Ime, hát megleltem hazámat helyesírása?

Ez az oldal valószínűleg "jól tudja":

[link]

Nagyon megdöbbentett ez a vers, ha nem tudom hogy ki a szerzője, el sem hiszem. Irtózatos nyelvtani hibákkal van tele. Az első versszakban pl. keveredik az egyes szám a többessel. Vagy a 4. versszakban a "voltam volna" -már ez is furcsa- egy bántó szóismétlés kicsivel lejjebb.

Szerintem nagyon zöldfülű költőpalánta lehetett itt még az Attila.

Rövid i-vel tanultuk mi is. Erre kifejezetten emlékszem.

#2-es.

Nehogy véletlenül a tartalmát nézd, áá, nehogy.

#2-es ne égesd magad... bár most már késő.

"Irtózatos nyelvtani hibákkal van tele"

Hát akkor elnézést, látom, első lépéseid az magyar irodalommal való ismerkedésben. Majd fogsz még látni ilyen cifrákat, rengeteget. Sok erőt, kitartást, türelmet hozzá...

"Az első versszakban pl. keveredik az egyes szám a többessel."

Nem keveredik. Kérlek, legalább a mondatok, tagmondatok szintjén próbáld meg érteni a szöveget, tényleg nem bonyi.

"bántó szóismétlés"

Ja, ja, szégyenében elbujdokolhatott volna -- de más utat választott.

"zöldfülű költőpalánta lehetett itt még az Attila"

https://www.youtube.com/watch?v=fghQ9qYgFr4

"József Attila utolsó verse.

1937. november 24."

...

:-/

(hát öreg tényleg nem volt, az igaz...

bánhatja, hogy nem voltál még, hogy tanácsot kérjen...)

Bravó, BuciMaci!

Nem mertem hozzászólni a témához, féltem, hogy nagyon elragadtatom magam... Méghogy "zöldfülű", muramista!

2. válaszoló, az Ómagyar Mária-siralom, a Zrínyi- Bessenyei- Balassi versek helyesírása is rettenetes, nem gondolod? Tenni kellene valamit, hogy ezek ne rontsák a mai ifjúság ragyogó helyesírás-tudományát...

4-es, 5-ös:

Bocsi, hogy elefánt módra törtem be "irodalomkodni" ebbe a porcellánboltba, csupán az alap nyelvtani érzékem tiltakozott, ezt tetem szóvá. Az első versszaki észrevételemet pedig fenntartom, egyébként meg be van dobva a gyeplő a lovak közé, ami a nyelvművelés szintjén most folyik, lassan már mindenki a saját helyesírási ötleteit, szimpátiáját követi, egyszerűen katasztrófa.

Most csak az egyeztetési problémádra, a megfejtés:

Eredeti:

„Ime, hát megleltem hazámat,

a földet, ahol nevemet

hibátlanul irják fölébem,

ha eltemet, ki eltemet.”

Sejtésem szerint félreérted, így:

"Ime, hát megleltem hazámat,

a földet, ahol nevemet

hibátlanul irják fölébem azok, akik eltemetnek."

Holott „erre gondolt a költő” (hiszen feltehetjük, hogy tudott magyarul valamelyest):

"Ime, hát megleltem hazámat,

a földet, ahol nevemet

hibátlanul irják fölébem ["valakik" (= "általános alany")],

ha eltemet [az], [a]ki eltemet."

másként fogalmazva:

'Íme, hát megleltem hazámat,

a földet, ahol a nevem

hibátlanul lesz fölém írva,

ha majd eltemet – valaki. (Fene tudja, ki lesz az, ha lesz valaki egyáltalán.)'

Avagy matekosoknak/programozóknak zárójelezve:

„...

(megleltem ... a földet),

AHOL

(

(nevemet hibátlanul irják fölébem,)

HA

(eltemet, ki eltemet.)

)”

Egyszóval: az írják-nak nem ugyanaz az alanya, mint az eltemet-nek.

(azt hiszem, túlmagyaráztam :-)

Na ettől tartottam...

Persze hogy úgy van ahogy írtad, csak jól esett kicsit trollkodni. Más úgysem telik tőlem.