A dupla j betűs szavak hogy hogy nem lettek hosszú j betűsek?
Ott van például az éjjel vagy a vijjog. Ezek a szavak igazán kierőszakolhatták volna a hosszú j létezését. Miért nem így történt?
(Hosszú j alatt azt értem, ami egy j karakterből áll, csak pont helyett hosszú ékezet van rajta, mint az i -> í vagy az ö -> ő esetében.)
Miért csak a „j”-nél zavar ez? Sok szavunk van, ahol mássalhangzó-hosszabbodás van, viszont ezek az egész szókészletre nézve ritkák, így az lenne a hülyeség, hogyha ezekre külön-külön jeleket használnánk.
Ugyanez a helyzet a német nyelvvel is; annak idején kitalálták az „ss”-re a „scharfess s” jelet, aztán rájöttek, hogy ennek nem sok értelme van, ezért úgy döntöttek, hogy minden ilyen szónak az „ss”-sel írott alakja is helyes már.
Abból is kiindulhatunk, hogy az a,e,o,u magánhangzókon sincs pont, mégis vannak ékezetes megfelelőik, ennyi erővel, akkor a "kattog" szó is írható lenne úgy, hogy "kat'og", vagyis csak egy ékezetet kellene tenni a hosszított hangokra.
Hogy a "j" betűn miért van pont, nem tudom. Valószínűnek tartom, hogy az "i" hangból keletkezett valamilyen formában, és a kettő megkülönböztetésére egy "elnyújtott i" betűt írtak. Ezek alapján pedig jogos lenne a kérdésed, arra meg az a válasz, hogy nem volt rá igény, vagy ezen eddig senki nem töprengett el, és nem volt, aki bevezesse.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!