Be-a-trix vagy Be-at-rix?

@21:58

Ne erőlködj, ezt bizony te tudod rosszul.

Drága vitatársam, először is nem verem a seggem, megteszi helyettem más, és még jobban is esik. :)

Másrészt te meg engem nem értesz. Tudom, mi a különbség az elválasztás és a szótagolás között, mint azt írtam is: ha elválasztunk, akkor egy szót két részre nyiszálunk, míg szótagolásnál annyi részre, amennyi magánhangzót tartalmaz. Te azt írtad, hogy a délután szót úgy választjuk el, hogy dél-után. Ebben egyetértünk. Viszont azt is írtad (és egyetlen hivatalos forrást sem tudtál erre a szokatlan elméletedre igazolásul előhozni), hogy ha szótagolod, akkor valamilyen oknál fogva megváltozik az l betű/hang helye. Még mindig a könyvre hivatkozom, mert úgy gondolom, hogy egy MTA által kiadott dokumentum többet mond, mint az, hogy a hasamra ütök és csak állítok valamit, és ebben a könyvben az áll, hogy az elválasztás alapja a szótagolás. Ergo, nem lehet különbség a határokon, akár szótagolunk, akár elválasztunk. És ha jól emlékszem, nem állítottam azt, hogy a kettő ugyanaz lenne.

Egyetlen érveléseddel sem lettél hiteles, semmilyen forrást nem tudsz felmutatni, csak a magad igazát hajtogatod. Ami egyébként félig az én igazam is. :)

Kicsit utánajártam a szótagolásnak és az elválasztásnak (nem mintha nem tudtam volna, de meggyőzőbb, ha forrást is említek - szerintem), és a következőket találtam:

1.) [link]

A szócikk ugyan az elválasztásról készült, de leírja, hogy ÁLTALÁBAN a szótagolás az alapja. Azért általában, mert az összetett szavakat az összetétel határán választjuk el, az előtagot és az utótagot külön-külön szótagoljuk.

2.) [link]

A Magyar Nyelv című folyóirat 1998/3. számában találtam egy írást a szótagolásról. Az első oldal (a folyóirat 331. oldala) legalján van egy példa, amelyet helytelennek nevez meg a szerző. Igaz, ez igekötős példa, de a helyesírásban többször is szószerű elemként viselkedik az igekötő. Pl. a többszörösen összetett szavak írásakor, az ún. mozgószabály esetében.

3.) [link]

Tanítói kézikönyv 1. osztályos taneszközcsaládhoz. A 18. oldalon alulról a harmadik bekezdésben ("Késõbb már a jobbak olvashatnak folyamatosan...") találjuk azt, hogy oda kell figyelni az összetett szavak szótagolására, pl. a nagyanyó szó esetében. Felépítése ugyanolyan, mint a délután szóé.

4.) [link]

Szeretem megérteni, hogy ki miért ír/mond valamit rosszul, ebből az írásból sikerült. A dé-lu-tán szótagolás fonetikailag helyes, de csak a szóban előforduló magán- és mássalhangzókat veszi figyelembe, azt nem, hogy a szó összetett. Ezt tükrözi az értelmi elemzés szerinti szótagolás, amikor különválasztjuk az előtagot és az utótagot, majd utána a "maradékot" már fonetikailag szótagoljuk.

Talán nem volt felesleges és haszontalan ez a válaszom, és hozzátenném még, hogy éveken keresztül tanítottam magyar nyelvet általános iskolásoknak. :)