Mennyire helyes, mennyire szánalmas, mennyire zavar Téged, hogy sokan, akik azt hiszik, hogy valami hatalmas okosságot írnak, három pontot (. ) hagynak a mondat végén?

Csak hogy valaki a kérdésre is válaszoljon (a kérdező sehol sem állította, hogy a három pontot kizárólag erre használják, hanem arra kíváncsi hogy nem zavar-e, amikor erre használják),

én magamon vettem észre ezt, és ezért próbáltam leszokni erről, több-kevesebb sikerrel. Aztán egyszer észrevettem, hogy az egyik kedvenc egyetemi tanárom is rengetegszer használja emailekbe ezt. :D Pedig tudom róla, hogy nem olyan nagyképű, vagy ilyesmi.

Na igen, ez is egy megközelítés. Csak az hőbörög a hármaspont miatt, akinek mindent a szájába kell rágni, mert képtelen továbbgondolni a megkezdett mondatot.

Persze, ott van a másik oldal is, aki túl sűrűn használja, az olybá tűnhet, mint aki nem tudja mit akar, nem biztos a dolgában, nem tudja, hogyan fejezze be a mondanivalóját. Mint általában mindenhol máshol, itt is az egészséges egyensúlyt kell megtalálni. Lehet használni, néha kifejezetten hasznos vagy kifejező is, de túlzásba sem szabad vinni a dolgot.

Helyes, megfelelő mennyiségben cseppet sem szánalmas és az előbb vázolt feltétel mellett nem is zavar.

Pontpontpont

G.

<az a szép, zöld gyep>

Jav.: "Az a szép, ződ gyep."

http://www.youtube.com/watch?v=uEUOQy1SZO0

Klasszikusokat csak pontosan, szépen... :D

előző, és akkor amit te most mondtál, azon mit kell befejezni?

Ha egy ponttal zártad volna le a mondatod, az pont azt jelentette volna, amit írtál. Közölsz egy információt, vagy közlöd a véleményed, és pont. A három pont viszont ad hozzá egy olyan töltetet, hogy "és akkor ezen most gondolkozz el, mert nagyon okosat mondtam". Vagy: "és akkor ezzel most lezárom a vitát, mert közöltem egy tényt, amire nem reagálhatsz". Vagy: "tessék, itt egy információ, szűrd le ebből az okosságból a tanulságot, és köszönd meg szépen".

Valóban ad hozzá, valamilyen töltetet. (Én is szoktam használni.) Azonban úgy érzem, hogy te – talán valami megbántottságból vagy mittudomén miből (pl. "nehéz gyerekkorod volt") – hozzáképzelsz/beleképzelsz olyasmiket, amit fölösleges, egyáltalán nem biztos, hogy hozzágondolta a közlő, semmi jóra nem vezet:

>> "és akkor ezen most gondolkozz el,

>> mert nagyon okosat mondtam"

Az első fele oké, a második fele viszont vagy igaz, vagy nem – ismerni kéne hozzá azt, aki írta, látni kéne a stílusát, ahogy mondja, tudni kéne a szövegkörnyezetet, metakommunikáció stb.

>> "és akkor ezzel most lezárom a vitát, mert közöltem egy tényt, amire nem reagálhatsz"

Én pont az ellenkezőjét gondolom: a "lezárom", "nem reagálhatsz" inkább abban szokott benne lenni, ha úgy fejezi be, hogy "Ennyi." / "....és pont." / "... Punktum."

Inkább így fogalmaznám át ezt a fajta hárompont-értelmezést:

"közöltem egy tényt, akinek van esze, az tovább tudja gondolni, és egyértelmű lesz számára a tanulság (régen azt mondták: sapienti sat); remélhetőleg ezzel nincs mit vitatkozni, de persze én nem zárom le (hisz ki vagyok én?), csak remélem, hogy ettől lezárul. Persze reagálhastz, ha még van mit."

>> "tessék, itt egy információ, szűrd le ebből az okosságból a tanulságot,

>> és köszönd meg szépen"

Ez majdnem ugyanaz:

az első fele oké (remélhetőleg, azzal nincs is baj, ha átadunk egymásnak információkat/véleményeket/meglátásokat,

a második fele azonban nincs benne, csak benne lehet, ha valaki olyan stílusban mondja. De így, írva nincs benne. Persze a befogadón is múlik, hogy beleképzeli/beleérti-e.

------------

"Elgondolkodtam, mi motiválhat valakit arra, hogy egy egyszerű irodalmi eszközt személyiséghibaként értelmezzen... "

Igen, én is ezen morfondíroztam a fentiekben... – Te is úgy érzed, hogy aki ennyire hibát keres a másikban, az leginkább magában találhatná meg?... :-)

------------

"előző, és akkor amit te most mondtál, azon mit kell befejezni?"

Hát, hm, ott tényleg sok értelmét nem látom, de ha "a költő" úgy érezte, hogy oda szeretné írni, akkor odaírhatja nyugodtan, lelke rajta.

A három pontban éppen az a szép, hogy se nem kötelező, se nem tiltható meg, így lehetősége van a közlőnek is, hogy válasszon, és ezzel megpróbáljon valami többet(?) mondani, és lehetősége van a befogadónak is, hogy (túl?) messze menő következtetéseket vonjon le belőle... :-)

------------

"Mint általában mindenhol máshol, itt is az egészséges egyensúlyt kell megtalálni. Lehet használni, néha kifejezetten hasznos vagy kifejező is, de túlzásba sem szabad vinni a dolgot."

"megfelelő mennyiségben cseppet sem szánalmas"

+1