akár egy hibát is vét. Azért ezeket a kommenteket visszaolvasni, az önismeret felsőfoka.

A helyesírás trollok jelentős része nem áll meg az 50% olvashatatlanságnál. És legtöbbször csak bántanak másokat a kommunikációjukkal és nem akarják a másikat felemelni egy magasabb szintre azzal, hogy figyelmüket felhívják a hibára. Egyszerűbb bunkó módon kiemelni a hibát és megmondani, hogy "te nem érsz rá, hogy velem ember módjára kommunikálj" és ez bánt engem ezért én is bántani foglak téged és én sem fogok veled ember módjára kommunikálni. Ez azért van, mert belül fájdalmat éreznek és ez patológiailag manifesztálódik bennük.

Szerencsére itt gyakorin vannak valóban értelmes emberek is (a sok troll mellett), akik tiszteletteljesen jelzik a hibát és segíteni akarnak abban, hogy a másik megtanuljon helyesen írni.

Egyszer írtam a kollégámnak, hogy találkozunk a "infópark póstán" és megkapja, amit kért és mellesleg munka mellett 5 órát foglalkoztam vele, hogy neki jobb legyen, mert szeretnék neki segíteni, hogy nagyobb sikereket tudjon elérni. Ő azt írta, hogy nincs olyan hogy "infópark pósta" és ő csak a "Infopark postát" ismeri és csak ott tud találkozni velem, ha képes vagyok megtalálni. Én abban a másodpercben kidobtam az első kukába, amit kért tőlem és soha többet nem álltam szóba vele, tiltottam a telefonomon. Aki csak bántani akar, mert elírtam egy szót, azt kizárom az életemből. Bunkózzon azzal, akivel akar, vagy azzal, akitől ezt a viselkedés módot tanulta (az édesanyjával és a tanáraival).

Ha segíteni akart volna, hogy tanuljam meg végre, hogy "posta" és nem "pósta", akkor nem sérteget. De ő bunkózni akart. Ezért tuskó módon tálalta.

Köszi a lepontozást. Szeretnék még 0%ot kapni, sokat.