Miért baj ha valaki nem tud helyesen írni?

2*Sü kommentjével egyetértek.

Tényleg vannak olyanok, akiknek van olyan valódi diszfunkciója, ami megnehezíti a helyesírást. Itt az oldalon is volt olyan ember, aki beismerten diszgráfiás, mégis kínos precizitással ügyelt a hibáinak javítására.

Végeredményben jobbat produkált, mint az átlagos, simán csak a helyesírással nem foglalkozó ember.

És a helyesírási hibák többsége simán ilyen. Nincs meg a szándék, az igényesség, hogy amit kiadok a kezemből, az ne "jójazúgy" legyen, hanem olyan, amit ne kelljen szégyellni.

Nem csak a helyesírásra vonatkozóan. Bármire, amit az ember maga állít elő.

Aki tojik a helyesírásának minőségére, a produktumának értékére, az jó eséllyel az élet más területén sem ügyel erre.

Általános igénytelenséget mutat.

És itt még egyszer le a kalappal az említett diszgráfiás kommentelő előtt, akinek volt valós mentsége, mégis megtette a tőle telhetőt azért, hogy ne trágyát adjon ki a kezéből.

Biztos, hogy sokkal több energiájába került, mint egy simán nemtörődöm embernek kerülne, mégis megtette.

Ez az igényesség.

> Kérdező, egyébként a kérdésed sincs jó helyesírással leírva...

Lehet csomót keresni a kákán, csak nem biztos, hogy fair. Nyilván senki nem fog leírni egy hosszabb szöveget valamilyen hiba nélkül, akármennyire törekszik rá. Illetve senki nem tud 100%-ig helyesen írni. Nem is ez a mérce. Az, hogy valaki egy 15 soros szövegben nem tesz ki két vesszőt, egy szót félregépel, illetve egy mondatban fogalmazási hibát vét, az azért nem esik ugyanabba a kategóriába, mint mikor valaki egyetlen mondaton belül követ el nyolc helyesírási hibát, vagy következetesen ír rosszul teljesen hétköznapi, gyakran használt szavakat.

Én speciel a kérdésben egyetlen vessző hibát és fogalmazási pontatlanságot találtam.

Még elütést sem látok.

Márpedig, ha nem szúrja a szemem, olyan kicsi a hiba, nem akadok fenn rajta, nem kéne kritizálni.

Nem kell matekprofesszornak sem lenni ahhoz, hogy az ember megállapíthassa, ha valakinek a kétszer kettő sem megy.

Lehet, hogy a kérdezőnek sem tökéletes a helyesírása. Tökéletes ember nincs.

De biztos, hogy törekszik rá.

És aki törekszik, annak az igényességre tett erőfeszítéseinek a megcsúfolása az, ha más tojik bele.

Ez a lényeg.

Az oké, hogy ne, ha más szemében a szálkát, sajátban a gerendát se.

De a gerenda a szálkás szemmel nézve is gerenda.

A poén nem jött be. No majd legközelebb...

Az elemzésben viszont nem tartom hasznosnak az oksági viszonyok elmosását. A beszédet főképpen a családban tanulja meg a csecsemő/kisgyermek. A fogékonyság ebben az életkorban maximális. Már 10 éves korban is van sok dolog, amit nem lehet olyan minőségben megtanulni, mint 2-3 évesen. Ebből pedig az következik, hogy a kisgyermek igényét, motiváltságát a kisgyermekkori környezete, tapasztalatai gyakorlatilag egy életre meghatározzák. Szerencsés esetben, ritkán előfordul, hogy mind a személy, mind a környezete nagyságrendileg több energiabefektetésével jelentős korrekciók végezhetők, de nem az a jellemző.

Ezért kisiskoláskorban, az írás, majd nyelvtan tanulásakor a motiváció (és nem a tudatosság) eldönti az eredményt. És minél nagyobb az ismereti igény (vagyis minél magasabb iskolákba jár valaki) annál inkább vagy kiütközik ez a kezdeti különbség vagy annál heroikusabb munkával lehet a kezdeti hátrányt pótolni.

Ezért sajnos ez nem tudatosság kérdése. Ez motiválatlanságon, majd ennek halmozott megélése után a sikertelenségbe való belenyugváson múlik. Sőt, gyakran éppen ez váltja ki azt az agressziót, amit sokan alaptermészetnek vélnek. Nem, az közönséges kompenzáció. A helyes beszéd, a helyesírás, a kulturált viselkedés, öltözködés és egy sor más élethelyzet szorosan összefüggenek, ha egyikben nincs igény, képesség, várható másikban is. A rossz helyesírás hibás beszédből és nem tudatosságból (trehányságból) következik, a sorozatosan megélt sikertelenségből, a tapasztalatlanságból, gyakran dacból származik. A probléma sajnos mélyebb annál, hogy "rá kéne szoktatni". Már nem lehet. Már akkora energiabefektetés kéne hozzá, amire sem az egyén, sem a környezete nem képes [Ranschburg, etc.]

#16: Egyetértek azzal, hogy az okok kisgyerekkorban indulnak és idősebb korban egyre nehezebb kiköszörülni a hibát. Azzal is, hogy adott irányú igénytelenség sokszor összefügg egyéb irányúakkal is, nem mindig, de gyakran, ezért ilyen benyomást kelt.

#17: Én közles sem érzem olyan súlyosnak a kérdező hibáját, hogy elvegye a jogot a témától.

Nem is merem visszaolvasni az eddigi kommentjeimet itt, mert tutira van benne elütés. :)

Csak dobd be "a királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz..."-t, és kérd meg az illetőt, hogy mondja el, szerinte mi az értelme a mondatnak, most akkor ölni vagy nem ölni.

Ezzel nemrég találkoztam, ez is megkérdezhető: alacsony páratartalom ellenállóság. Most akkor ellenáll az alacsony páratartalomnak, vagy az ellenállósága alacsony, ergo nem áll ellen?