Szerintetek milyen hibákat követhetnek el az emberek a nyelvi stigmatizálódástól való félelmükben?

De inog ez a trüblü, trüblüblü, b.. m.. emelvény.

- idézet egy kihangosított főpróbából.

Az egyik legnagyobb nyelvi babona a határozói igenév és a létige használata körül van. (Az egészségügyi ellátás nincs biztosítva/ nem biztosított/)Sokan ezt germanizmusnak tartják, pedig az utóbbi alak a germanizmus, a német szerkezet magyarra ültetése.(.... ist nicht GESCHÜTZT). A babona onnan ered, hogy a magyarban nem szabad használni a létigét segédigeként, mert ilyen szerkezetekkel csak az indoeurópai nyelvek élnek. Pedig a magyar nyelv a létige+ va/ve szerkezettel fejezi ki egy cselekvés eredményét. Ez a szenvedő szerkezet egy érdekes formája, a mára eltűnt -tatik, tetik (biztosítattik, biztosítatott) cselekvés megtörténtét, míg a létige + va, ve a cselekvés eredményét fejezi ki. A rokon vogul nyelvben is -va, -ve a rag.

Ja és a klasszikus nyelvművelői érv: "A macska fel van mászva a fára". Ez azért hangzik furcsán mert a mozgást kifejező igének nincs tárgya, így nem is lehet belőle szenvedő szerkezetet képezni. Mászni valamit nem lehet csak megmászni (ebből már lehet szenvedő szerkezetet képezni). Azzal, hogy tűzzel vassal irtották a szenvedő szerkezetet a nyelvünk más megoldáshoz folyamodott: t. sz./3-dik személyű toldalék is kifejez szenvedő értelemet. (Az egészségügyi ellátást biztosították/biztosítják)