O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című gyűjteményéből kiderül, hogy volt régen egy szólás, ami több alakban is élt:
Isten neki, fakereszt, ha eltörik, az sem lesz.
Isten neki, fakereszt, ha eltörik, majd más lesz.
Isten neki, fakereszt, ha eltörik, másik lesz.
(Még régebben "vaskereszt" volt.)
Beleegyezésként, egyetértésként mondták, tehát a jelentése kb. ez: Rendben van, legyen úgy/tegyünk így/stb.
Szerintem ez a szólás rövidült le az idők folyamán először "Isten neki, fakereszt!", aztán már csak "Isten neki!" formára.
Más magyarázatot legalábbis nem találtam a neten.
"E mondatot: Isten neki! úgy kell értenünk, hogy kettő foglaltatik benne, ú. m. az Istennek segítségül hivása, és a föltett célra biztatás, mintha volna: Isten velünk Isten segíts! azután, rajta! menjünk neki!; minden esetre e mondatban az elszánás, az Isten akaratára való támaszkodás, vagy magának arrahagyása az alapeszme. Ha meg kell lenni, tehát Isten neki! Az Isten neki néha szelídebb értelemben am. hagyján, nem bánom, legyen."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!