Idegen nevek és helységnevek + ragok. Hogy írjuk?
Mi dönti el, hogy kötőjellel írom hozzájuk a különféle ragokat (pl. tárgyrag, -val/-vel, -nak/-nek stb) vagy kötőjel nélkül, mint magyarban (pl. Endrében, Bélával, Szegeden).
Van valami konkrét szabály erre, amit alkalmazhatok, ha olyan szöveget írok, ahol többszörösen fordulhatnak elő ilyen idegen tulajdonnevek?
Ha ejted az utolsó betűjét, akkor a magyar nevek helyesírása érvényes rá, ha nem, akkor kötőjellel.
Tehát pl. Obama nevének végén ejtjük az a-t (kiejtve is Obama), tehát ragozva Obamát, Obamával, Obamára, Obamáról stb.
Clemenceau volt francia elnök nevét viszont "Klemanszónak" ejtjük, tehát az "eau" a végén ó-ra módosul, vagyis nem ugyanúgy ejtjük az utolsó hangot, mint ahogy írjuk, ezért jön a kötőjel. Clemenceau-t, Clemenceau-val, Clemenceau-ra, Clemenceau-ról stb.
A helységnevekre ugyanez érvényes. Londonban, Londonba, Londonból stb. De Bordeaux-ban, Bordeaux-ba, Bordeaux-ból stb.
Ha néma hangzó vagy szokatlan hangzócsoportosulás áll a szó végén, akkor kötőjel kell a toldalék elé, egyébként egybeírjuk. Pl. Jacques-kal - Jackkel; Marseille-ben - Halmstadtban, New Yorkban; stb.
Akkor is kell kötőjel, ha képzőt illesztünk a különírt tulajdonnév után, és ilyenkor a nagybetűt is meghagyjuk. Pl. washingtoni, monte-carlói - New York-i; elvises - Elvis Presley-s; schilleri, Friedrich Schiller-i; stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!