A magyar helyesírás szabályai szerint az ördög szó kis vagy nagy kezdőbetű - tehát köznév vagy tulajdonnév?! (Az érdekel, hogy tulajdonnév-e, abból már ki tudom találni, hogy kis vagy nagy kezdőbetűvel kell kezdeni.)
Az ördög köznév, kis kezdőbetűvel kell írni.
De pl. a Sátán tulajdonnév, nagy kezdőbetűvel írandó.
Nem az az eset érdekel, amikor valakinek az a vezetékneve. (Nyilvánvaló, hogy az tulajdonnév.)
Akkor fogalmazom úgy, hogy akiről a Bibliában írnak.
Egyetlen ördög van vagy sok?
Vagy az ördög szó a démon szinonimája?
Az ördög egyszerű köznév, nem tulajdonnév.
Sok ördög van, a legtöbb névtelen, amelyik nevesítve van, azt kell nagy betűvel írni.
Lucifer, Belzebub, stb.
A különböző nevek eredete lehet különböző vallási, mizológiai hátterű, pl Belzebub - Baál-Zebub.
Az ördög a meg nem nevezett gonosz, démon, a köznyelvben pedig inkább tréfás kifejezéseket alkot.
Ördögfióka, kis ördög, stb.
Maga az ördög szó a magyar nyelv kereszténység előtti idejéből származik. Veheted az angolszász "démon" magyar változatának. Tehát több van belőle, valamilyen kis gonosz lényt jelentt, ami rontást hoz.
A bibliai ördög az a Sátán (tulajdonnév), akinek több neve is van (ahogy az 5-ös írta, Lucifer, Belzebub, Fenevad).
Végül a magyar fordításokba, szent szövegekbe is bekerült az "ördög" szó, innen a kavarás.
Ha a Sátánra gondolsz nagybetűvel írandó, de ha csak úgy egy ördögre, akkor kicsi.
Ezt találtam, hátha érdekel mást is, ideteszem:
A Magyar etimológiai nagyszótár szerint ismeretlen eredetű szó. Az altáji Erlik és Erleg szóalakok azonban egyértelmű rokonságban állnak vele, az l→d és k→g hangváltozások hangtanilag aggálytalanok. A török név jelentése: „üresség”, eredeti alakja Jerlik, ami a jer (tér, űr) és lik (valamihez hasonló, -ság, -ség) tagokból áll, a Jerlik→Erlik változás az ótörökben megszokott je→e változások közé illeszkedik. A mongol mitológiába a törökből kerülhetett, mert a mongolban nincs értelme a szónak, és ott is megtalálható Jerleg alakban is. A Halotti beszédben olvasható ürdüng alak azt erősíti meg, hogy „űr, üres” értelemben került a magyarba is, vagy ugyanazon a hangváltozáson ment át, mint a jer→er→űr. A nazalitás a hapaxjellegből eredően többféleképpen értelmezhető, lehet egy kezdeti nazalizáció (mint az ómagyar burlog→barlang szóban), de lehet elírás vagy tájnyelvi változat is.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!