A magyar helyesírás szabályai szerint az ördög szó kis vagy nagy kezdőbetű - tehát köznév vagy tulajdonnév?! (Az érdekel, hogy tulajdonnév-e, abból már ki tudom találni, hogy kis vagy nagy kezdőbetűvel kell kezdeni.)

8:

elkövetek most egy hibát, de ezt annó én is olvastam valahol, sajnos már nem tudok rá hivatkozni, hogy hol...

#0: "Az érdekel, hogy tulajdonnév-e, abból már ki tudom találni"

Akkor ez _nem_ helyesírási kérdés. Ugyanis az, hogy tulajdonnév-e egy adott szövegben, az a szöveg alkotóján múlik. Amellett, hogy alapból köznév, simán lehet, hogy egy történetben tulajdonnévként szerepel, és ez esetben nyilván nagybetűs. (Ahogy Sárkánynak is nevezhetnek egy szereplőt, vagy Jótündérnek is.)

Akár vallásos/bibliai eredetű szövegben is el tudom képzelni a Sátán szinonimájaként – tehát nagybetűvel –, bár magában a Bibliában tudtommal nincs erre példa, ott csak kicsivel szerepel.

( [link] )

bocsánat, ha félreérthető voltam, nem a kategóriaválasztásba akartam belekötni! tudom, hogy csomószor nem helyesírási kérdéseket beszélünk itt meg (talán jobb kategória híján, vagy talán azért, mert minket érdekelnek ezek :-).

amikor azt írtam, hogy nem helyesírási kérdés, akkor azzal arra akartam utalni, hogy nem helyesírási kérdés. :-) ugyanis, te úgy tetted fel a kérdés, hogy "a magyar helyesírás szabályai szerint" vajon hogy van, és ezért bátorkodtam jelezni, hogy erről nem tud nyilatkozni a szabályzat, mert a közlőn múlik.

Az a fentebbi magyarázat kicsit erőltetett, szerintem inkább:

er = föld

-da/de/ta/te = -ott/att/ett/ött (vagy -ban/ben)

-ğı/gi/qı/ki = i (valahonnan valósi)

erdegi = földbeli

Vagyis a földfelszín alatt lakozó gonosz erő a sztyeppei mitológiában.

(Az a szó végi i nem olyan, mint az anatóliai törököknél, hanem olyan, mint a románok elharapott szóvégi ă középhangja, magyarban az össze ilyen automatikusan eltűnt, tehát "erdeg" formában került be.)

Lehet úgy is mondani, hogy erlik, de úgy gondolom, mi nem azt az alakot vettük át. (l>d változás r hang után nem jön létre még a kipcsákoknál sem.) A -lıq/lik/dıq/dik/tıq/tik megfelel a magyar -dik (nyolcadik), de inkább -ság/ség értelmű, néha -ász/ész értelemben embert is képeznek vele.

És mielőtt még valaki rácsodálkozna, az isten és a menny szót sem a keresztények találták ki. Hoztuk magunkkal.