Egyenértékű-e a kuratórium szóval a kezelőszerv szó? Használhatom-e jogi szövegekben vagy jogászi közegben?
Egyik ismerősöm beadványában ezt a szót egy jogász átjavította, mert a magyar szót szakmájában kifogásolt szónak tartotta.
Mi erről a véleményetek?
Ami pedig a 'magyarkodás' szavunkat és annak használatát illeti, nos: ez, sajnos, nem a Tudomány csoport kérdéseiben tárgyalandó, hanem inkább.....nem mondom, hol..
Van aki e szó a használatról így vélekedik:
"Nincs ilyen szó a magyar nyelvben: magyarkodni. Egyik másik nyelvben sem hallottam ennek a megfelelőjét: nincs olyan, hogy bulgárkodik vagy németkedik. Csak a magyar nyelvben jelent ez a szó meg. Én nem magyarkodom, hanem magyar vagyok.
Ld. bővebben itt:
"Azt azonban el kell mondanom, hogy a magyar nyelv nemcsak a tudós nyelvészek vizsgálatának alanya, hanem egész népünk tulajdona és napi eszköze. Ezért jogunk van hozzá ragaszkodni.(.....) Sajnos a magyar értelmiség már nem tud úgy megszólalni, hogy egy mondatában ne legyen néhány teljesen felesleges idegen szó.
ld. bővebben itt: [link]
válasza:Kedves BringaManó,
tényeken (amennyiben pontosan írták le) nem érdemes vitatkozni.
Döntéseket, véleményeket viszont lehet vitatni.
A KURATÓRIUM nem magyar szó. Ha az idegen szavak szótárában is szerepel, akkor nagyon nem az. (ez tény)
Az általad idézett nyilvántartási törvénnyel ( 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról) kapcsolatban igazad van, ugyanis abban már az idegen KURATÓRIUM szó szerepel, ugyanis az a 2011-es törvény 2015-ben történt módosításának változata, amelyben már - mily csodás döntés (?) - kicserélték a KEZELŐ SZERV kifejezést az idegen szóra. (2011 előtt még a magyart használták!) Ezt a döntést vitathatják azok, akik azt tartják helyesnek, ha valaki magyarul tisztán, árnyaltan és egyértelműen igyekszik fogalmazni, ugyanígy igyekszik egy idegen nyelvet is hasonló igényességgel megtanulni és használni.
A kérdező helyesen mutatott rá, hogy a KURATÓRIUM-nak több jelentése van: lehet kezelő szerv vagy bíráló testület vagy akár kiállítás szervezők hada. A KEZELŐ SZERV viszont ugyanazt jelenti egy (mérő)műszer esetében is, mint az alapítvány esetében: a működtetést teszi lehetővé.
Egyetértek a kérdező azon véleményével, hogy ha van megfelelő magyar szó, azt érdemes használni, nem pedig egy magyar-angol-latin-német-tolvaj zagyvanyelven beszélni.
válasza:hú, most csak egy dologra reagálnék:
(nem tudom, fogok-e később többre is)
"A KURATÓRIUM nem magyar szó. Ha az idegen szavak szótárában is szerepel, akkor nagyon nem az. (ez tény)"
ó, irgalom atyja...
[a #15-ben már írtam erről, szemmel láthatóan azt nem olvastátok, vagy nem értetek vele egyet.]
én – a fentiekkel szemben – azt állítom, hogy az idegen szavak szótárában magyar szavak is szerepelnek.
vagyis egy "magyar szó" is lehet "idegen szó", és fordítva.
(mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy egy idegen szavakat és egy magyar szavakat felvonultató szótár anyagában (pl. Bakos* és ÉKSz.) jelentős átfedés van.)
el kéne dönteni, melyikünknek van igaza.
mit nevezünk (vagy pontosítok: mit neveztek ti) "magyar szó"-nak, és mit nevezünk "idegen szó"-nak? tudnátok ebben segíteni nekem?
szemmel láthatóan ennek tisztázása nélkül nem tudunk zöld ágra vergődni, csak elbeszélünk egymás mellett.
_____
* kis idézet belőle:
"A Duna-táj, amióta az emberiség történetét ismerjük, mindig is a népek országútja volt. Az itt letelepedett magyarságot mind Nyugatról, mind Keletről jelentős hatások érték. Vonatkozik ez nem utolsósorban műveltségére, anyagi és szellemi kultúrájára. Nincs mit csodálkoznunk rajta, hogy a magyar nyelvet folyamatosan érték idegen nyelvi hatások. A nyelvbe bekerült idegen elemek egy része teljesen beolvadt (pl. bója, mágnás, mágnes, paróka). Ezek - és hosszan lehetne folytatni - könyvünkben már nem is szerepelnek.
Más elemek nem kevésbé magyarosodtak meg, de a nyelvi tudat ezeket mégis idegen szavaknak tartja (pl. maszk, palánta).
Egy idegenszó-tár szerzőjének nincs tehát könnyű dolga, amikor arról kell dönteni, hogy címszavai közé mely elemeket iktasson. Ehhez járul az is, hogy az idegen szavak között sok a kérészéletű, a gyorsan kivesző, és a szorosan vett közszók szerepeltetése mellett elvárják tőle elterjedt idegen szólások, kifejezések, intézménynevek és mitológiai fogalmak felvételét is. Figyelembe kellett venni, hogy egy szótár keretei a teljességet nem tudják befogadni, válogatni kell. Szigorúbb szűrőt kellett alkalmazni a használatból kikopott szavak és egyes, még idegennek érzett, de már beépült szavak esetén. Ezek a szótárból kimaradtak."
Bocs, nincs időm a gépnél hosszasabban ülni, majd máskor talán...
Bringa Manó! Te ugye nem hallottál még pl. a Szómagyarító nevű, világhálón hozzáférhető honlapról? Vagy ugye nem hallottál még pl. a Czuczor - Fogarasi (Nagy)Szótárról, vagy a századunkban megjelent (tudom, rögvest kikeresnéd, mikor keletkezett ez a hihetetlenül gondos munka, és a keletkezési éveivel és korával foglalkoznál hosszasan..:-)...) egyéb, nyelvi kiadványokkal, cikkekkel, esetleg egyetemi hallgatóknak készült jegyzetekkel, esetleg egyetemen meghirdetett órákkal, amelyek vagy kifejezetten ezzel a kérdéssel foglalkoznak vagy érintik ezt?
válasza:"ugye nem hallottál még pl. a Szómagyarító nevű, világhálón hozzáférhető honlapról?"
arról igen. és az is ékesen mutatja, hogy a magyarításokból van, ami bejön, van, ami nem.
én nem mondom, hogy ne keressünk magyar(abb) kifejezéseket, azt se, hogy ha vannak, akkor ne használjuk. de miért akarja valaki tűzzel-vassal irtani azt, ami "gazdagítja" a nyelvet?...
te miért hoztad fel? jó példának? rossz példának? egyéb okból?
"Vagy ugye nem hallottál még pl. a Czuczor - Fogarasi (Nagy)Szótárról,"
de, valami rémlik. és az neked mit mutat? mire akartál utalni vele?
"vagy a századunkban megjelent egyéb, nyelvi kiadványokkal, cikkekkel, esetleg egyetemi hallgatóknak készült jegyzetekkel, esetleg egyetemen meghirdetett órákkal, amelyek vagy kifejezetten ezzel a kérdéssel foglalkoznak vagy érintik ezt?"
ezekkel tényleg viszonylag kevéssé vagyok tisztában, mert nemcsak hogy nyelvész nem vagyok, de még olvasott sem. (elég ciki, de ez van...)-:
kérlek, ajánlj valami jó olvasnivalót!
(még azt sem bánom, ha tendenciózusan Titeket alátámasztó írásokat válogatsz :-)
köszönöm előre is
Kedves Bringa Manó!
Köszönöm a válaszodat és az érdeklődésedet. Igyekszem röviden , vázlatosan és sorjában válaszolni.
1.) “de miért akarja valaki tűzzel-vassal irtani azt, ami "gazdagítja" a nyelvet?... “
Ha erről volna szó, akkor én is így vélekednék, és Veled együtt tenném föl ezt a kérdést. Csakhogy az esetek többségében nem erről van szó.
A 'kuratórium' szó nem a “gazdagító” idegen szavakhoz sorolható, hanem épp fordítva, a használt vagy használható vagy használandó szavainkat "gyérítők" közé.
Léteznek azonban más észrevételek is az idegen szavak használatára vonatkozóan, pl. az, hogy ezek használata a tudatunkat homályosítja, ld. itt [link]
ahol ezt is olvashatni
"Írta: lenhardt 2012. febr. 20. Karikás ostor (kritika) |
2. hozzászólás A ma divatos idegen szavak döntő többsége nemcsak az írott és beszélt nyelvet teszi tönkre, hanem az emberek tudatát, értékítéletét és a közösségekhez való viszonyát, kapcsolódását is. Ez elindít egy olyan folyamatot, amelyben a szavak elveszítik eredeti jelentésüket vagy elhomályosul pontos értelmük."
2.) “de, valami rémlik. és az neked mit mutat? mire akartál utalni vele? “
Könyvismertetők:
A Czuczor-Fogarasi Nagyszótár a magyar nyelv gyökszótára. Nem az első, mert az első gyökszótárat Kresznerics Ferenc (1766-1832), pap és filológus, a szombathelyi líceum tanára állította össze (lásd Kresznerics 1831).
Arra akartam utalni, hogy a szótár szerzői a szavakat gyökelemeik alapján vizsgálják. A magyar szavak gyökből vagy gyökökből és toldalékokból állnak. Ha pl. a kommunikál vagy a júpíszi szót az ország lakossága el is kezdené tömegesen használni ( átvéve azokat - meggondolatlanul vagy önbizalom-hiányosan - az anyanyelvünket silányító közvetítő szervek vagy harsány hirdetések szóhasználatából), attól még azok nem válnának soha magyar szóvá, mert nincs magyar elemük.
(A Cz. - F. szerzőpáros munkájáról léteznek újabban nyelvészeti tanácskozások is. Pl.:
www.e-nyelv.hu/2012-01-07/„ha-szabad-a-magyart-a-magyarbol-magyarazni…”/ )
3.)”kérlek, ajánlj valami jó olvasnivalót!
(még azt sem bánom, ha tendenciózusan Titeket alátámasztó írásokat válogatsz :-) “
Természetesen először a Czuczor – Fogarasi szótárt ajánlom. ld. fentebb. (Friss, érdeklődő, a furcsa-ságokat jól megvizsgáló szemléletűnek látlak, biztosan tudod majd értékelni a XIX. századi szerzők végtelenül alapos, körültekintő és szerényen, nem nagyképűen előadott megállapításait...)
Van itt egy tankönyv, nem tudom meg tudod-e szerezni:
Molnár Zsolt Molnárné Czeglédi Cecília:
A tiszta magyar nyelv kincseinek megőrzése és tanítása Kiadó: Püski
Tanulmány: Rendkívül érdekes, különleges és nem közismert dolgokat ismertet, pdf-ben a világhálón olvashatod:
MARÁCZ, László: Bolyai János és a magyar mint tökéletes nyelv
Cikk: Szakács Gábor: „Ekvipment menedzser” „nyelvében él a nemzet” című írása Megjelent: Magyar Demokrata 2010.04.20..
Egyetemi tankönyv:
Lehet-e, érdemes-e és kell-e ma magyar nyelvű szakkönyvet, közleményt írni? 179-182 In: Bősze P.(szerk.): A magyar orvosi nyelv tankönyve
Medicina Könyvkiadó Zrt. 399 oldal 2009
Hasznos időtöltést, ismerkedést!
:)
válasza:Húha, súlyos szíttya-sumér-szíriuszi gyöknyelvész irányvonalat látok felsejleni... De lásd kivel van dolgod, ne fáradj hiába, már bele is olvastam az első linkbe.
(Én is idézek egyet: "Teljesen lényegtelen, hogy egy szó "jövevény" vagy "idegen". Ha a társadalom széles körben befogadja, azaz nemcsak használja, hanem érti is, akkor az magyar szó. Továbbá, ha az kiállja az idők próbáját." "Naugye", mondhatnám. Bár lehet, hogy csak ironikusan írta, ez még nem derült ki... :-)
aszongya:
""Terrorista": emberrabló, túszejtő, légikalóz, gépeltérítő, gépkocsirabló, vonatrabló, túszszedő, rablógyilkos, kalóz, ámokfutó, fegyveres kényszerítő vagy zsaroló stb. Nyilvánvaló, hogy a "terrorista" szó használata sem indokolt!"
Számomra meg nyilvánvaló, hogy a "terrorista" szó használata INDOKOLT, ha ezeket mind (vagy legalábbis többet) szeretném egy szóval kifejezni, vagy egyszerűen csak nem akarom közelebbről meghatározni, hogy ezek közül melyekre gondolok.
satöbbi, nagyjából végigolvastam, érdekes, és a felével egyetértek, a felével nem, de itt nyilván nem fogjuk ezt kivesézni. (a példái érdekesek, de következtetései, ítéletei, meglátásai sokszor, hogy is mondjam, szóval vitatkoznék vele.)
---
A CzF-et köszi (talán akkor már inkább ez:
[link] )
"a szótár szerzői a szavakat gyökelemeik alapján vizsgálják"
Mondj már belőle egy-két eklatáns példát erre, mert én most belelapoztam, és nemigen jöttek szembe ilyen gyöknyelvi hasogatások (eltekintve attól, hogy maguk a "gyökökkel" találkoztam címszóként: gya, gyav, gyó, ha stb.) – de lehet, hogy nem kerestem elég kitartóan.
Vagy az is lehet, hogy félreértem, és nem olyanról van szó, mint amit pl. a nyest.hu kommentjeiben olvashat az ember az elvadultabb hardcore gyöknyelvészektől (Krizsa és tsai)?...
"nem válnának soha magyar szóvá, mert nincs magyar elemük"
jaja... apropó, ma sem tudtuk meg, hogy mi a magyar (/ősmagyar), mi a jövevény, és mi az idegen... :-/
"tudod majd értékelni a XIX. századi szerzők végtelenül alapos, körültekintő és szerényen, nem nagyképűen előadott megállapításait"
a szerény "megállapítások" a szótárban vannak?... vagy egy külön elmélkedés is a szerzők részéről?
---
a Bolyai-cuccot talán még elolvasom, a többit megszerezni, azt hiszem, nem fogom, de azért köszi
Bringa Manó!
Őszintén sajnállak...
Hozzászólásodban az általam megadott helyről következetesen a Te elképzelésedet alátámasztó vagy alátámasztani látszó gondolatokat jegyzed meg, a Tieddel nem egyezőkön egyszerűen átsiklasz. Az Arató I. által írt cikket az abban található, KIVASTAGÍTOTT szövegrész miatt idéztem.
A nagyon is egyértelmű forrásanyagokkal nem kívánsz foglalkozni, egy kicsit utánajárni azoknak, akkor mi értelme az érdeklődésednek?!?
Amit az első mondatodban - bocs, de - össze-visszabeszélsz, az meg egyszerűen nem érthető, illetve csak abban az esetben, ha az ember feltételezi, hogy bizony-bizony, itt egy teljes mértékben elfogult, korlátaiba beszorult személy előítéletei jelennek meg.
Ha Téged valóban érdekelne, amit tőlem megkérdeztél, akkor a kérdéseidre - a megadott művekből - saját magad keresnéd meg a választ. Mert azok ott vannak, csak idő, erő, őszinte és nyitott érdeklődés kellene hozzá. Nem előítélet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!