Static-kal vagy statickal?

#7 > itt speciel nem látom, hogy az OH. hozzátett volna bármit: az általad említett két példakupachoz egészen hasonló van az AkH.-ban is:

Így van. Az OH. azért került elő, mert emlékeztem, hogy van benne példaként egy lista, amik nem számítanak az „írásrendszerünktől szokatlan betűegyüttesnek”. Ez talán jobban súlyozza az érvet az egybeírás mellett. Így aztán ha már az OH. volt előttem, abból idéztem.

#10 > a legtöbbször semmi akadálya, hogy kötőjellel írd, ugyanis általában NEM kötelező helyesen írni.

Így van. A helyesírás nem törvény, hanem ajánlás. Sok helyen ugyan megkövetelik, hogy a leírt szöveg írásmódja összhangban legyen a helyesírás szabályaival, meg tudok érvelni amellett, hogy miért érdemes és fontos akkor is a helyesírás szabályaival összhangban leírni egy szöveget, ha nincs ilyen felsőbb követelmény, de ha indokolt, akkor nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni a helyesírási szabályokat.

Mondok egy másik informatikai példát, ott a git (a népszerű verziókezelő rendszer). Semmi akadálya, hogy ragozzam, pl.: gitben, gitről. De ha -val, -vel rag kerül mögé, kissé félreérthetővé válik: „Ma ismerkedjünk meg a gittel!" Csakhogy van olyan magyar szó, hogy gitt. Ki gittel és miért? Nem ablakosnak tanulok, hanem szoftverfejlesztőnek! Lehet ilyen esetben praktikusabb a git-tel forma. A helyesírási szabályok szerint helyes? Nem. Érdekel ez valakit? Keveseket. Indokolható, praktikus eltérés a helyesírás szabályaitól? Véleményem szerint igen.

Ugyanilyen problémám van a HTML jelölőnyelv tag (címke) kifejezésével. Mivel a kiejtése az, hogy „teg”, így elég zavaróan hat a ragozása, ha egybeírom. Ráadásul a magyar nyelvben létezik egy tag szó (lásd: végtag). Az összeg tagjai tagok. A HTML tagjei tagek. Nagyon zavaróan hat az utóbbi mondat. A helyesírás egyik célja pont az, hogy a helyesírási szabályok betartásával lesz egy egységes, megszokott íráskép, ami megkönnyíti az olvasást, így sokkal inkább tudunk arra koncentrálni, hogy mi a szöveg üzenete, mondanivalója, és kevésbé kell arra koncentrálni, hogy hogyan van írva a szöveg, mit akar jelenteni az a szokatlan betűkupac, amit látok. Márpedig a „tagjei”, „tagek” pont hogy eltér az ugyanezen betűkből álló magyar tag szó ragozásának megszokott írásképétől a „tagjai”, „tagok” szavak képétől, így nem gördülékenyebbé teszi az olvasást, hanem éppen ellenkezőleg. Itt nem ördögtől való, ha valaki azt írja, hogy a HTML tag-jei tag-ek. Lehet, hogy a helyesírás szabályaival ez szembe megy, de a helyesírási szabályok céljával, szerepével lehet, hogy jobban összhangban van.

(De továbbra is úgy érzem, hogy a static esetén semmi szükség erre, a statikus szó tökéletesen megteszi, ha magyar anyanyelvű emberek között folyik a párbeszéd.)