Az évek alatt hogyan változott a zenei ízlésed? Amit fiatalként szerettél még meghallgatod, jobban szereted, vagy inkább már mellőzöd, megutáltad? Tudnál írni példát valamelyikre?

Abszolút semennyire nem változott

Én úgy vagyok vele hogy találtam újakat amiket szeretek, de amiket régen szerettem azokat még most is szívesen hallgatom

Jó ez a kérdés! Nálam van olyan szám amit régen sokat hallgattam, de ma már inkább megmosolygok.Vannak olyanok is amit nem bírok már meghallgatni. A zenei izlésem változott.Más műfajok kerültek előtérbe. A ígényesebb zenék felé fordultam. A pop a rap és némelyik rock zene nekem már sok.

Ha jól emlékszem, 9. osztályba jártam, amikor elkezdett kialakulni a saját zenei ízlésem, azelőtt csak sodródtam az árral és gyakorlatilag mindenre nyitott voltam, amit a környezetem hallgatott. Aztán jött egy német óra, amin helyettesítés miatt német zenéket hallgattunk, és az egyik haverom berakta a Du Hast című Rammstein dalt. Ez a momentum azóta is erősen érződik a zenei ízlésemen. Ami régen tetszett, az most is tetszik, alapvetően nem változott sosem a zenei ízlésem, inkább csak (az említett behatás miatt) sokkal változatosabbá vált.

Simán meghallgatom a régi szeretett zenéket a mai napig.

Az alapvető zenei ízlésem úgy 17-18 éves koromra alakult ki. Azóta viszonylag keveset változott, inkább azt lehetne mondani, hogy szélesedett. Amit ma már nem olyan szívesen hallgatok - bár nem nem mondanám, hogy utálom - azok az alternatív-avantgárd dolgok, mint Kontroll Csoport, Bizottság, Waszlavik, Sziámi, Kispál és a Borz. Bár a Sziámit és a Kispált néha még hallgatom. És vannak olyan dolgok, amit régen nagyon szerettem, és igazából még most is szeretem, de már kissé unom, ezért nagyon ritkán hallgatom. Ilyen pl. a U2, vagy olyan punkzenék, mint a Sex Pistols és a Dead Kennedys. De olyan is van, amit tizen-huszonévesen nem szívesen hallgattam, most meg nagyon szeretem. Ilyen a népzene és a nagyon szép, dallamos zenék, mint pl. Cesaria Evora vagy Angelo Branduardi.