Minek van egyes nyelvekben Q és X? Ugyanúgy ejtik, mint a KSZ-t. És a Q után midig -t is írnak, akkor pláne fölösleges. Vagy eltérően ejtenék, csak mi nem érzékeljük?

Történetileg így alakult, hogy egyes nyelvekben ezeket a betűket is használják, nem csak idegen eredetű, hanem belső keletkezésű szavaik leírásához is.

Nincs mindig U betű Q után, igaz, ez ritka. Pl. a francia cinq (öt) szóban sincs, és van egy angol szó, amiben szintén nincs a Q után U, de nem jut eszembe, melyik az... Talán csak a Qatar (Katar, földrajzi név) szónál van ez, de mintha más szónál is lenne. Ha jól emlékszem, az albán nyelvben is úgy van a Q betű, hogy nincs utána U.

Egyébként a QU kiejtése az angolban és az olaszban (kevés kivételtől eltekintve) nem "kv", hanem K után jön egy igen rövid, U szerű hang, amit félmagánhangzónak is neveznek. Valószínűleg a latinban is így kellett ejteni, pl. az aqua szóban, de ma már nem nagyon foglalkoznak vele.

Az X is sok nyelvben kiszorul, így pl. az olaszban a taxi szó helyett a tassi szót is használják, vagy a spanyolban gyakran írjak j-t helyette, így létezik a Mexico és a Mejico szó is, bár pont ez utóbbit nem nagyon használják. Megfigyelhető pl., hogy a spanyolban sok helyen van j ott, ahol a portugálban x van: portugál: baixo - spanyol bajo (alatt).

Tehát az egyes nyelvek a saját hangrendszerükhöz igazítják ezeket a hangokat, és ez olykor idővel az íráskép megváltozását is okozza. De vannak nyelvek, melyekből különösen szeretik kiszorítani az idegen szavakat, pl. finn. Gondolom, itt még nyoma sincs ennek a betűnek, de lehet, hogy tévedek.

Q:

A latinban eleve volt két K hang: a C és a Q, amely utóbbi mellé mindig társult az V, mint U. A görög szavakkal átkerült egy harmadik K is, ezt jelölték K-val.

X:

Ennek is volt egy kiejtése, és nem biztos, hogy ksz-nek mondták.