Miért olyan fontos a helyesírás?

"egyfajta "szegénységi bizonyítvány" ha valaki nem tud helyesen írni"

Igazad van, de mit csinálnál inkább egy "szegény" emberrel: lejjebb taszítanád és mégszegényebbé tennéd, vagy segítenél neki kilábalni a szegénységből? Azaz: jól lecsesznéd a helyesírása miatt, amitől a maradék kedve is elmegy attól, hogy fejlessze magát, vagy inkább segítesz és normális hangnemben felhívod a figyelmét a hibájára?

Nem csak az a két véglet van, hogy egyáltalán nem zavar a helytelen írás, vagy egyből a másik torkának esem, mintha valami bűnöző lenne.

A helyesírás a legalapvetőbb dolgok egyike. Ha valaki még ahhoz is buta, vagy lusta volt, hogy az anyanyelvét megtanulja (többé-kevéssé) hibátlanul leírni, akkor az illető nem várhatja el, hogy komolyan vegyêk őt. Egy átlagos 14 évestől már elvárható a helyesírás, aki pedig még egy általános iskolásnál is kevesebbet tud ezen a téren, az ne hőbörögjön, hanem igyekezzen bepótolni a lemaradását.

És egy személyes megjegyzés: ennyi diszgráfiás ember a világon nincs, ahányan itt a GYK-n annak vallják magukat. Ez pont olyan hihető, mint hogy minden molett nő "hormonzavaros"...

"Azért, mert itt a vét szó nem abban az értelemben van, mint amikor pl a gabonamagot elvetjük."

igen, nem vetünk, hanem vétünk... és mi a baj ezzel?

"az ne hőbörögjön, hanem igyekezzen bepótolni a lemaradását."

De pont emiatt az ellenséges hozzáállás miatt maga a helyesírás is "ellenség" lesz a számára, egy olyan téma, ami frusztrálja, mert állandóan csak a gorombaságot kapja miatta. És akkor védekezésként azt mondja majd magában, "csak azért se tanulom meg, mindenki bekaphatja".

Szerintem lehet valakit úgy is kijavítani, hogy nem szégyenérzetet meg bűntudatot keltünk benne, csak normálisan felhívjuk a figyelmét a hibájára, annak a tudatában, hogy tévedni emberi dolog, és lévén a "kijavító" is ember, ő is bármikor hibázhat.

Miért nem lehet segíteni letorkolás helyett, amiből csak úgy süt a másik megvetése? Senki sem felsőbbrendű a másiknál, mégis sokan úgy viselkednek.

"igen, nem vetünk, hanem vétünk... és mi a baj ezzel?"

A "vét" önmagában jelenti azt, hogy hibázik (a "hibát" szó nélkül).