A gy betűt nem inkább dy-ként kellene inkább írni?

jó az észrevétel, mondhatjuk, hogy úgy "kellene", de azért ez egy nagyon idézőjeles "kellene", mert a nyelvben is, meg az írásrendszerekben is sok dolog "hagyományon" alapul, "történelmileg így alakult..." (hiába nem tűnik jelenleg észszerűnek az adott megoldás)

[link]

A tótoknál úgy van, ahogy neked tetszik:

GY = Ď

Én a dj-vel is ki lennék békülve, sőt, a ty helyett tj, az ly helyett lj és az ny helyett is nj, nekem semmi problémát nem okozna, és akkor száműzhetjük is a magyar ABC-ből, a magyar nyelvből az y betűt (amúgy is csak segédbetűként van benne jelen). Esetleg lenne néhány szó, mint pl. a meny menj átirata, de azért a szövegkörnyezetből elég biztosan kiderülne, hogy mikor melyikre gondolunk. A sír-nál, fűznél, érnél meg a többi többértelmű szavunknál is megoldjuk valahogy. Esetleg a hosszú betűink lennének első olvasatra furák (ttj, nnj, ddj, llj), de hosszú y-os duplabetű eleve ritkán fordul elő, másrészt a ttj ddj, llj is nagyon ritkán fordul elő (némelyik talán soha?), szóval ez sem okozna gondot.

De ez sem fog megtörténni, az y elég mélyen beleivódott a köztudatba (y-ba megfordulás, y-cső, y elágazás, stb. szóval elég jellegzetes csúzlijel, a hagyomány még sokáig őrizni fogja az elnevezését, még ha betűként már nem is fog esetleg szerepelni később a magyar ABC-ben.

#3: az még kicsit bonyolítja az y→j cserét, hogy jelenleg a dj/lj/nj/tj betűkapcsolatok már ebben a formában is hosszú hangokat jelölnek (mármint két mgh. között vagy szó végén).

tehát most a menj-nek nem a meny a "párja", hanem a menny, a "tudjuk" nem [tugyuk], hanem [tuggyuk], stb.

így aztán egy esetleg cserénél nemcsak a formai változást kellene letolni az emberek torkán, hanem még ezt a funkcióváltást is...