Static-kal vagy statickal?

#2. (18:14) ???

Az én gépemen az a bizonyos 216.b (csak azért néztem meg, mert a felsoroltakat mind kötőjel nélküli változatban ismertem, szóval jól megijedtem, hogy mikor változtatták)

"A -val, -vel és a -vá, -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul, hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz, például: Balzackal, pechhel, Bachhal, Greenwichcsel, Steinbeckkel, Wellsszel, hertzcel, fixszel, fixszé, ortodoxszá, Félixszel [vö. 160. b)]"

"Az első így laikus, tudatlan szemekkel sokkal közérthetőbbnek tűnik."

Ez bizony igaz, de a szabályon aligha változtat, és ha valaki ismeri és eleve "sztatik"-nak ejti (úgy kell, mert nem ismerem, s nem tudom, hogy magyarosan vagy angolosan ejtik a programozók), akkor szerintem nem kell bogoznia.

Eszembe jut egy régebbi eset, amikor egy "h"-ra végződő idegen nevet (ahol nem kellett kötőjelezni a ragokat), azért dobott vissza a szerkesztő, mert hogy néz már ki (a névre nem emlékszem, legyen mondjuk, Judithhoz -- hogy néz már ki a két "h" egymás mellett). Akkor nagyon elképedtem rajta, mert valahogy nem tűnt túl szakmainak az indok... végül is, tényleg, hogy néz már ki: Madáchhoz, Némethhez, Tóthhoz...

Szóval, a lényeg, hacsak nincs a programutasítások helyesírására külön szabály, akkor helyesen: Statickal.

Valószínű eddig én is rosszul írtam, de most némi kutakodás után úgy tűnik, hogy a „statickal” a helyes alak.

Elvégre a szó végi „c” nem néma, így a kötőjellel írás szabálya emiatt nem vonatkozik rá. Nem is betűk szokatlan, bonyolult együttese, mert csak egyetlen betűről van szó. Oké, nem azt a hangot ejtjük, ami a betűnek a magyar kiejtésből következik, de az emlegetett szabály nem is nevezi meg ezt az esetet.

Az Osiris-féle Helyesírás – ami számos olyan kérdést is tárgyal, és állást foglal, amiben A magyar helyesírás szabályai nem adnak kellő eligazítást, és ami szintén kvázi sztenderdnek számít – például a következőt írja:

„A -val/-vel és a -vá/-vé rag v-je a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen szavakhoz vagy nevekhez járulva hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Balzackal, Bachhal, Greenwichcsel, Steinbeckkel, Wellsszel, hertzcel, fixszé, ortodoxszá; guittotine-nal, Baudelaire-rel, backspace-szel, franchise-zal stb.”

„Az idegenes írásmódú szavakhoz, nevekhez általában szintén úgy kapcsoljuk a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez, tehát kötőjel nélkül: cowboynak, fairül, schillingért,signorét, stewardessek, Amundsentől,Janus Pannoniustól, Habsburgok, Stockholmnál, barrelnyi, greenwichi, horatiusi, toulose-lautreci, verdis, wroclawi stb.”

Látható, hogy több olyan esetet is felsorol, mikor a szó végi betűt máshogy ejti az adott nyelv, mint a magyar, ennek ellenére egybeírjuk a toldalékot és nem kötőjellel.

Az írásrendszerünktől szokatlan betűegyütteseket is részletezi az OH, kitérve olyan esetekre, ami nem számít szokatlannak: ae (Sopianaeról), ee (Tennesseeről), ii (Hawaiin), oo (Waterlooban), ou (Anjouk), sch (Boschsal), sh (backslashel), th (Smithszel).

~ ~ ~

> Nem kell benne bogozni, hogy vajon mire gondolhatott a költő.

Pont ennél a példánál nincs ilyen gond, mert a magyarban is megvan ez a szó, magyar írásmóddal és kiejtéssel. Nyugodtan lehet statikus osztályról/metódusról, statikus mezőről/attribútumról/tulajdonságról, vagy keverve a nyelveket statikus propertyről beszélni. Aki egy kicsit is ért hozzá, aligha fog valami teljesen másra gondolni, főleg megfelelő kontextus esetén. Aki meg nem ért hozzá, az a static szó kapcsán is lehet, valami teljesen másra fog gondolni.

Miért válaszol erre a nem túl bonyolult kérdésre az, akinek láthatóan lövése sincs a dologról? Az 1., 2., 5. válasz téves, a 3. pedig akkora marhaság, hogy arra szavak sincsenek, és az írója valószínűleg az általános iskolai negyedikes helyesírásteszten megbukna.

Az idegen szavak toldalékolása egy szintig viszonylag egyszerű. Az alapszabály az, hogy hacsak nincs néma hangzó, vagy az utolsó kiejtett hangot nem „betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese” jelöli, akkor ugyanúgy toldalékoljuk az idegen szót, mint a magyart, függetlenül attól, hogy az utolsó betű kiejtése eltér a magyartól. Tehát ha egyetlen betű jelöli az utolsó kiejtett hangot, akkor semmiképpen nincs kötőjel, akkor sem, ha mellékjeles az a betű (pl. Petričcsel), akkor sem, ha magyarban nem létező latin karakter (pl. Heßszel).

kérem az adminokat, hogy a 2-es választ töröljék...

soha nem szoktam ilyet kérni, a nyilvánvaló baromságokkal kapcsolatban sem, de ez olyan durván megtévesztő trollkodás, hogy nem kéne itt maradnia... :-/

a válaszoló konkrétan bemásolta a belinkelt szabálypont szövegéből a példákat, majd akkurátusan mindet átjavította hibásra.

nem tudom, mi motiválta erre, sejtésem szerint irónia akart lenni (hiszen utána oda is írta, hogy "De a legjobb, ha megnézed magadnak a szabályzatban"), de ez így akkor sem kóser, ide nem ilyen nehezen értelmezhető – és félreérthető, így kárt okozó – humorokért járunk, hanem információkért...

#7 "Az Osiris-féle Helyesírás – ami számos olyan kérdést is tárgyal, és állást foglal, amiben A magyar helyesírás szabályai nem adnak kellő eligazítást"

itt speciel nem látom, hogy az OH. hozzátett volna bármit: az általad említett két példakupachoz egészen hasonló van az AkH.-ban is:

OH.276.:

„A -val/-vel és a -vá/-vé rag v-je a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen szavakhoz vagy nevekhez járulva hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Balzackal, Bachhal, Greenwichcsel, Steinbeckkel, Wellsszel, hertzcel, fixszé, ortodoxszá; guittotine-nal, Baudelaire-rel, backspace-szel, franchise-zal stb.”

AkH.216/b:

"A -val, -vel és a -vá, -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul, hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz, például: Balzackal, pechhel, Bachhal, Greenwichcsel, Steinbeckkel, Wellsszel, hertzcel, fixszel, fixszé, ortodoxszá, Félixszel"

(+ 217/a)

OH.275.:

„Az idegenes írásmódú szavakhoz, nevekhez általában szintén úgy kapcsoljuk a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez, tehát kötőjel nélkül: cowboynak, fairül, schillingért,signorét, stewardessek, Amundsentől,Janus Pannoniustól, Habsburgok, Stockholmnál, barrelnyi, greenwichi, horatiusi, toulose-lautreci, verdis, wroclawi stb.”

AkH.215.:

"Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) kapcsoljuk a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez, például: cowboynak, fairül, shillingért, Amundsenről, Stockholmnál, Janus Pannoniustól; stewardessek, Habsburgok; barrelnyi, horatiusi, verdis, greenwichi, wrocławi, toulouse-lautreci."

a legtöbbször semmi akadálya, hogy kötőjellel írd, ugyanis általában NEM kötelező helyesen írni.

(én is csinálok ilyeneket, pl. Windows-zal)