Jövőjéért vagy jövőéjért?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Azért ez a névelő kérdés az elhangzottaknál egy kicsit árnyaltabb. Ld. pl. Nádasdy Ádám cikkét: [link] De van más is, irodalmi példákkal: [link]
És a sort még hosszan lehetne sorolni. Magam egyébként írásban általában nem használnék névelőt személynevek előtt, de köznapi beszélgetésben rendszeresen élek vele, és nem érzem a stílus elleni merényletnek. (Akárcsak egyes gyakran használt ikes igék szabálytalan ragozását a mindennapi beszélgetésben. Nem is beszélve azokról, amelyeket meg nem is lehet szabályosan használni egyes szám első személyben. De ez már egy másik beszélgetés témakörébe tartozik)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Az élő nyelv árnyaltabb, semhogy merev és megfellebbezhetetlen szabályokkal kössünk meg kevéssé lényeges dolgokat.
Az nem vitás, hogy például a "mondjuk"-ot nem írjuk "mongyuk"-nak. De néha mondjuk. A névelő használatának is vannak úgynevezett ökölszabályai, de ez azért függ kortól, tájegységtől, sőt emberek habitusától, szemléletétől (rögtön hozzáteszem - a tudatlanságtól nem!).
Az eredeti kérdésben a "a jövőéjért" számomra csak elírásnak, vagy tudatlanságnak értelmezhető. Itt a "j" hiánya persze megváltoztatja a jelentést, ha pedig külön írjuk "jövő éjért", végképp más lesz a jelentése.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Ááá... A "neológok" képviseletében beglerbégre vagy Januári Hóvirágra számítottam, s kaptam helyettük egy újoncot... :D
Üdv a klubban, Palotás Imre. :)
Nádasdy több helyen is csúsztat a cikkében:
1. "Beszédben a normális az, ha a személynév előtt névelő áll: (...)"
Nem mondható ki, hogy ez lenne a normális, mert egyáltalán nem az; mint előzőleg említettem, az ország egyes részein a sztenderdnek megfelelően használják (ezt régebbi kérdésekből tudom); tehát nem lehet általánosítani. Sőt, ezzel a kijelentésével Nádasdy tulajdonképpen a sztenderdet beszélők beszédét "nem normálisnak" minősíti, ami nagyon durva dolog ám...
[Bocsánat, de nem hagyok ki egy nem minden él nélküli megjegyzést sem: Talán azokban a körökben, ahol Nádasdy mozog, ez is normálisnak számít; de ezt nem kellene kiszélesítenie.]
2. "Ha a tanár benyit egy terembe (...)":
Ez egy elképzelt szituáció egy kitalált mondattal; közel nem biztos, hogy egy tanár éppen így kérdezne, sőt. Az pedig, hogy mi a művelt, semleges vagy éppen modoros használat, ismét csak a saját véleménye, amivel a többi nyelvész igencsak vitatkozna (vagy vitatkozik is, nem tudom).
3. A szabályzat kizárólag a személynevek előtti névelőhasználat esetében ilyen szigorú, nem általában véve a tulajdonnevekkel. Így ez utóbbiakat hozni példának igencsak inadekvát; mint ahogyan a más nyelvekhez való hasonlítgatás is. Ezt a két dolgot szerintem csak a saját álláspontja igazolása érdekében teszi.
4. "Ha ez a dolog a logikán alapulna (mint azt sokan szeretnék hinni), akkor minden nyelvben egyformán kéne lennie, hiszen a logika szabályai mindenütt ugyanazok."
Aha... Akkor minden egyes nyelvben, amely megkülönbözteti a nemeket, azonos neműnek kellene lennie az azonos jelentésű szavaknak; márpedig ez közel sincs így. Még a teljesen egyértelmű szavak esetében sem: pl. a "lány / kislány" az olaszban és a franciában nőnemű (olasz: la ragazza / la bambina, francia: la fille), de németben semleges nemű (das Mädchen). A tárgyakról nem is beszélve, nem sorolok példákat... Persze ellenérvként fel lehet hozni, hogy ezek sem a logikán alapulnak. :D
A nyest.hu ismeretlen szerzőtől származó cikkét már olvastam előzőleg; a Nyugat mint érv ellen már az ottani kommentekben is van cáfolat, ill. magyarázat (germanizmus, korhatás).
Egy régebbi kérdésben, amelyben a személynevek előtti névelőhasználat elterjedésének okait kutattuk, néhány gyerekverset hoztam példának, ezzel alaposan meglepve a kérdezőt. :D
(A "fő bűnösök": Szabó Lőrinc és Weöres Sándor. :D)
Az ikes igék használatát illetően szintén konzervatív vagyok, legalábbis E/1., jelen idő, kijelentő módban. Azért az úgy szép... :)
Nem tudom, melyekre gondolsz az utolsó előtti mondatodban, de valószínűsítem, hogy az álikes igékre; ez esetben probléma megoldva, mert azokat a szabályzat szerint sem az ikes ragozás szerint kell ragozni. :)
Ha valakit mélyebben érdekelnek ezek a nyelvészeti dolgok, érdemes körülnézni néhány fórumon; nagyon jó kis viták és beszélgetések vannak. :)
@ Ági: Köszönöm a visszajelzést; tudom, hogy mi "egy húron pendülünk". :)
Így nekem már csak (a) Korr-Rektor úr véleménye hiányzik. :D
Üdv.:)
beírod a google-ba, magától felajánlja, hogy jövőjéért..
Egyébként jövőéért - 8 560 találat
jövőjéért - 267 000 találat
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!