Kis vagy nagy betűvel írandó az hogy spanyolban/Spanyolban? (Spanyolországban rövidítéseként írva)

10

Olvasd már el újra a kérdést kiscsillag!

A kérdésben írásról volt szó. Attól mert az emberek mondanak olyat hogy spanyolban, még nyelvtani szempontból nem helyes azt írni, hogy spanyolban, hanem Spanyolországban.

Erre írtam, hogy az emberek azt is mondják hogy "vót", de attól nyelvtanilag így leírva nem helyes.

Komolyan mondom némely ember akkora böszme hogy az nem is igaz...

#11: "A kérdésben írásról volt szó."

Csakhogy én a 9-esre válaszoltam, bogaram. Ezt valóban elmulasztottam jelezni, de a válaszomból nyilvánvaló, hogy nem az eredeti kérdésre válaszoltam – hiszen a kérdésben írásról volt szó. :-P

"Attól mert az emberek mondanak olyat hogy spanyolban, még nyelvtani szempontból nem helyes azt írni, hogy spanyolban, hanem Spanyolországban.

Erre írtam, hogy az emberek azt is mondják hogy "vót", de attól nyelvtanilag így leírva nem helyes."

Hm, furcsákat írsz. Tudom, hogy a "NYELVTANórán" sokféle dolgot tanulunk, pl. helyesírást (amely ugye előírásokon alapul, anélkül nem is lenne értelme) meg mássalhangzótörvényeket (amelyekre viszont nincs előírás, azok olyan "törvények", amelyeket megfigyelés alapján leszűrtünk), sőt nyilván stilisztikai levárásokat ("íratlan szabályokat") is megpróbálnak a fejünkbe tölteni a fogalmazások, felelések, műelemzések kapcsán. De épp emiatt a sokféleség miatt nem világos, hogy amikor azt mondod, hogy "nyelvtani szempontból nem helyes", akkor pontosabban miről is beszélsz.

Ha a "nyelvtan" szűkebb értelmét vesszük, vagyis a nyelvnek a rendszerét, akkor nyilván nem lehet igaz egy olyan álíltás, hogy "amit sokan mondanak, az nyelvtanilag nem helyes", hiszen a nyelvet épp az definiálja, ahogy a beszélők beszélnek.

Ha sokan azt mondják, hogy spanyolban, akkor az magyarul van, nincs értelme helyes/helytelenezni.

Viszont pl. az "Én is vót a boltban." szerintem sincs magyarul, mert ilyet nem mondanak a magyar anyanyelvűek, hanem azt mondják, hogy én is vótAM a boltban.

(Ezek a megállapítások tehát a helyesírást nem érintik.)

Ha viszont tágabb értelemben vesszük a nyelvtant, akkor meg kéne mondani, hogy mi alapján helyes/helytelen. Helyesírásilag nem lehet helytelen valami, amit mondanak (vót). És azt sem mondhatjuk, hogy a magyar nyelvben ilyen nincs, hiszen látjuk, hogy van.

Te látványosan kevered a dolgokat:

"Attól mert az emberek mondanak olyat hogy spanyolban, még nyelvtani szempontból nem helyes azt írni, hogy spanyolban, hanem Spanyolországban."

Ez most milyen nyelvtani szempont? Ha a helyesírásról beszélsz, akkor hogy kerül ide az, hogy egy szót (spanyol/Spanyol) lecserélsz egy másikra (Spanyolország)? Itt máris kiléptél a helyesírás köréből.

Ha viszont a "nyelvtani szempont" azt jelenti, hogy "van-e olyan magyarul, vagy nincs", akkor nincs értelme azt írni, hogy valamit mondhatnak, de írásban máshogy kell fogalmazniuk.

Ha pedig a stílusával van problémád (vagyis lehet így beszélni, de írásban nem megfelelő), akkor ahhoz sajnos muszáj volna valami szituációt is társítani, mert sokféle beszédhelyzet van (van, amikor se a vót, se a spanyolban nem nyerő), és sokféle írásbeli helyzet is van... tudományos értekezésben magam sem javasolnám a "spanyolban"-féle megfogalmazást :-), de pl. ha az interneten beszélgetnek az emberek egymással (akár írásban), akkor miért ne írná ugyanabban a megfogalmazásban, ahogy mondaná?...

(A helyesírás (spanyol/Spanyol) más tészta, és bár az eredeti kérdés valóban arról szólt, te már elmentél egész másfelé.)

Nem olvasom el a válaszod, leírom harmadjára is, mert rettentő értetlen a vagy.

A kérdésben, írásról volt szó. Nem helyesírásról, hanem nyelvközlésről.

Ha egy külföldi országban azt mondod valakinek, hogy "Magyarban drága a tej", akkor az egy elfogadott forma. De ha te újságíró vagy aztán ilyen főcímmel írsz egy cikket, hogy "Magyarban drága a tej", akkor téged el fognak küldeni, mert nyelvközlési szempontból helytelen ez a mondat. Mert a helyes megfogalmazás (és NEM helyesírásról beszélünk) az úgy hangzik, hogy "Magyarországon drága a tej".

Leírom szívesen 4. alkalommal is, csak mivel a szövegértelmezési képességed vetekszik egy 5. osztályos gyerekkel ezért valószínűleg nincs értelme. Senki nem írt helyesírásról, tehát nem is értem hogy te miket irogatsz. A leírtakat próbáld értelmezni és ne szőj bele olyan dolgokat ami nincs benne. Ezért lenne előnyös ha tudnál szöveget értelmezni, mert akkor megkímélnéd magadat a felesleges írásoktól.

#13: "Nem olvasom el a válaszod, leírom harmadjára is, mert rettentő értetlen a vagy."

XD

"A kérdésben, írásról volt szó. Nem helyesírásról, hanem nyelvközlésről."

És ez hogy jön ide? Én a #9-re válaszoltam, amelynek szerzője imígyen írt:

"Azt is mondják a magyarok hogy "vót" meg "mink", attól még nem helyes. Meg a puszcsi sem az."

Miért ne volna helyes a "vót" meg a "mink" meg a "puszcsi"?

Nem szabad ilyet mondani? Mi/ki tiltja?

Vagy szabad? Akkor hogyhogy "nem helyes"?

"Ha egy külföldi országban azt mondod valakinek, hogy "Magyarban drága a tej", akkor az egy elfogadott forma. De ha te újságíró vagy aztán ilyen főcímmel írsz egy cikket, hogy "Magyarban drága a tej", akkor téged el fognak küldeni, mert nyelvközlési szempontból helytelen ez a mondat. Mert a helyes megfogalmazás (és NEM helyesírásról beszélünk) az úgy hangzik, hogy "Magyarországon drága a tej"."

olvassuk el még egyszer, ízlelgessük:

"nyelvközlési szempontból helytelen ez a mondat"

He?? Milyen szempontból??... Talán nem lehet érteni, amit közöl vele? De akkor szóban miért lehet mégis megérteni? Csak írásban érthetetlen a közlés? Vagy mit jelent a "nyelvközlés"? Kérlek, segíts továbbra is a szövegértésben, mert bizonyára bennem van a hiba.

Veleszületett nyelvközlés-dekódolási fogyatékkal élő vagyok, sorry.

[— Mindeközben hódolattal adózom a kreativitásod előtt, hogy alkottál egy ilyen rövid szót, amelyről még a gugli sem hallott, ez tényleg nem semmi. Önmagában persze még nem volna érdem, de mivel a válaszaidból ez a legnagyobb teljesítmény, mindenképp ki kellett emelnem. :-) —]

"Leírom szívesen 4. alkalommal is, csak mivel a szövegértelmezési képességed vetekszik egy 5. osztályos gyerekkel ezért valószínűleg nincs értelme."

Ó, ettől még ne add fel! Hátha másoknak hasznosak magvas gondolataid! [Én is évek óta járok közétek, és természetesen nem elsősorban azoknak írok, akiknek válaszolok... :-DDD]

"Senki nem írt helyesírásról, tehát nem is értem hogy te miket irogatsz."

Most akkor mégis elolvastad a válaszom? Eh, nem vagy egyszerű...

"A leírtakat próbáld értelmezni és ne szőj bele olyan dolgokat ami nincs benne. Ezért lenne előnyös ha tudnál szöveget értelmezni, mert akkor megkímélnéd magadat a felesleges írásoktól."

Miért akarnám magam megkímélni?

És miért volna felesleges? Látod, hogy újabb bölcs gondolatok megírására ösztönöztelek vele – mindannyian hálásak lehetünk ezért nekem. :-D

Puszcsi!

15

Akkor negyedjére is: attól mert azt mondod, hogy "vót" attól még így nem írjuk le. Nem a helyesírás miatt, hanem mert nyelvközlési szempontból nem helyes. Mint ahogy a "mink" sem. Mink---- így írjuk, de nyelvközlési szempontból HELYTELEN!

Abban mindenesetre igazad van, hogy fogyatékos vagy.

#15: Kérlek, hogy ezt a "nyelvközlési szempontot" valahogy próbáld meg elmagyarázni, mert egyelőre sajnos egyáltalán nem értem.

Világos, hogy a standardban ezeknek a formája "volt" és "mi", de természetesen a "mink" is használatos, ezért benne is van pl. az értelmező szótárban (az nem tájnyelvi szótár!):

[link]

A "vót" nincs benne külön szócikként, mert az inkább csak egy másfajta, népiesebb ejtése a volt-nak, de azért ha rákeresel ugyanaban az akadémiai szótárban, akkor egy csomó (irodalmi, tehát írásos!) példában megtalálod (64 találat!):

[link]

A "puszcsi" használatának a kifogásolása a legérthetetlenebb: ez tudtommal egy viszonylag új szó, a nagy, "hivatalos" szótárakban nyilván nincs benne, viccesnek szánt, viszonylag fiatal szóalkotás. Miért ne lenne helyes használni? Miféle "nyelvközlési" probléma van vele?

Jól értem (a #13 alapján), hogy ami nem a sajtónyelvben használható szó, fordulat, megfogalmazás, az helytelen?...

Furcsa ez az egész.

És ezért nem magyarázod meg a saját kitalálmányodat? :-o

Egyáltalán nem baj, ha az ember kitalál saját "mű-szakkifejezéseket" – én is csinálok ilyeneket néha –, de az általában valamit takar, "van értelme", egy olyan kategória, folyamat, tulajdonság stb. jelzésére szolgál, amit amúgy értünk, csak egyszerűbb, ha van egy neve, hogy "nevén nevezhessük a gyereket". De vajon itt érti a publikum a "nyelvközlés", "nyelvközlési szempont" kifejezéseket? Ha igen, az remek lenne, mert talán meg tudná nekem magyarázni, ha már te ennyire nem szeretnéd. Valaki?...

Hálásan köszönöm előre is.

(Egyelőre annyit látok, hogy "nyelvközlési szempontból helytelenek" bizonyos szavak, mondatok, amelyeket amúgy használnak a magyar anyanyelvűek széles tömegei, és hogy ez nem helyesírási helytelenséget jelent, hanem valami mást. De mit?... i lehet ez a "nyelvközlés"?... Segítsetek!)